Tele a törpuszom a szolgáltatókkal - legyenek multinacionálisak, vagy sem, kit érdekel, ha nem teszik a dolgukat

A két legnagyobb zsivány a szolgáltatások terén - Ócsát illetően - az áramellátó, és a UPC kábeles műsorszolgáltatója. 

Fizetheted folyamatában a díjat, a szolgáltatás itt akkor sem folyamatos

Ócsa az elátkozott és fejlődésre képtelen elátkozott 29-es körzet viharsarka. Az a hely, ahol az áramszolgáltató képes ötpercenként pár másodpercek kihagyásokkal tönkreverni a drága elektromos berendezéseket. Mindezt a hülye polgár eltűri és szó nélkül hagyja,. mert a töketlen párt- és városvezetés ugyanúgy szarik a polgárokra, mint a mögöttes szolgáltató.

Mindez 2017-ben a XXI. században, amikor az önjáró autókról, az otthoni robotokról és a bérunióról folyik a közéleti vita.

Mindemellett Ócsán sötétben tapogatódzhatunk, és az autópályát csak onnan ismerjük, hogy onnan érkezik a forgalom nagy része a városba,  de a munkába-járásunk során a buszközlekedésünk messze elkerüli. Mert ez nem a fejlettség mértékegysége; - nálunk. 

Itt világíthatunk gyertyával, mert ha a szél eléri egy gyorsvonat sebességét, akkor megszűnik a szolgáltatás. Így volt ez tagnap és még ma is vagy tízszer.

A UPC azóta az elmúlt közel 24 órában sem tért magához.  A megszokott szegényes élet nem képes helyreállni, mert esik és fúj a szél Ócsán. 

A normális és megszokott itt nem az, mint másutt, ezért talán nincs is miről beszélni.  

Jövőre a birkák újra megválasztják a farkast, mely lassan, de folyamatában felzabálja a saját választói közösségét. 

A birkanyáj még csak nem is béget. 

*

Miért csak az intézményesített közétkeztetőnek kell lennie sapkájának - miért nem látunk át a szitán ez esetben

Mottó: 

Ha van sapkája az a baj, hogy kilóg a haj alóla, meg ha nincs, akkor az.

Vannak azonban kivételek, ahol mindez nem számít. 

A hatóságok ezért (és jó pár dologért) nem marasztalják el a multikat nálunk.

A Mc Donald's üzleteiben már rég levették a sapkát - a szakemberek valószínűleg szemellenzőben járnak

Nem tudom, ki mennyire jár mostanság a ma is divatos un.”gyorséttermekbe”, ami persze nem több egy franchise rendszerben működtetett hazai vállalkozásnál, egy szakadt büfé, vagy egy rosszabb piaci kifőzde színvonalánál, ha mostanság rájuk nézünk. 
Szemmel látható az a romlás, a lazulás, ami a háttérben zajlik.

Igenis állítom, sokat romlott a multi színvonala a hazai betelepítése és megjelenése óta. Ma már nem annyira fontos számára az egykori gyorsaság és a tisztaság. Bár korábban is megetették velünk a hidrogénezett olajban sült krumplit, meg a több órán át égetett zsiradékot, de hát ez már csak olyan, mint a McChicken-ben a nyesedékes bőrdarabkák préselése. Vagyis semmi sem 100 %-s.

Hiába váltanak öltözéket, a ruhatárból valahogy mindig hiányzik avagy kimarad a hajfedő

A morzsás asztalok, a hajhálós nélküli üzemvitel és a koszos-vizes ronggyal törölve csíkozott pult, ugyanúgy részévé vált ennek a fogyasztási kultúrának, mint a sorban állás és a tegeződés. Ma már nem számít, hogy a gyorséttermi láncok hány perc alatt szolgálják ki a vevőt. Senki nem méri az időt úgy, mint a kezdés idején, amikor a pénztárgép azt is regisztrálta, hogy a beütés, a fizetés és a kiszolgálás hány perc alatt ment végbe.

Mára már mindent felülírtak. Mostanság a szakhatóságok is elfogadják azokat a hígult követelményeket, amit ezek az üzletláncok meghonosítottak. Itt, és ebben a közétkeztetési formában fele akkora szigort sem követelnek meg, mint például az önkormányzati étkeztetésben.

Az öltözet és az arculat bárhogy is változik, a haj fedetlenül hagyása marad - ez megengedett a multiknál

Ócsán a helyi közétkeztetésben sokkal szorosabb követelmények voltak tetten érhetők, mint például az ismert Kentucky FriedChicken, vagy Mc Donald's hálózataiban. Akár hogy, is, még a korábbi Hungast és a jelenlegi szolgáltató a Ts Gasztro is magasabb követelményt támaszt a konyha munkavégzés és a tálalás-kiszolgálás során, mint ezek a diákok által oly kedvelt egészségtelen táplálkozási kultúrát terjesztő üzlethálózatok.

A menü rendszerű közétkeztetésben például ma sem elhanyagolható követelmény a fejfedő használata, a haj lefogása, az alapvető higiénia biztosítása, az étkezők tisztán tartása és a személyi tisztaság. Értve ez alatt például az előírt és kifogástalan ruházatot, a fázisváltások közti kézmosást is.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 1700 közétkeztető főzőkonyhát vizsgált meg 2016 október óta - ebben nem voltak benne a gyorséttermi multik

Mostanság a magasabb minőségi szintet képviselő Spar áruházakban is képesek az eladók a csemegepultból átruccanni a húsos pultba és akár csirkemájat, vagy más hőkezelés nélküli véres, nyers húst kiszolgálni, majd viszont, és továbbrobogva a hidegkonyhai készítményekhez, vagy a süteményekhez foglalatoskodni. Ma már nem számít, hogy a kenyeret is egyazon pultsoron végigmenve fogdossa össze kézmosás nélkül az eladó. Vagy, hogy a kihelyezett fánkok védtelen felsorolása az eladótérben miként van kitéve a cseppfertőzésnek. A Tesco szintúgy képes az árufeltöltésből a földesurából a kenyeres részbe menni és polcot rendezni, vagy csengetésre a kasszába ülni, és viszont. Egyetlen pénztáros árufeltöltőt sem látni, hogy a munkafolyamatok váltása során kezet mosna. 

A Kentuck is hozza a formáját - hazánkban itt is találni hiányosságokat ( - nekik sincs sapkájuk)

A Mc Donald's-ban és a Kentucky Fried Chicken üzleteiben sem divat már elkülönítetten kezelni a pénzt és az élelmiszert. Akinél fizetsz, attól kapod a sült krumplit.

De nem csak a kiszolgálás, hanem a beszállítás is olyan, amilyen. Nem egyszer látni raklapon az üzlet előtt a földre helyezett félkész termékeket hűtés nélkül ott várakozni. Ez esetben és itt nem követelmény a hűtési láncolat megszakadása. Ez egy bevett szokás a hozott és a betelepült multikultúrával jár. Az ÁNTSZ és a NÉBIH, meg rendre csak más közétkeztetőket baszogat. 

Hazánkban az akció élelmiszerbiztonsági célú vizsgálatait 2012 óta a NÉBIH koordinálja

Régen a kis élelmiszerboltokban is megkövetelték a kosármosót. Ma az üzletláncok a bevásárlókocsit a poros, koszos utcán tartják, amibe beleállíthatod a szaros talpú gyereket is, és a csupasz kenyeret, a zöldséget és a hypot, vagy más tisztítószerként árult vegyszert is. Itt nem számít a higiénia. Régebben még a konzerveket kínáló polc másik oldalára sem engedték kitenni a vegyi árut. Ma meg már egy kosárba és szalagon adhatják át a vásárlónak.

Korábban a fagyisoktól megkövetelték a kanálmosó beépítését, hogy az adagló kanálon ne találkozzon vanília a csokoládéval, vagy az eperrel. Ezt egy átfolyóvizes kis tárolótégellyel megoldották. Ott leöblítve a fagyis kanalat biztosítják a „tisztaságot”. 

 

A multiknál a pénztárszalagba nem követelmény a tisztítóberendezés beépítése. Oda nem kéri a szakhatóság a nedves kefés mosó-törlő beépítését, holott technikailag adott és megoldható lenne. Sőt nem kerülne annyiba sem, mint az on-line pénztárgépek cseréje. Mégis mindig a múlti sír, hogy bántják őket.

Én meg pont azon panaszkodom, hogy a multi az, akinek túl sokat megengednek. Ő az, aki szabályokat hagy figyelmen kívül lép, vagy hág át, és ezzel formálja a közéletet, a szakhatóságokat és alakítja a közhangulatot az új népi morált. 

Az intézményesített közétkeztetésben nem csak kötelezően előírt, de használatos a fejfedő - a multiknál ez (is) erősen kifogásolható

Talán egyszer a szakhatóságok is ráébrednek, hogy nem csak a kis hazai cégeket és a helyi vállalkozásokat kell követelményekkel nyúzni, hanem az egységes és igazságos piaci verseny, az egyazon szabályozási elvek és azonos jogérvényesek szerint a multikultúrát terjesztő üzlethálózatokban is olyan sarkosan kéne a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal embereinek fellépni, ahogy teszik ezt az amúgy is kifilézett és politikai hadszíntérré tett intézményesített közétkeztetésben. Mondom, és vallom ezt annak ellenére, hogy ebben a szorosan szabályozott, feszes közegben is vannak anomáliák és belpolitikai érdekek rendesen. 

* 

Mégis csak igaz lehet - így vernek át a multik ( - másodlagos, de hasznos piaci területe vagyunk a gagyinak)

Rosszabb árut visznek a szlovák boltokba a multik, mint Ausztriába

A multinacionális élelmiszergyártók Szlovákiában forgalmazott termékeinek jelentős része rosszabb minőségű, mint az, amit ezek a cégek ugyanolyan márkanév alatt az osztrák piacon értékesítenek - ezt állapította meg a szlovák agrárminisztérium vizsgálata.  A szaktárca a szlovák élelmiszerfelügyelettel (SVPS) közösen végzett vizsgálatakor 22 olyan élelmiszer összetételét hasonlította össze, amelyeket Szlovákiában és Ausztriában is azonos márkanév alatt lehet kapni. Az összehasonlításból kiderült, hogy a vizsgált élelmiszerek felélnél a gyártók alacsonyabb minőségű termékeket hoztak forgalomba Szlovákiában, mint Ausztriában.

Fotó: Bloomberg

A laboratóriumi körülmények között végzett tesztből kiderült, hogy 

• a szlovák piacra szánt üdítőkben több tartósítószer és mesterséges édesítőszer volt;
• a fűszerekben magasabb volt a víztartalom és a törmelékanyag;
• sajtoknál alacsonyabb volt a szárazanyag arány;
• a csomagolt teák kevésbé voltak "illatosak és ízletesek", mint az osztrák piacon ugyanazzal a márkanévvel eladott termékek;
• és hústermékekben pedig kevesebb volt a hús Szlovákiában, mint Ausztriában

A Gabriela Matecná szlovák földművelésügyi miniszter a vizsgálat eredményéről azt mondta, hogy az megerősítette a kormány félelmeit, hogy a multinacionális vállalatok két kategóriába sorolják a fogyasztókat. A miniszter a szlovák sajtónak azt is elmondta, hogy a vizsgálat eredményeit az Európai Bizottság elé fogják terjeszteni.

Index

* 

A multiktól szed áldozatot a kormány ( - extraprofit helyett)

Becslések szerint az energiaszolgáltató cégek az elmúlt évek leforgása alatt 400-750 milliárd forintnyi profitot vittek ki az országból. A rezsicsökkentés ellenére a tőzsdén lévő társaságok közül továbbra is ezen cégek fizetik ki a legmagasabb osztalékot.

Szakértők arra intenek: több év távlatában a hazánkban jelen levő multik éves szinten 1200-2000 milliárd forintot vonnak ki a gazdaságból. Az elmúlt másfél év kiugró adata, hogy csak a pénzintézetek 2500 milliárdnyi forrást vittek ki az országból.

Bár cáfolják az érintett, különadókkal terhelt – főként energiai és banki – társaságok, hogy az elmúlt két évtized leforgása alatt extraprofitot halmoztak volna fel, becslések alapján csak az energiaszolgáltató cégek az elmúlt évek leforgása alatt 400-750 milliárd forintnyi profitot vittek ki az országból. A pénzintézeti szektor képviselői pedig az elmúlt másfél év leforgása alatt mintegy 2500 milliárd forintnyi forrást áramoltattak ki a pénzintézetekből. Mint ismert, a Horn-kormány alatt került külföldi kézbe – négy nap leforgása során – a magyar energiaszektor. E privatizációs bevételekből 250 milliárd forintot a központi költségvetési hiány befoltozására fordítottak. Az ügyletek megalapozottságáról annyit, hogy az Állami Számvevőszék 1995. évi magánosításról szóló jelentésében megállapította: az energiaprivatizáció szakmailag előkészítetlen volt! Ráadásul nyolcszázalékos eszközarányos nyereséget garantáltak a vevőknek, amely hatalmas „biznisz” bárhol a világon. Egyébként pedig hiába vetett ki újabb terheket a kormány a közműszolgáltatókra, az állami rezsicsökkentési program ellenére a Budapesti Értéktőzsdén lévő vállalatok közül továbbra is az energiaszolgáltató cégek fizetik ki a legmagasabb osztalékot. Ide tartozik, hogy a különadó ellenére is nyereséget produkál a Magyar Telekom: a távközlési cég papírját szinte mindenki az éves egyszeri osztalékkifizetés miatt veszi meg.

 Szakértők azt mondták, hogy a téma megértése kapcsán nem a jelenlegi helyzetből kell kiindulni, hanem abból, hogy húsz éven keresztül a lakosságot terhelő adókból pótoltuk ki a politikai osztály bűneit, hibáit. Most először történt meg az, hogy a vállalkozásokat is megterheltük adókkal.

Kelet-Európában tipikusan aluladóztatják a vállalkozásokat és felüladóztatják a lakosságot. Jelenleg pedig a magyar állam finanszírozásának radikális átrendezését láthatjuk. A témával foglalkozók szerint rendkívül beszédes, hogy a Magyarországon jelen levő multik éves szinten nagyjából 1200-2000 milliárd forintot vonnak ki a gazdaságból. Ugyanakkor szükség van Magyarországon a multik jelenlétére, viszont sehol a világon nincs olyan eltolódás ezen vállalkozások javára, mint Kelet-Európában, illetve hazánkban.

*