Szélerőművek telepítésének lehetővé tételéről állapodott meg Magyar Péter az Eu-val, aminek során meghirdettek a csatlakozási pontokat, mint pályázható elérhetőségeket. Magyarország azonban nem azzal a klímával bír, mint a nyugati tenger menti országok, így a széljárás is más. A globalista nyugatot ez nem foglalkoztatja, számukra ez csak piaci haszonszerzés.
Még az ócsai fórum résztvevő delegáltak sem értették, hogy térségünk miként került a kijelölt terepek közé, hiszen ez vidék, a táj nem a kedvező adottságú térségek közé sorolható. Talán csak az itt elérhető szabad áramelosztói kapacitás adta ötletként a kiírásba való bekerülést.
Azonban névtelenséget kérő szakemberek úgy látják, a korábbi NER-közeli fejlesztésekből származó előnyök tovább élhetnek, miközben a pályázat a tőkeerős, jellemzően külföldi befektetőknek és akár spekulációra készülő szereplőknek is kedvezhet. Erre utaló jelenséget már ennek a hírnek a megjelenésé előtt a blogunk is észlelte, amikor az egyetlen pályázó (8G Energy Wind Two Kft) polipszerű csápos felépítését bemutatta.
Szerencsére nem is jelentkeztek erre tömegesen. Az itt élők számára azonban ez is sok(k).
Alsónémedi polgármester máris riadót fújt, és lakossági fórumot szervezett különböző előadók meghívásával. Remélhetőleg Ócsa lakossági köreiből is lesznek érdeklődők, mert az, ahogy a képviselőink többsége viszonyul ehhez, az sokak számára nem méltó.
Alsónémedi vezetése, felfogás ebben is különbnek látszik.
A háttérbeszélgetéseken részt vevő szakemberek szerint a korábbi tájékoztatásból nem derült ki kellő egyértelműséggel, hogy a kezdetben jelzett lehetőségeknek végül csak a töredéke lesz elérhető. Ez komoly veszteséget jelenthetett az érintetteknek.
Egyik beszélgetőpartner szerint munkatársaik több tízezer kilométert utaztak, földtulajdonosokkal egyeztettek, és az egész nyarat, majd az ősz jelentős részét a projektek előkészítésével töltötték.
Ez az ócsai fórumon is megerősítést nyert: Itt elhangzottak konkrét megkeresések mögötti lefizetési szándékok, felkínált pénzek és számok, bizonyos összegekkel. Vagyis volt célzatos nyomulás.
A végleges feltételek megjelenésekor azonban kiderült, hogy az általuk vizsgált helyszínek egy része már nem szerepel a pályázati lehetőségek között.
A sietségben az is szerepet játszhatott, hogy Magyarországnak az Európai Unió felé vállalt kötelezettségeket kellett teljesítenie. de a gyorsaság sok esetben a kiszámíthatóság rovására ment, ami különösen azokat hozta nehéz helyzetbe, akik még nem rendelkeztek előkészített projektekkel.
A folyamat elején az energetikai hatóság egy olyan táblázatot tett közzé, amely a lehetséges szabad hálózati kapacitásokat mutatta. Ebben még negyvennél is több járás szerepelt. A fejlesztők ennek alapján kezdtek alkalmas földterületeket keresni, tárgyaltak a tulajdonosokkal, és vizsgálták, hol érné meg szélerőműveket építeni. Többen már évekkel korábban megkezdték az előkészítést, mások a nyári bejelentés után láttak munkához.
Ráadásul a jelentkezésre rövid, nagyjából két hónapos határidő állt rendelkezésre. A források szerint a szűkítés miatt a verseny földrajzilag is kevésbé kiegyenlítetté vált. Egyes meghirdetett térségek iránt alig mutatkozott érdeklődés, máshol többszörös túljelentkezés alakult ki. A beszélgetéseken példaként Dunaújvárost említették, ahol a rendelkezésre álló kapacitásra mintegy hatszoros igény érkezett. A szakemberek úgy vélik, a folyamat kiszámíthatatlansága nemcsak felesleges költségeket okozott, hanem az előkészített és ténylegesen megvalósítható projektek esélyeit is ronthatta.
A pályázók többletpontokat szerezhetnek az önkormányzatoknak felajánlott egyszeri és rendszeres hozzájárulásokkal (a megtermelt energia után), valamint bizonyos műszaki vállalásokkal, így energiatárolók telepítésével vagy a hálózati csatlakozásnál nagyobb erőművi teljesítmény kialakításával.
Mintha Ócsa vezetése is ebben gondolkodna, vagy látna lehetőséget.
A piaci szereplők szerint a pályázat legnagyobb hiányossága, hogy nem vizsgálja kellő alapossággal a tervezett szélerőművek tényleges megvalósíthatóságát.
A szükséges engedélyeket később is meg lehet szerezni, a források szerint azonban ez jelentős kockázatot jelenthet, ha a nyertes projekt mögött nincs megfelelően előkészített beruházás vagy helyi támogatás.
Talán éppen ezért nem utasította el Ócsa testülete a szélerőművek telepítésének lehetőségét a maga területén belül.
Figyelembe véve, hogy egy 50 megawattos szélerőműparkhoz akár hét, egyenként 7,5 megawatt körüli óriásturbinára is szükség lehet, valamint a jelenlegi pályázó által megadott koordinátákat, bizony elég szűkös és rossz kép kezd kibontakozni számunkra.
A háttérbeszélgetéseken elhangzott becslések alapján egy 50 megawattos szélerőműprojekt megfelelő csatlakozással akár több millió eurót is érhet. A források szerint éppen ez az üzleti lehetőség ösztönözhet spekulatív pályázásra.
Vagyis az, hogy a nyertes kft több csatornás bekötéssel bíró céghálózat egyik altagja, azt is hozhatja, hogy ezt az egész „nyereményt” átadja, vagy éppenséggel átjátssza más érdekeltségű nyugati tőkeérdekeltséggel bíró cégnek vagy személynek.
Gondoljunk csak bele, így akár az is előfordulhat, hogy a nyertes megkeresi a vesztes pályázók által korábban lekötött földterületek tulajdonosait, és megpróbálja átvenni a már előkészített fejlesztéseket. Az ilyen közvetítői ügyletek nemcsak a valódi fejlesztőket hozhatják hátrányba, hanem a beruházásokat is megdrágíthatják. Ha egy szélerőműpark vagy a hozzá kapcsolódó beruházás egyes elemei többször is gazdát cserélnek, minden érintett szereplő igyekszik érvényesíteni a saját nyereségelvárását.
A többletköltségek ronthatják a beruházások megtérülését, és növelhetik azt az árat, amelyen a befektetők számára gazdaságos lenne az áram értékesítése.
Az önkormányzatnak ezért sem szabadna beszállnia ebbe anyagilag, mert arra csak a lakosság fizetne rá. Az önkormányzati részesedés egy ilyen felturbózott projektben eleve pénzkidobás, hiszen még csak beleszólást, érdekérvényesítést sem szerezhetnének ezzel.
Tehát a piaci szereplők szerint a spekuláció veszélyét tovább növeli, hogy a pályázati feltételek elsősorban a jelentős tőkével rendelkező befektetőknek kedvezhetnek. A külföldi vállalkozások pénzügyi ereje komoly versenyelőnyt jelenthet.
A helyi önkormányzat egy beszállással labdába sem rúghatnának annak ellenére, hogy a szélerőművek telepítése után egyszeri, a beépített kapacitáshoz kötött összeget, majd a hálózatba betáplált villamos energia mennyisége alapján rendszeres pénzügyi hozzájárulást vállalhatnak az érintett önkormányzatok javára. Ez pedig olyan, mint a ló fing.
A hazai nagykereskedelmi áramárak időnként jóval meghaladják az észak-európai árszinteket. A fejlesztők attól tartanak, a további pénzügyi terhek, a különadók és a spekulatív projektértékesítések még inkább megdrágíthatják a beruházásokat, tovább rontva a magyarországi szélenergia versenyképességét. Tehát a pályázat nem feltétlenül éri el azt a célt, ami miatt az új kormány meghirdette.
Index nyomán
*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése