A románok elutasították Székelyföld és Erdély önrendelkezési jogát - nem lesz autonóm terület a magyarlakta vidék ( - külhon)

 Elutasította a román képviselőház a Székelyföldre és az erdélyi magyarságra vonatkozó autonómiatervezeteket

Őrtűz ég Erdélyben, a Csíkrákoshoz tartozó Bogát-hegyen Székelyföld autonómiájának napján, október 29-én. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) 2015-ben nyilvánította a Székelyföld autonómiájának napjává október utolsó vasárnapját, ezen a napon Kárpát-medence-szerte őrtüzeket gyújtanak. - Fotó: MTI/Veres Nándor

Elutasította a román képviselőház csütörtöki plenáris ülésén a Székelyföldre és az erdélyi magyarságra vonatkozó autonómiatervezeteket, melyeket Zakariás Zoltán és Kulcsár-Terza József RMDSZ-listán mandátumot szerzett parlamenti képviselők nyújtottak be.

Az egyik dokumentum a nemzeti közösségek kulturális autonómiáját szabályozó kerettörvény tervezete, a második a magyar nemzeti közösség kulturális autonómiastatútuma. Ezeket a jogszabálytervezeteket az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szakmai műhelyeiben dolgozták ki. A harmadik beterjesztett kezdeményezés Székelyföld autonómiastatútuma, amelyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) dolgozott ki, és immár negyedik alkalommal kerül a román törvényhozás elé.

A kétkamarás román parlament alsóháza sürgősségi eljárással tárgyalta a három autonómiatervezetet. A plenáris ülést hibrid formában tartották, a jelen nem lévő parlamenti képviselők online csatlakoztak és szavaztak.

Elsőként a Székelyföld autonómiastatútuma szerepelt napirenden, amelyet a magyar nemzeti közösség kulturális autonómiastatútuma és a nemzeti közösségek kulturális autonómiáját szabályozó kerettörvény tervezete követett.

Marcel Ciolacu román miniszterelnök egy hete közösségi oldalán az autonómiatervezetek gyors elutasítását kérte a házelnöktől, így már a két ünnep között naprendre tűzték őket. A kormányfő bejegyzésében “toxikus kezdeményezésnek” minősítette a törvényjavaslatokat.

A parlamenti képviselők a jogszabálytervezetek elutasításáról szavaztak. Az első két jogszabálytervezet elutasítását a 329 tagú alsóház jelen lévő vagy interneten szavazó képviselői közül 260-an támogatták, 16-an az elutasítás ellen szavaztak, egy honatya tartózkodott.

A nemzeti közösségek kulturális autonómiáját szabályozó kerettörvény elutasítását 255 képviselő támogatta, 15 az elutasítás ellen szavazott és egy képviselő tartózkodott.

(MTI)

*

70 milliós kárpótlás - ártatlanok és cigányok, bűnözők és cigányok, vagy cigánybűnözők és áldozatok

A minap útközben hallom az autóban a hírekből, hogy 70 milliós kárpótlást fognak kapni a cigány családokat ért gyilkosságok áldozatainak hátramaradott családtagjai, csak még arról nem döntöttek, hogy készpénzben, vagy életjáradék formájában adják-e oda.

Fel is merült bennem, hogy vajon a cigánybűnözőknek áldozatul esett nem cigány áldozatokat, illetve az ő hozzátartozóikat miért nem támogatta soha a politika, miért kellett Szögi Lajos családjának perre menni? És vajon a családfő elvesztése miatt előállt anyagi ellehetetlenülésüket miért szemlélték ugyanazok a szervezetek tétlenül és részvétlenül, melyek a cigány áldozatok esetében nagyon is aktivizálták magukat a médiákban. Nem kellene minden vétlen áldozatra ugyanolyan részvéttel tekinteni? Nem kellene-e minden áldozatot kárpótolni? 

Aktuális „demokráciánkban” a válasz egyértelmű NEM!

Szögi Lajos úr szétütött autója

Tapasztalataink szerint a hivatalos tájékoztatásokban jelenlévő megkülönböztetés is így működik, ha az elkövető cigány származású, akkor bizonyosan elhallgatják, ha azonban az áldozat cigány, akkor természetesen a média rárepül mint a bizonyos légy, – kivéve, ha az elkövetők is cigányok voltak.

Aztán az is felmerült bennem a gyanús gyilkosságokkal kapcsolatban, hogy a bűnbakokra kirótt börtönbüntetések ellenére máig tisztázatlan maradt a gyilkosságok háttere. Fekete terepjárókat emlegettek, és még sok hasonló furcsaságot… Sokan feltételezik, hogy valójában „belső munkáról” van szó. Azaz maga a politika szervezte és hajtatta végre, saját zsoldosaival. Szimpla provokáció és hangulatkeltés céljából történtek az úgynevezett cigány gyilkosságok. Nem véletlenül pont olyan családokat ért támadás, melyben tisztességesen élő és dolgozó cigányok estek áldozatul. Ahogyan a helyszínek és időpontok kiválasztása sem a véletlenen múlt. Az elkövetők kapcsolatairól se igen „szivárogtattak” hivatalosan.
A megszokott kettős mérce pedig már csak hab a tortán.

A cigány-gyilkosságok körül a Népszabadság szerint is bűzlik valami –nem éppen sorscsapás, inkább más

Úgy gondoljuk, hogyha egyszer bizonyítást nyernek ezek tények és az emberek által felvetett kételyek, akkor az is ki fog derülni, hogy a brutális gyilkosságok és a kettős mércéjű kárpótlások valódi célja a megosztottság növelése. Ahogyan a cigánybűnözők által elkövetett gyilkosságok, atrocitások és nagy súlyú bűncselekmények igen enyhe elbírálása, büntetése is ezt a célt szolgálja.

Ároktői banda a bíróságon - időseket kínoztak halálra

"Nagymenőként" szabadlábon - gyilkosok

 Az ijesztő méreteket öltött cigánybűnözésnek köszönhetően a deviáns viselkedésük következményeként már amúgyis jelenlévő cigányellenesség tovább nőt, tehát a kettős mércéjű javadalmazásoknak, ítélkezéseknek vélhető célja a társadalom cigányellenességének fokozása, és a félelemkeltés volt. Valamint annak kiprovokálása, hogy a társadalom cigánybűnözéssel érintett rétegeit olyan önvédelmi reakciókra késztessék,illetve áldozataikból olyan bűnözőt, jobb esetben kiszolgáltatott ostobát faragjanak, amelyekre és akikre aztán újjal mutogatva lehet lecsapni, mondván, ők „kirekesztők, szegregálók, fasiszták, bűnözők, idegengyűlölők”!

A bíróságon - gyáván őrjöngve

Ha a cél nem is bizonyítható, mindenesetre a valós „eredmény” vagyis a következmény ez lett.

Mivel pedig sem a véletlenekben nem hiszünk, sem pedig azt nem gondoljuk, hogy a politika, a politikusok és irányítóik ostobák lennének, ezért azt kell gondolnunk, hogy e „véletlen” egybeesés nem is olyan véletlen.

Ám, ha ez nem lenne elég, nézzük csak meg, kik profitálnak belőle. A sértettek és az áldozatok bizonyosan nem. Az anyagi és propaganda hasznot, meg épp az előidézők és söpörték be. Azt pedig tudjuk kik állnak a politika dróton rángatottjai és a pénzhatalom mögött. E kettős mérce költségeit pedig – ahogyan eddig is – nem bőkezű adományozók állják saját zsebből, hanem az ellehetetlenített, agyon sanyargatott lakosság zsebéből és tányérjából lopják össze.

És még csodálkozunk, hogy a „politikus” meg a „bankár” szitokszóvá vált?!

  

Arató Péter – Szabad Riport

 *

Keserű pirula a szaporulatról - jobb érzésűeknek ( - a cigányságról és a népességről)

A cigányok a gyerekek után járó pénzből és segélyekből tartják fent magukat.  Olyan szinten, amit egy magyar nem vállal fel. 

Meg is van ennek az eredménye:

222 országból a 202.-ek vagyunk születések számát tekintve 1,3 gyerek/család, ami azt jelenti: 3 egygyerekes családra 1 kétgyerekes család jut. Ahhoz, hogy a népesség ne fogyjon 2,3 gyerek/család kell! A fenti példa alapján ezt már le sem írom, mit jelent. 

A születésen belül is érdekes a statisztika:

Ma már ott tartunk, hogy a nyolc év alatti gyerekek fele cigány. A fentiek alapján 2030-ra jutunk el oda, hogy a 8 millióra fogyatkozott összlétszám FELE már cigány nemzetiségű lesz. És 2100-ban megszületik az utolsó magyar!

Egy báró intette egykoron a nemeseket, mikor betelepítették (olcsó munkaerőként) a Mezőségbe a cigányokat: 

"Vigyázzatok, mert az ország azé, aki teleszüli!" 

Azóta sem vigyázunk!

A politika segélyekkel fenntartja, "fejleszti" ezt a szavazóbázist, melyet alkalmanként egy tál lencséért fel is használ!

Három nemzedék nőtt fel a cigányság körében, akik rá sem szoktak a munkára!!! Hogyan adnak majd munkát a kisebbségbe szorult magyaroknak? A jövő NEM évtizedek múlva mutatja meg magát! 

ITT VAN: a borsodi aprófalvas településeken, Meszes, Rakaca, .... Itt már valóban kisebbségben élnek a magyarok!

Esténként bezárkóznak, és azt remélik, hogy marad valami a portán! 

Ha nem marad: örülnek, hogy az életüket meghagyták !!!

 sokköznapok

*

Végre, van elmozdulás - Tovább nőtt a cigányság létszáma, a magyaroké viszont csökkent

A magyarországi nemzetiségek létszáma másfélszeresére nőtt, derül ki a népszámlálás adataiból.

 

Tíz év alatt csaknem másfélszeresére nőtt a 13 magyarországi nemzetiség összlétszáma, 440 ezerről 640 ezerre - ismertette a népszámlálási adatokat Tóth Ágnes kutató az Akadémia kisebbségkutató intézetében tartott előadásán kedden Budapesten.

 

Egyes kis nemzetiségeknél, mint például a bolgár vagy örmény, még nagyobb arányú a növekedés, miközben a legnagyobb, az összes magyarországi nemzetiség felét kitevő cigányság létszáma is mintegy másfélszeresére, 206 ezerről 316 ezerre emelkedett - derült ki a 2001-es és a 2011-es népszámlálás adatainak egybevetéséből a kutató szerint.

 

Az arányok eltolódása részben azzal függ össze, hogy a magyarság létszáma évtizedek óta csökken, részben pedig azzal, hogy a korábbi népszámlálásoktól eltérően immár többféle nemzeti identitást is igyekeznek feltárni a kérdőívek, így például, hogy a kötődés anyanyelvi vagy a családi, baráti körben beszélt nyelv használatához kapcsolódik - mondta a szakember.

A románság több mint kétszeresére növekedése jelentős mértékben a bevándorlás következménye, a mintegy 36 ezer hazai románból több mint tízezer román állampolgárságú.

Az iskolázottságot tekintve elmondható, hogy a cigányság körében csökken a nyolc általánossal sem rendelkezők száma, és nő a nyolc általánost elvégző, valamint az érettségizettek és felsőfokú végzettségűek aránya. Ugyanakkor a szakember hozzátette, hogy az indulóértékek nagyon alacsonyak, ezért a kedvezőtlen arányok a jelenlegi ütemű javulás mellett még évtizedekig fennállhatnak.

 

 

 

Vékás János kutató szerint a nemzetiségek növekvő arányában megjelenik a disszimiláció - a többségi nemzettől megkülönböztetés - jelensége. Megfigyelhető, hogy azok körében is nőtt a valamilyen értelemben nemzetiséginek tekinthetők száma, akik tíz éve még egyértelműen magyarnak vallották magukat.

A szakember megjegyezte, mindennek hátterében meghúzódhat az is, hogy válságos helyzetekben megnő az igény a gyökerekhez visszatérésre egyéni és társadalmi szinten egyaránt.

Vékás János megjegyezte, ha azt kérdezik tőlük, mégis hányan vannak egyik vagy másik nemzetiségből Magyarországon, akkor erre ő azt kérdezi milyen vonatkozásban és milyen mértékig. A kizárólagos, fekete-fehér kategóriák egy olyan hatalmi megközelítést jeleznek, amely számára az a fontos, mekkora a nyája.

A szakember szólt arról is, hogy nemzetközi összehasonlításban meglehetősen magasnak tekinthető a nemzetiségi kérdésekre a válaszadást megtagadók száma, 2011-ben mintegy másfél millióan voltak.

 

Vékás János a cigányság korfáját tragikusnak minősítette, mint mondta, alig vannak 50 évesnél idősebbek. Ez egyes afrikai népcsoportokra jellemző, és Európában katasztrofálisnak tekinthető. Ezt a megállapítást többen túlzónak tekintették az előadást követő szakmai vitában, ahol az is felvetődött, hogy a népszavazáson feltett kérdések jelentősen változtak az elmúlt évtizedekben, így nem biztos, hogy a statisztikai adatokból kiolvasható tendenciák valóságos társadalmi folyamatokat jeleznek.

 

*