Újabb hazai tojástermékekben talált fipronilt a hatóság - mi sem maradhattunk ki ebből ( - lehettünk volna jók)

Újabb termékekben mutatott ki fipronilt a Nébih laboratóriuma, és a RASFF riasztási rendszeren is érkezett tájékoztatás arról, hogy – több tagország mellett – hazánkba is szállítottak szennyezett tojáslé és pasztörizált tojásrántotta termékeket - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. 

 
Idáig azzal próbálták nyugtatgatni a közvéleményt, hogy a hazai piacon nincs szennyezett tojás. Aztán amikor rászánták magukat akkor kiderült, hogy mégis csak van. A közben eltelt időszak alatt  a fene sem tudja, hol volt a hatóság.

Most azonban mossák a mundért rendesen.

Az Európa jelentős részét érintő tojásszennyezési botrány kapcsán folyamatosan zajlanak a vizsgálatok. A Nébih nem csak egy szegmenst, hanem a teljes lánc minden elemét ellenőrzi, a termék vizsgálatán túl ebbe többek között a telep szerfelhasználása és az ólakban található alom ellenőrzése is beletartozik.

A tojás és tojás termékek laboratóriumi vizsgálatai során az eddigi 100 mintából 75 mérését zárták le a szakemberek. A friss eredmények közül teljes tojáslében, valamint egy étkezési- és egy ipari tojás tételben igazolták fipronil határérték feletti jelenlétét a vizsgálatok. A mintavétel folyamatos, és a nyomon követési vizsgálatokat is megkezdték.

A termékekkel kapcsolatos részletek (azonosító adatok, egyéb információk) elérhetőek a NÉBIH folyamatosan frissülő tematikus aloldalán.

A szakemberek – a hazai célellenőrzés mellett – kiemelten figyelik a nemzetközi eseményeket, valamint a RASFF rendszerbe felkerülő információkat. Utóbbi felületen érkezett tájékoztatás arról, hogy német gyártású, fipronilt tartalmazó pasztörizált tojássárgája, valamint pasztörizált tojásrántotta termékből Magyarországra is szállítottak. 

Ma azonban az is kiderült, hogy Lengyelországból is került be mérgezett tojás, és egy újabb hazai előállítónak a termékeiben is ott lapult kimutathatóan a méreganyag.

Az ellenőrzés során fipronilt mutatott ki a „3HU023T58/4” azonosító számú tojás tételben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) laboratóriuma. 

A termékkód Bács-Kiskun megyei eredetet igazol. Ez talán már nem éppen a véletlen műve.

*

Már a hazai tojásokban is talált kimutatható fipronil szennyeződést a NÉBIH - nézzük meg hol veszünk tojást

Augusztus elején újabb fipronil származékok nyomaira bukkant a hatóság. A baj azonban az, hogy ezt már a hazai állományból származó tojásokban mutatták ki. Erről a NÉBIH csak a ma megjelentetett híradásában tájékoztatta a nyilvánosságot.

 

Magyar tojások között is találtak mérgezettet - a szomszédból

A tojásokra és tojás termékekre elrendelt célellenőrzés során fipronilt mutatott ki a „3HU1503T03/4” azonosító számú tojás tételben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) laboratóriuma. A szennyeződés forrásának és módjának felderítését a hatóság haladéktalanul megkezdte, emellett elrendeli a tétel forgalomból történő kivonását. 

A tojásokon meghatározott azonosító szerint ketreces tartású,  Jász-Nagykun-Szolnok megyéből származó hazai tartású tyúktojásokról van szó. Ezt a NÉBIH így nem közölte, de az általa megadott termékazonosító szám alapján mindez megállapítható.

Újabb adag rovatírós tojást találtak forgalomban - ezúttal hazait

A 3-s a számsor elején a ketreces tartásra, a HU betük a magyarországi származásra, míg az utána következő 15 a  Jász-Nagykun-Szolnok megyei származásra, az utána következő 3 ezen a területen belüli állategészségügyi körzetre utal, míg a T-betű utáni számok az állattartó telep meghatározói.

Vagyis a tojás származási helye nagyon pontosan körülhatárolható, és tudható. A hatóság valószínűleg a zavarkeltés elkerülése érdekében nem nevesítette a telepet és az onnan történő kiszállítások, vagy forgalmazások határvonalait.  

 



Leiratukban csupán annyit közöltek, hogy a hatóság elrendeli a tétel forgalomból történő kivonását, valamint az ilyen jelöléssel bélyegzett és a megadott számsorral azonosítható tojások a fogyasztása különösen gyermekek számára nem ajánlott. 

Az augusztus elején indult tojás és tojás termék célellenőrzés során fipronilt mutatott ki egy magyar származású friss tojás tételben a NÉBIH laboratóriuma. Az érintett tétel tojáson feltüntetett azonosítója: „3HU1503T03/4”. A hatóság haladéktalanul megkezdte annak vizsgálatát, hogy hogyan történhetett a szennyezés, illetve, az eset kapcsolódik-e az Európán átívelő állatgyógyászati szerhamisítási ügyhöz. A hatóság elrendeli a tétel forgalomból történő kivonását.

A Fipronil alattomos méreg: nem okoz heveny tüneteket, hosszú távon károsítja a májat. Ahhoz, hogy azonnal hasson a méreg, extrém mennyiséget kellene elfogyasztani belőle. A Fipronilt vérszívó élősködők (bolha, tetű, kullancs) ellen használják, de csak háziállatoknál, amiket emberek nem fogyasztanak (kutya, macska), mert a zsírban oldódó hatóanyag felhalmozódik a szervezetben, és hosszabb távon károsíthatja a májat vagy más belső szerveket. 

Markolóval öntik ki a tojásokat egy hollandiai gazdaságban

Ezt a Fipronilt találták meg a tojásokban.

A termék fogyasztása gyermekek számára nem ajánlott.

Vajon mióta használják Európa tojástermelő üzemeiben a mérgező rovarirtót? Miért éppen most robbant ki a botrány? Miért pont Hollandiában? Annyit tudni lehet, hogy az élelmiszeriparban sok trükköt használnak a költséghatékonyság érdekében. Állítólag a vörös atka ellen nem volt elég a Dega-16, de az is lehet, hogy így olcsóbb és/vagy hatékonyabb volt a rovarirtás, ezért kevertek a legális mellé egy tiltott szert is. Felmerül az a kérdés is, hogy ha elterjedt módszer a baromfiüzemek fertőtlenítésére a Fipronillal kevert Dega-16, akkor miért nem beszél senki arról, hogy mi újság a csirkehússal? Csak a tojásban halmozódik fel a méreg, az állatok húsában nem?

Nálunk is lehet még gyilkos tojás

Tekintettel arra, hogy a fipronil szennyezettséggel kapcsolatban feltárt hamisítási ügy szinte egész Európára kihat, ezért az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság az „import” tételek mellett a hazai tojások ellenőrzésére is kiemelt figyelmet fordít.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) - mint növényvédőszer-engedélyezési hatóság - a fipronil hatóanyag felhasználását a méhekre való veszélyessége miatt már korábban szigorította, valamint permetező szerként történő kijuttatását 2008. augusztus 31-i határidővel visszavonta - közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM).

Mivel a fipronil zsírban oldódó hatóanyag, ezért felhalmozódik a szervezetben, így az intézkedések azt a célt szolgálják, hogy a fogyasztók hosszú távon ne legyenek kitéve a májkárosító anyagnak - olvasható a Nébih honlapján.

by Kormányzat / Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal / Origo

*

Jogszerűen hívhatja vissza a munkáltató a munkavállalót szabadságról - munkajog

Képzeljük el, hogy ülünk a Balaton partján egy finom hekk mellett, isszuk a fröccsöt, és megcsörren a telefonunk. A munkáltató hív, hogy munkába kell állnunk, meg kell szakítanunk a nyaralást. Eleget kell tennünk ennek? Vagy jogszerűtlenül járt el a munkáltató?

Elsőre biztosan azt mondaná mindenki, hogy ez nem jogos, a munkáltató nem szakíthatja meg a már kiadott szabadságot. Sajnos azonban ez nem igaz, bizonyos, egyébként igen szigorú feltételek mellett a szabadság alatt a munkavállaló munkába állítható.

A Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény) szerint a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja.

 

Bár a jogszabály pontosan nem írja le, hogy mit kell érteni "kivételesen fontos gazdasági érdek" vagy "működését közvetlenül és súlyosan érintő okon", a gyakorlat szerint ilyen ok például lehet egy nagy mértékű üzemzavar, vagy egy tűzeset, de semmiképpen nem lehet olyan körülmény, amire a munkáltatónak számítania kellett előre - például arra, hogy egy klímaforgalmazó cégnél a nyári időszakban megnő a megrendelések száma. Az biztos, hogy nagyon súlyos oknak kell felmerülnie, mivel a szabadság alkotmányos alapjog, és olyan körülménynek kell fennállnia, mely alkalmi munkavállalók bevonásával, a nem szabadságon lévő dolgozók feladatainak átcsoportosításával, túlmunka elrendelésével nem oldható meg. Természetesen ezen körülményeket a munkáltatónak kell bizonyítania.

Viszont a munkavállaló nem marad kárpótlás nélkül. A munkavállalónak ugyanis a szabadság megszakítással összefüggésben felmerült kárát és költségeit a munkáltató köteles megtéríteni. Ilyen költség lehet például az utazási költség vagy a befizetett szállás díja is. Az azonban elvárható a kárenyhítés körében a munkavállalótól, hogy a lemondható szolgáltatásokat lemondja, így a felmerülő kárt csökkentse.

És arról se feledkezzünk el, hogy a munkavállaló szabadsága nem veszik el, azt köteles a munkáltató kiadni. Nincs jelentősége annak sem, hogy a munkavállaló az otthonában töltötte a szabadságot vagy elutazott.

drbakonyililla - Index

*