Hétfőn nemzeti gyásznap lesz hazánkban - egy iskolai sítábor buszbalesetben elhunytjait gyászoljuk ( - miért)

Tizenhat halálos áldozatot követelt az a buszbaleset, melyet a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnázium diákjai és tanárai szenvedtek el pénteken éjjel. 

Orbán Viktor miniszterelnök kezdeményezésére hétfőre nemzeti gyásznapot rendelt el a kormány az olaszországi buszbalesetben elhunyt áldozatok emlékére - közölte Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője az MTI-vel.

A Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet szerint a nemzeti gyásznapon Magyarország lobogóját ünnepélyes keretek között, katonai tiszteletadással az Országház előtt fel kell vonni, majd félárbocra kell ereszteni. A meghatározott középületeken gyászlobogót kell kifüggeszteni, illetőleg Magyarország lobogóját és az európai lobogót félárbocra kell ereszteni. Az iskolákban tanóra vagy külön diákrendezvény keretében méltó módon megemlékezést kell tartani.

Magyarország lobogóját hétfőn reggel nyolc órakor vonják fel, majd eresztik félárbocra a budapesti Kossuth téren Áder János köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétében. 

A magyar diákcsoport tragikus buszbalesetének túlélői közül többen már vasárnap hazatérhetnek. A rendőrség mindenkit meghallgatott, többen elsírták magukat, amikor fel kellett idézniük, amit átéltek. Két sérült nagyon súlyos állapotban van, egyiküket még azonosítani se tudták. Volt szülő, aki a kórháznál tudta meg, hogy a gyereke is meghalt.

A rettenetes baleset során közvetlenül 16 fő vesztette életét. Több mint húszan megsérültek. A buszvezetők sorsáról, életéről nincs hír, ahogy sok más utasról sincs információ. 

Két sérült és a holttestek azonosítatlansága miatt a konzulok névkeresésre csak azt tudják mondani, hogy a túlélők, sértetlenek, kórházban lévők listáján szerepel-e.

A buszon utazó tanárok próbálták a gyerekek életét menteni. A történelemtanár, K. Béla nem élte túl a tragédiát, az egyik testnevelőtanár pedig súlyos égési sérüléseket szenvedett.

Többeket nem sikerült még azonosítani.  

 

Továbbra sem tudni, hogy mi okozta a balesetet, a hatóságok lefoglalták az autósztráda videokameráját, és szemtanúkat hallgatnak meg.

A baleset megrázta az országot. A hírek fő sodra érthető mód erről szól. Szijjártó Péter külügyminiszter folyamatosan tájékoztatja az országot.

Igazából annyit és annyian fogtak a baleset kapcsán írásba, hogy én ezzel a szörnyűséggel igazán nem kívántam itt foglalkozni, hiszen annyi fájdalom, rossz érzés, bánat és gyász van e-mögött, hogy nem kéne ezt még tovább boncolgatni.

Csakhogy éppen az értelmetlen halál, a mögöttes fájdalom, az értetlenség hozza felszínre a kérdést: - miért kell kitenni iskolásokat a népszerűnek mondható sítúrák kapcsán több száz, ezer vagy még több kilométeres, országokon keresztül menő (és legyünk őszintén embert próbáló, néhol kulturálatlan) monoton buszos tortúráknak? Miért kell éjszakába nyúlóan tizenórákat a járműben ülve, aludva tölteni, csak azért, mert közelebb nem találtak olyan sípályát, ami a szervezőknek is megfelelne? Mi ebben a kulturált és jó? Miért nem lehet rövidebb távolságon belüli utak szervezni, amit nappal is letudhat az ember? Vagy miért nem vonattal, repülővel tesznek meg olyan távolságokat, amit a hivatásos sofőrök is csak a fizikai alkalmasságuk határán képesek teljesíteni? 

Mert legyünk őszinték. Az együtt utazó sofőr, a vezető és a tartalék nem képes útközben olyan teljes értékű pihenésben részesülni, mint az, aki ezt saját otthonában, vagy egy folyamatos mozgás nélküli ágyban teheti. Az a pilóta, aki nem így készül a szolgálatra, az nem teljes értékű munkavállaló. Ilyen viszonyokat, egy gyerekcsoportot szállító jármű, egy iskolabusz esetében különösen nem lehetne megengedni.

Annyi baleset volt már, ami az emberi kimerültség, az elfáradás kapcsán történt! Miért kellett ismét egy ilyen, Európát is megviselő tragédiának bekövetkeznie ahhoz, hogy ezt komolyan vegyék? 

Miért kell a tanároknak a diákságok ilyen körülményeknek kitéve olyan távolságokra utaztatni, amit csak folyamatos buszozással, és éjszakába nyúló vezetéssel tudnak abszolválni?  Mi értelme van egy ilyen és ekkora mérvű kockázatvállalásnak egy-egy sítábor okán?  

Miért pont a Nyugat-Alpok francia oldala a, ami megfelelő erre? Az ilyen úti cél elérése miért nem történhet vasúton?  Vagy ha már az "olcsó" buszozást választják, akkor miért nem lehet egy olyan közeli helyet kiválasztani, amit nappali utazással is elérhetnének? 

Miért kell a tanároknak, az oktatási intézményeknek ilyen, és hasonló kockázatoknak kitenni a diákságot? Miért engedi mindezek szervezését, lebonyolítását és véghezvitelét az oktatási minisztérium? Miért nem lehet ezt leszabályozni, hogy a gyermekeinket biztonságban érezzük, és tudjuk az oktatási rendszerben?  

Okulásul azért, hogy az ilyen tragédiák ne fordulhassanak elő a jövőben!

*

A szünidei étkeztési ellátásról és a tájékoztatás hiányosságairól Ócsán - itt a vakáció, újra aktuális az ellátás

A héten zárult az tanítás, és kezdetét veszi nyári szünet az általános oktatási-nevelési intézményekben. 

Ócsán sincs ez másként.  Ilyenkor azonban visszatérőn felmerül a szünidei gyerekek étkeztetésének kérdése, amit egyes önkormányzatok a mögöttes állami juttatások ellenére sem akarnak magukra vállalni. 

Országosan 208 ezer, Gyömrőn 119 gyermek kaphat nyáron is ingyen meleg ételt.

Ócsán ki tudja hányan juthatnak hozzá?

A Gyermekvédelmi törvény (Gyvt.) napi háromszori étkeztetés biztosítását írja elő, de a szülői panaszok alapján végzett felmérések az mutatják, hogy általánossá vált a napi egyszeri étkeztetés az iskolákban. Az iskolák „lebeszélik” az ingyenességre jogosult szülőket a két kisétkezésről vagy nem is tudják, hogy jár nekik. 

Országosan 208 ezer, Gyömrőn 119 gyermek kaphat nyáron is ingyen meleg ételt

Az óvodafenntartó önkormányzatok pedig úgy spórolnak, hogy „rábeszélik” a szülőket, hogy az otthoni reggeli után vigyek be a gyermeküket az óvodába és ebéd előtt vigyék haza őket.

Tanévenként 1,2 millió a tanuló 72 százaléka (kb. 860 000 fő) veszi igénybe  a napi egyszeri(!) étkeztetést. Ebből kb. 720 000 rászoruló tanuló részesült 100%-os vagy 50%-os kedvezményes étkeztetésben.

Az őszi, téli és tavaszi és nyári iskolai szünetekben, szülői (tanulói) igény esetén, biztosítani kell a tanulók felügyeletét, foglalkoztatását és 720 000 tanuló számára az ingyenes vagy kedvezményes étkeztetést. 

Idén államilag 5,3 milliárd forintot fordítanak a hátrányos helyzetű gyerekek tavaszi, nyári, őszi és téli szünidei étkeztetésére

Ezzel akár 208 ezer gyerek kaphat a nyári szünet hétköznapjain ebédet, miután a kormány kötelezővé tette az önkormányzatok számára a díjmentes étkeztetés biztosítását, és az ehhez szükséges forrást is biztosítja – közölte a szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár annak apropóján, hogy 2016. június 16-án kaptak először a fiatalok szünidei ebédet.

Ócsán azonban nyomát sem látni annak, hogy az érintett szülőket erről tájékoztatták volna és számukra az ellátás lehetőségének elérését biztosították volna. 

Az Ócsai Halászy Károly Általános Iskola honlapján erről semmiféle tájékoztatás nem érhető el. Ugyancsak ez tapasztalható Ócsa Város Önkormányzatának webes tájokoztatási felületén, a az iskola, a polgármester Facebook oldalán is, ahol amúgy annyi minden mást propagálni szoktak a felek. De az önkormányzat milliókért előállított lapjában sem tettek közzé ezzel kapcsolatos tájékoztatást. Most ismét nagy az elhallgatás, ugyanúgy mint korábban. Ócsán az amúgy is hiányos, és rossz tájékoztatások során valahogy nem is akarják közzétenni a nyári étkeztetés jogosultságát az érintettek felé.  Nyilvánosságra láthatóan semmit nem hoznak, mert ahogy írtuk, sehol egy közzététel erről. Pedig ez nem csak az önkormányzat, és a jegyző dolga, hanem az iskolaigazgató, hanem az étkeztetési ellátásért felelős gazdasági vezető, valamint az ezt működtető önkormányzati társaság ügyvezetőjének is a munkájának része.

Czibere Károly a kőbányai Fekete István általános iskolában tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, idén összesen 5,3 milliárd forintot fordítanak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, hátrányos helyzetű gyermekek tavaszi, nyári, őszi és téli tanítási szünetekben - összesen 70 szünidei napon át - történő étkeztetésére. Jelezte: tavaly ez az összeg 3 milliárd forint volt, és akkor az önkormányzatoknak még pályázniuk kellett a támogatásért.

Kiemelte, az ingyenes gyermekétkeztetés biztosítása fontos társadalompolitikai cél nemcsak azért, mert a gyerekeknek joguk van a megfelelő ellátásra, hanem a szolidaritás miatt is. Egy társadalom nem nézheti tétlenül azt, hogy egy gyerek éhezzen - mondta. Hozzátette, ugyanakkor társadalmi érdek is a támogatás, mert a fiatalokra költött pénzek beruházást jelentenek a jövőbe.

Ócsán a városvezetés valószínűleg csak a saját jelenével van elfoglalva és nem foglalkozik tudatosan a helyiek jövőjével az általuk biztosított ellátások során.  

Pedig Ócsán nem azt szeretnék, hogy mindenkinek vegyenek egy új Opel Astrát, ahogy a kisvárosi polgármesternek, csupán a nyári ellátás biztosítására tartanának igényt.

Monoron is biztosított a szünidei gyermekétkeztetés.

Fontos, hogy valamennyi tanítási szünetben elérhető legyen a segítség a hátrányos helyzetű gyermekek számára, emellett nem csak mennyiségi, hanem minőségi kérdés is a gyermekétkeztetés, ezért a kormány az eddigi támogatási szint emelése mellett döntött: 440 forintról 570 forintra emelték a napi támogatás mértékét – tette hozzá Czibere Károly.

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára, városunk korábbi polgármestere kiemelte, hogy a családokat a kormány az adórendszeren keresztül is segíti, de vannak olyan családok, ahol további támogatásra van szükség. Számukra nyújt újabb segítséget a kormány a kiterjesztett gyermekétkeztetéssel.

Zsombok László polgármester elmondta, a monori önkormányzat maga gondoskodik a helyi gyermek és szociális étkeztetésről. A sajtótájékoztató helyszíne is egy, alig egy éve önkormányzati saját beruházásban megépített új étkező és tálalókonyha. A városvezetés számára megnyugtatóbb, ha helyi munkaerő bevonásával, helyi konyhán főzve végzik a feladatot, ezért nem adták ki az üzemeltetésüket és nem is vásárolt szolgáltatás útján – cégtől rendelve és helybe szállítva - látják el az étkeztetést – hangsúlyozta a polgármester. 

Monoron 247 rászoruló gyermek számára biztosított a napi egyszeri meleg étkezés a tavaszi szünetben.

Az államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy a szünidei étkeztetést az önkormányzat akkor tudja biztosítani, ha a szülők (vagy a rászoruló gyermek törvényes képviselője, gyámja) azt kérelemben kéri a település jegyzőjétől.
    

A jegyző kötelessége írásban tájékoztatni a hátrányos helyzetű gyermeket nevelő szülőket a lehetőségről, továbbá a helyi család- és gyermekjóléti szolgálatnak személyesen kell segítenie a kérelem kitöltésében, benyújtásában.

Valószínűleg van akit értesítettek is erről Ócsán, de az sem kizárt, hogy vannak olyanok is akik jogosultak, igényelnék is az étkezést, de nem jutnak hozzá. 
    

Czibere Károly pedig közölte, erre a feladatra levélben hívta fel a gyermekjóléti szolgáltatók figyelmét, azért, hogy egyetlen rászoruló gyerek se maradjon ki az ingyenes szünidei étkeztetésből.
    

Elmondta, az ingyenes étkezést nemcsak azoknak biztosítják, akik az intézménnyel jogviszonyban állnak, hanem azoknak is, akiket például a szüleik nem visznek bölcsődébe.

    

Czibere Károly az MTI-nek azt mondta, gyerekenként napi 570 forintot adnak arra, hogy biztosítsák a meleg étkezést.
    

Az államtitkár közölte azt is, hogy az önkormányzatok 80-85 százalékának az állam teljes egészében megtéríti az ingyenes gyermekétkeztetés költségeit, és csak a magas iparűzési adót elérő településektől kér eltérő mértékű önrészt.
    

Kovács Róbert (Fidesz-KDNP), Kőbánya polgármestere arról beszélt, a X. kerület a korábbi években is - amikor nem volt kötelező feladat az ingyenes étkeztetés - odafigyelt arra, hogy a rászoruló helyi fiatalok megfelelő étkezést kapjanak.
    

Tájékoztatása szerint a kerület háromszáz gyerek számára biztosítja kötelezően, tehát állami forrásból az étkeztetést, ugyanakkor az önkormányzat további kétezer fiatal számára is lehetővé teszi ezt, saját forrásból.
    

Közölte, a gyerekek nyáron a napközis táborban, valamint óvodákban, bölcsődékben kapják meg az ebédet.
    

Kérdésre válaszolva arról beszélt, céljuk az, hogy egyetlen gyerek se maradjon éhes, ezért a szülők a kérelmüket bármikor beadhatják.

Ezért aki úgy gondolja, hogy a szünidei étkeztetésre igényt tart, az írásban jelezze ezt a jegyzőnek!

Elvégre nem egy polgármesteri Opel Astrát, hanem az államilag finanszírozott ellátást szeretnék.

Forrás: MTI / Magyar Polgármester Online / Gyömrői Hírhatár

*

Valóban összetartozunk - változás, vagy számítás a megemlékezés Ócsa városában ( - mitagadás, múlttagadás)

A Magyar Országgyűlés 2010. évi XLV. törvénye a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről június 4-ét, az első világháborút magyar részről lezáró trianoni békediktátum aláírásának a napját a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította.

Ócsa városvezetésének mindez alig számított, legalábbis annyira nem, hogy hivatalos magtartására figyelmet, áldozatot és hivatalos keretet  fordítson. 

Az idén, a választások évében valami szellemi-hozzáállásbeli változást állt volna be -  mintha már ez is számítana.

Magyar Péter:

Óriási büszkeséggel tölt el, hogy több évnyi figyelemfelkeltés és Trianon-megemlékezés után, végre Ócsa Város Önkormányzata is elérkezettnek látta az időt, hogy városi "ünnepséget" tartson június 4-én! Az ünnepség szó helyett én magam mást használok, de legyen ez a legnagyobb baki!

Az viszont ismét bebizonyosodott, hogy nem hiába való a "pusztába kiáltott szó"! Ez pedig hatalmas öröm! És ha még a nemzeti lobogók is kikerülnének az oszlopokra..!

*