Súlyos hibák a bíróságokon - tarthatatlan ítéletek és közfelháborodás mindezzel szemben ( - igazság helyett)

Számos per, és hosszú idő múltán sem akar javulni a bírói munka és annak közmegítélése. Ma a bíróságokon annyi felesleges per zajlik, amennyit az egyes tárgyalások, majd ítéletek elrontása folytán meg kell ismételni. 

Manapság azt akarják velünk elhitetni, hogy a független bírák munkája elfogulatlan, részrehajlásmentes, következetes és igazságos, miközben egyre másra dobnak vissza pereket a fellebbvitelről a rossz munka, a hibás bírói megítélés, tévedés, vagy más okból kifolyólag. 

Súlyos eljárási hiba miatt hatályon kívül helyezte a Fővárosi Törvényszék szerdán a Pesti Központi Kerületi Bíróság Tanyi Györggyel szembeni elsőfokú, elmarasztaló ítéletét és új eljárás lefolytatására kötelezte az elsőfokú bíróságot. Az alvilág egykori hírhedt alakját egy 2014 februárjában kirobbant verekedés, valamint a Sinatra bárban történt lövöldözés miatt ítélte el korábban három év nyolc hónapra nem jogerősen a bíróság. Péntek László tanácsvezető bíró az indoklás során kifejtette, hogy olyan hibát vétett az elsőfokú bíróság, ami miatt nem lehetett más döntést hozni, mint a hatályon kívül helyezés.

Ma az utca emberének vélekedése szerint egy üzemi munkásra nagyobb felelősség és több felelősségvállalás hárul, mint egy bíróra. A tömegközlekedési eszközök járművezetőiről nem is beszélve. Mert míg ezek a munkavállalók szó szerinti felelősséget vállalnak a munkájukért, addig a bírák esetében ez csupán egy jelképes dolog, amolyan szinonima. A gépkezelő, a járművezető amennyiben hibázik, akkor annak következményei vannak. Egyes bírói tévedés, elítélés folytán azonban a bírót semminemű hasonló nem terheli. Az egyszerű szakmunkás, a gépkezelő vagy a járművezető egy hiba után elszámoltatásra kerül. Leveszik a gépről, kivizsgálják az esetét és azután döntenek a további munkavégzéséről, sorsáról.  Egy bírói hiba után a vétkes bírót tudtommal nem kérik számon a hivatalában, nem hallgatják ki, nem számoltatják el, nem veszik elő az ügyét, és nem vizsgálják meg további alkalmasságát, nem függesztik fel és nem kerül hasonló felelősségre vonásra, mint az egyszerű ember. Ítélkezhet tovább az emberek és azok sorsa felett.

Mennyi hiba, téves ítélet, rossz megítélés és haszontalan közpénzszórás, vagyoni, társadalmi károkozás kell még ahhoz, hogy a mostani rossz gyakorlat megváltozzon, és az igazságszolgáltatás visszanyerje az emberek bizalmát, hitét, és jogosságát? A letaglózott hibásan megítélt esetek, elítélt, vagy felmentett emberekről nem is beszélve. Pedig mindegyik mögött egy sors, egy sorsfordulat rejlik, ami valamilyen formában megváltozik, ha meg nem is oldódik a birói verdikt során. Ezért sem lehet(ne) felelőtlenül ítélet alkotni, és így, vagy úgy ítélkezni, hogy az nem találkozik a szakmai és a közösségi elvárásokkal. Ez a rossz munka, ez a silány munkavégzés megengedhetetlen, és eltűrhetetlen egy felelősségteljes beosztásban, nem hogy még a bírói munkában!

Mostanság sokat és egyre többet hallani a rossz döntésekről, a befolyásoltságról, a korrupcióról, a közpénzek lenyúlásáról, a felárazott közbeszerzésekről, a leadandó pénzekről, vagy a közvagyonból finanszírozott sajátként használt más tulajdonról. Történik mindez akkor, amikor a közember munkahelyi telefonhívásait regisztrálni kell, mert különben az adóhatóság úgy tekint rá, mint aki azt magáncélra veszi igénybe, ahogy a cégautó-használat után is egy bizonyos részt magánhasználatként vesznek számításba és így megadóztatják azt. 

Egy ilyen szoros, és szigorú szabályozás mentén mégis miként virágozhat a korrupció, és miként nem képes azt felismerni, vagy megítélni a bíróság? Mert ugyebár beszélni, feljelentgetni könnyű, csak a valóságbizonyítás a nehéz. Persze, mondják ez is bíró függő, mert van olyan ahol az igazságszolgáltatás minden látszat, és ehhez csatolt bizonyíték ellenére másként dönt.  

Hallottunk már  nem egy esetet, amikor az ártatlan zokszó nélkül ítélte el a bíróság és csukta börtönbe.  Csak arról nem hallottunk, hogy az ilyen bírót felállították volna.  Netán elküldték volna petrezselymet árulni. 

Más esetekben pedig azt tapasztalni, hogy ugyanezek a bírák (vagy a köztük tevékenykedő mások) olyan felmentő, vagy piszlicsáré ítéletet hoznak, mely igencsak kicsapja a biztosítékot.  

Most ismét egy ilyen csapás (sorozat) után vagyunk. Hiába is éltünk már meg annyi mindent, és tornázták fel a toleranciaküszöbünket, most ismét sikerült elhasaltatni a többséget. 

Ki bírálja el a bírót?

 A hatalom február elején ismét összeegyeztethetetlennek minősítette a bírói függetlenséget a centralizációs törekvéseivel. Pontosabban a mindent polipként behálózó diktatúra építésével.

 A hatalom által kifogásolt két eset, a Hagyó- és a MAL ügyek pont a nyilatkozatok ellenkezőjét támasztják alá. Aki képes a sorok között olvasni, az átlátja az ügyek hátterét is. Hagyó Miklós sokkal többet tud annál, mint ami az ügyből nyilvánosságra került. Látványosan a hatalom bitorlóinak és holdudvaruknak sok kellemetlenséget okozhatna. A MAL ügy a jelenleg is jól prosperáló alumíniumipar újratervezéséről és emellett egy laza ingatlan panamáról szól. Sajnos céljaikat sok áldozat árán érték el. Mindkét esetben a bíróságnak esze ágában nem volt letöltendő büntetést kiszabni.

 A gazdagok bírósága kimondta: minden gazdag ártatlan!

A vörösiszapper elkövetőit az ügyvédbűnözők atyja és legfőbb védnöke, Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke és társai védték. Feltűnő volt, hogy balliberálisok szaladtak össze a gyilkosok védelmében, és ők is kezdtek éktelen vircsaftba a bírói visszaélések és bíróbűnözés további abszolút körű sérthetetlensége és érinthetetlensége érdekében.

Iszapbirkózás

 

A világban elfogadott általános nézet szerint a jogállamiságot és a valós demokráciát a társadalmakban működő fékek és ellensúlyok harmonikus rendszere biztosítja. A harmónia kifejeződését a civil társadalom reagálásában érhetjük tetten. A törvényalkotás, végrehajtó hatalom és az igazságszolgáltatás együttesen garantálhatja a közjó térnyerését és a társadalmi élet biztonságát.
A „háromlábú szék” instabillá válik, ha például az igazságszolgáltatás iránti társadalmi bizalom megbillen. Ezért fontos, hogy a kiemelt közügyekre vonatkozó, a polgárok nagy többségének is figyelmére méltó bírósági döntéseket az igazságszolgáltatók közérthetően megmagyarázzák, és objektív alapon indokolják.

A MAL Zrt-vel kapcsolatos vörösiszap per kiváltotta a közvélemény felháborodását és elutasító reagálását. Ennek oka az is lehet, hogy a konkrét üggyel foglalkozók és érintettek, többek között az újságírók, igazságügyi szakértők, ügyvédek és talán a bíróság sem kellő mértékben interpretálta a döntést. A polgárok vitatják a szakszerűséget, az érdekektől mentes, kiegyensúlyozott elemzést.

Egyre jobban felerősödik az a vélemény, hogy a felelősök elszámoltatása és a köz-igazság primátusa háttérbe szorul, így az igazság fogalma és a jogszolgáltatás kapcsolata diszharmonikussá válik.

Közlemény

A hírügynökségek beszámoltak arról, hogy a Veszprémi törvényszék nem jogerős ítélete szerint, egyik vádlottat sem terheli felelősség, a több halálos áldozatot követelő és rendkívül súlyos anyagi károkat okozó vörösiszap katasztrófa miatt. 

A Civil Összefogás Fórum és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF-CÖKA) nyílt levélben kérte fel Darák Pétert, a Kúria elnökét, hogy a vörösiszap-perrel kapcsolatos civil reakciókra figyelemmel járjon el a köz-igazság érvényesülése érdekében. 

Válasz a Kúria elnökétől

 


Közösségünk aktív közreműködésével több mint 2500 aláírással küldtük meg levelünket Darák Péter úrnak, a Kúria elnökének a vörösiszap-perrel kapcsolatosan.

Örömmel tölthet el bennünket a tudat, hogy a Kúria elnöke pár nap alatt fontosnak tartotta, hogy a civil polgárok felvetéseire válaszoljon.

Ez az eset is mutatja a társadalmi elégedetlenséget a bírói munkával, a bíróság ítélkezésével, és a bírák által megvalósított joggyakorlattal szemben.

Az embereknek, a civileknek és egyes közösségeknek már nagyon elegük van az elfuserált, elfogult, és igazságtalan bírákból. A nép nem nyeli le már az egykori népbírák ideológiailag szocializálódott örökségét. Elegük van a rájuk eresztett gyilkosokból, a feltáratlan korrupcióból a felmentett csalókból és példasatulásokból, az elítélt áldozati bárányok hallgatagságából. Legyen elég a politikából és legyen jogos igazság az igazságszolgáltatás terén.

*

Bírákról, bíróságokról és a miniszterek hitelességéről - tévelygések és mélyrepülés ( - jogszolgáltatás vs igazság)

Az utóbbi hetekben nagy társadalmi megdöbbenést kiváltó bírósági ítéletekről kérdezték Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztert a Kormányinfón.  

 A tárcavezető rendesen odaszólt a bíróságnak, keményen kiosztotta azokat.

Ki bűnös és ki nem - ez nem csak (egy) bíró kérdése

 A PestiSrácok.hu kérdésére válaszolva keményen kiosztotta a bíróságokat Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. A tárcavezetőt a magyar társadalmat felháborító Hagyó-, és vörösiszap-ügy ítéleteiről kérdeztük, amire Lázár János portálunknak nyomatékosította: “Mélyrepülésben van a magyar igazságszolgáltatás megítélése, mert Magyarországon jog- és nem igazságszolgáltatás van”. Kiemelte, a bírók nem lehetnek függetlenek a valóságtól. “A Hagyó-ügy és a vörösiszap katasztrófa miatt született bírósági ítéletek sértőek és elfogadhatatlanok, miközben az igazságszolgáltatásba vetett hitet is rombolják” – szögezte le Lázár János.

 A miniszter kiemelte, nem lehet megakadályozni, hogy a magyar társadalom egy bírói döntésről beszéljen.  "A bíróságok sok esetben bűncselekmény hiányában és nem bizonyítottság hiányában mentette fel a vádlottakat. Ha egy tíz halálos áldozattal járó esemény felelős nélkül marad, akkor valami gond lehet a szabályokkal. Egy meghozott bírói ítéletről Amerikában is komoly vita van, ezért a Kúria elnökének a kijelentése is elfogadhatatlan, aki szerint nem lehet bírálni a bíróságok ítéleteit. Látni kell, hogy az emberek nem jogszolgáltatást, hanem igazságszolgáltatást szeretnének“ – fogalmazott Lázár János.

És most ebben nagyon sokan igazat adnak Lázárnak, elfeledve a miniszter korábbi ügyeit, melyek során egykor még lézernek, Lézer Janinak (Lézer Jánosnak) is hívták az autójába szerelt lézerblokkoló használatának kiderülése után.  Akkoriban nagy port vert ez a 30-40 milliós luxus, amit havi 600 ezerért béreltek, és amit még lézerblokkolóval is felszereltek, mára már lassan feledésbe huny, mint annyi egyéb megnyilvánulása a fideszes nyikhajoknak.

A bíróiságon  mintha elmaradt volna a váltás

Most azonban van némi igazsága ennek a megdicsőült embernek. Mert igazából nem fejez ki mást, mint azt, hogy a bíró és a bíróságok sem különbek, és ők is csak emberek, és ezek összességéből álló fennhatóság, akár úgy  mint maga. Mindegyikőjük szava egyfajta verdikt. A bírói ítélet sem vonható kétségbe és Lázár se vonható felelősségre ahogy a bíró se. Elvégre őt sem illetve egyikőjüket sem kapták rajta jogsértésen és úgy tűnik, futni hagyták, s hagyják mind.  Azok a bírók, akik eddigi ítélkezéseik során tévedtek, megbotlottak, azaz rosszul ítélkeztek, mind a helyükön vannak és folytathatják tevékenységüket. Aztán még hatalmon van Lázár is, így hát ezért hát jogos a kritika; - És a párhuzam.

A Miniszterelnökséget vezető Lázár János azt mondta, egy politikusnak nem szabad a bíróságot nyomás alá helyeznie. Mindez az Origóban Mélyrepülésben van az igazságszolgáltatásba vetett hit címen jelent meg. Lázár elmondta:  A bíróságoknak érzékelniük kell, hogy az igazságszolgáltatás veszít a hiteléből. 

Lázár János hitelessége legalább ennyit ér. 

Az viszont kétségtelen, hogy az "új demokráciában" hozott számos bírói döntés megdöbbentette a társadalmat már. Az emberek javarészt nem bíznak az igazságszolgáltatásban. A hitelvesztés azonban nem most kezdődött. Nem a vörösiszap-per az első olyan döntéshozatal, ami szólásra készteti az embereket és megmozgatja a társadalmat. Nem az a baj, hogy ebben az esetben és adott peres eljárásban nem találtak bűnöst, hanem az, hogy számos más kiemelt esetekben sem győz az igazság. Sok más esetben meg képesek úgy kimondani a bűnösséget, hogy az nincs megalapozva és csak később derül ki, hogy rosszul ítélkeztek, és az ártatlan hurcolták meg. 

Tele a sajtó értetlenséggel és furcsaságokkal

A probléma veleje nem csak a bíróságokban és a birói kar alkalmatlanságában rejlik, hanem számos esetben az ügyészség, a rendőrség hanyag, vagy lelkiismeretlen munkájának a végeredményét képezi mindez.  

Nem talált bűnös politikusokat Quaestor ügyben az ügyészség

Nem egy eset ismert, amikor az ügyészség hímes tojásként kezelte a vádlottat, ahogy a K&H Kulcsár-ügy során is kiderült, vagy a slendrián munka következményeit tükrözte vissza az ítélet, mint a Hagyó-per hivatkozásában szintén hallani. Más esetekben pedig túl szigort, aránytalanságokat lehet észlelni a rendszerben, mint a plakáttépkedések során alkalmazott DNS-vizsgálatok, vagy a lakodalmas telefon eltűnése és felkutatása kapcsán.

Lázár kifakadása most nem alaptalan, csupán egyoldalú és igazságtalan, mert vele és párttársaival kapcsolatosan látható mód másként bánik az "igazságszolgáltatás" rendszere, mint az egyszerű földi halandóval. 

Ráadásul ez a rendszer az alsóbb szinteken is valahogy ekként funkcionál. 

Úgy mint a korrupció. Mindenki tudja, hogy ez van, csak senki sem akarja meglátni, vagy tetten érni. 

A MAL Zrt vörösiszap-pere utáni Lázár nyilatkozat valamint az ugyancsak most zárult Hagyó-per első fokú ítélete is azt sugallja, hogy hagyjuk az egészet a csudába. Nem érdemes itt viaskodni, mert úgyis csak a hatalmasságok jönnek ki jól az egészből.

*