Kongott az ürességtől Koltai fellépése alatt Ócsán a szabadidőközpont – másutt erre teltház volt ( - revans)

Ócsa mostani fura ura, a polgármesterként elhíresült Bukodi Károly, aki legszívesebben száműzte volna Koltai Róbert színművészt a városból, azt nyilatkozta politikai kampányrendezvényén az Egressy Gábor Szabadidőközpont, hogy nem áll módjában kitiltani a meghívottat.

Mint ismert korábban felkérték a művészt, az önkormányzati szervezésű pedagógusi napi rendezvényre a művelődési házba, ahol Bukodi Károly (Fidesz) polgármester színpadias keretek közt előadja a tanárok iránti tiszteletét, aminek során köszönetet mond az egész éves munkájukért. Erre az eseményre kérték fel Koltai Róbertet szereplőként, amit a polgármester nyomán  visszamondtak.

A költségvetési összegből szervezett műsor nemkívánatos alakja lett a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, filmrendező, érdemesművész, Jászai Mari-díjas magyar színművész.  Bukodi őt utasította vissza.

Koltai nagy népszerűségnek örvend. Művészetét, tehetségét rengetegen szeretik, emberi mivoltát tisztelik.

Bukodinak azonban nem szimpatizált a komikus művész lelkülete, és valahogy nem passzolt elképzeléseivel. Netán hitvallása, vagy éppenséggel a produkció csaphatta ki a biztosítékot a focit kedvelő, egykori bolyais diáknál amiért visszautasította azt.  Mégsem tudni pontosan miért került lemondásra a korábban jelzett, (egyeztetett) szereplés, mert a részleteket sem Pataki Zita a szabadidőközpont vezetője, sem a polgármester nem tárta fel.  Bukodi mellébeszél, és semmitmondóan csupán rossz kommunikációt említ.

Ezt a megmagyarázatlan negatív hozzáállást, az elutasítottságát nem értette Kolta Róbert, amikor kifakadt közösségi oldalán.

Az egésszel leginkább az volt a gond, hogy a művészt nem a célközönség és nem is a helyiek utasították el, hanem a polgármester nem kívánta látni. Elvégre Bukodi Károly polgármesterre hivatkozva mondták le a fellépést.

Sajtóvisszhangok után a fideszes polgármester azt mondja, hogy félreértés történt. Rosszul lett „lekommunikálva” az esemény. Szavahihetőségét csupán a folyamat és annak története nem igazolja vissza. 

Ha ugyanis rossz kommunikáció okozta félreértés lett volna a dolog, akkor bocsánatkéréssel és egyeztetéssel orvosolható lett volna a seb, amit Bukodi a feleken és így magán is megejtett.

Azonban nem ezt tette, hanem mellébeszélésbe kezdett.  

Erre jött aztán a pofon azzal, hogy a helyi reformátusokhoz köthető alternatív csoportosulás, az Öregfalu Kulturális Közössége amolyan „kárpótlásként” meghívta az érdemes művészt, aki a felkérést ismét elfogadva, azt jó szívvel vállalva felajánlotta (mármint a műsorát) Ócsa lakosságának. Díjtétel nélkül. 

 A meghirdetett ingyenes eseményre a Kálvin-ház (Ady Endre u.) adott helyt, amire órák alatt elfogyott az összes betölthető nézőhely.

A helyszín adta szűkös lehetőség okán regisztrálni kellett. A fellépés díjmentessége és a közönség számára adott ingyenes lehetőség hamar betöltötte a házat.

Többen fizettek volna a lehetőségért, csakhogy bejussanak és részesei lehessenek az eseménynek.

A nagy érdeklődés ellenére, és a szűkös keretekkel rendelkező helyszínre való tekintettel azonban Bukodi Károly polgármester és az ominózus eset színigazgatójaként érintett Paksi Zita felajánlhatta volna a város szabadidőközpontját, mivel ebben az időben nem volt program az Egressy nagytermében, az éppen kihasználatlanul és üresen kongott, miközben másutt nem fértek be az emberek.

Mégsem tették meg ez a felajánlást. Hagyták a rendezvényt ott megtartani és az embereket kizárni a programból.

Ezen a napon, adott időben az Egressyben csak Hajdúné Papp Katalin ötye-klubjának tagjai voltak az emeleten. A színházterem néma csendben, üresen állt. holott szolgálhatta volna Ócsa lakosságát is. Legalább egyszer igazán megtöltve azt. Természetesen ezen a napon és erre az alkalomra, a művész fellépéséhez illően; - akár ingyen.

 Ócsa választás előtt áll. Ezzel a regnáló polgármester sokat nyerhetett volna. Azonban elutasítása a saját elutasítottságát hozta előtérbe. Bukodi amúgy sem népszerű. Az elmúlt évtizedben rendesen felégette magát. Egyre inkább saját elképzeléseit erőltetve igyekezett a maga jobblétét megteremteni, mintsem a várost, annak lakóközösségét segítette volna ehhez.

 Bukodi és Paksi ezzel a húzással visszaigazolta Koltai Róbert szavait, mely szerint nemkívánatos személy a fideszes vezetésű polgármester irányította önkormányzati intézményben. Vagyis, ahogy rajtuk múlt, úgy maradhatott volna távol is, hiszen visszautasították és ez nem tévedésből történt.

A tegnapi eset után nincs miről beszélni. 

 Bukodinak és Paksinak sem kell magyarázkodni, mivel a tetteik kifejezőbbek a szavaknál.

Bukodiék a város lakosságának nagy részét károsították meg Koltai elutasításával és az Egressy színpadának megvonásával. A polgármester kicsinyes viselkedése, netán bosszúja nem tudható hova nyúlik vissza, de a választópolgárok többségének értékítélete nyomán ez is mérhetővé válik rövidesen.

Ócsa város jelenlegi vezetése nem érdemel többet, - jelképesen több szavazót, - mint azt a kiüresedett központosított nézőteret, ami ott hagytak magába-zártan a Bajcsy közepén.

Buksiék sem érdemelnek többet ennél az ürességnél.

A Városházával szemközt, a Bajcsy túloldalán, a Dr. Békési Panyik Andor utca és környéke megteltek élettel.

Emberek tucatjai érkeztek gyalogosan, gépjárművel boldogan Koltai önálló estjére.

A környék megtelt, ahogy a Kálvin-ház is. Aki befért és helyhez jutott, az mind jól érezte magát.

Vétek lett volna kihagyni.

Aki lemaradt erről az eseményről, az csak sajnálhatja. Bukodi ezt nem érti. Tőle csak ennyire (a lemondásra) futotta. Köszönhetjük ezt a feledhetetlen estét Bukodinak és sleppnek, aminek átitatott tagja Pataki és a leginkább megfelelni akaró, hajbókoló Szné Süveges Ági. 

A művészi meghívást és a fellépést pedig igazán köszönjük a szervezőknek, és kiemelten Koltai Róbertnek,  aki számára mindez legalább annyira fontos volt, mint nekünk.

Köszönjük azt a kárpótlást, amit a Fidesz adta polgármesteri tiltás ellenére megkaptunk.

 Bukodi: "Ami van, az nincs".   

Márpedig Koltai (est is) van.  (Bukodi cenzúrája ellenére.)

Ócsa pedig Bukod nélkül is él, létezik.

Ócsa közössége nem felejt, csupán hálát ad.

*

70 milliós kárpótlás - ártatlanok és cigányok, bűnözők és cigányok, vagy cigánybűnözők és áldozatok

A minap útközben hallom az autóban a hírekből, hogy 70 milliós kárpótlást fognak kapni a cigány családokat ért gyilkosságok áldozatainak hátramaradott családtagjai, csak még arról nem döntöttek, hogy készpénzben, vagy életjáradék formájában adják-e oda.

Fel is merült bennem, hogy vajon a cigánybűnözőknek áldozatul esett nem cigány áldozatokat, illetve az ő hozzátartozóikat miért nem támogatta soha a politika, miért kellett Szögi Lajos családjának perre menni? És vajon a családfő elvesztése miatt előállt anyagi ellehetetlenülésüket miért szemlélték ugyanazok a szervezetek tétlenül és részvétlenül, melyek a cigány áldozatok esetében nagyon is aktivizálták magukat a médiákban. Nem kellene minden vétlen áldozatra ugyanolyan részvéttel tekinteni? Nem kellene-e minden áldozatot kárpótolni? 

Aktuális „demokráciánkban” a válasz egyértelmű NEM!

Szögi Lajos úr szétütött autója

Tapasztalataink szerint a hivatalos tájékoztatásokban jelenlévő megkülönböztetés is így működik, ha az elkövető cigány származású, akkor bizonyosan elhallgatják, ha azonban az áldozat cigány, akkor természetesen a média rárepül mint a bizonyos légy, – kivéve, ha az elkövetők is cigányok voltak.

Aztán az is felmerült bennem a gyanús gyilkosságokkal kapcsolatban, hogy a bűnbakokra kirótt börtönbüntetések ellenére máig tisztázatlan maradt a gyilkosságok háttere. Fekete terepjárókat emlegettek, és még sok hasonló furcsaságot… Sokan feltételezik, hogy valójában „belső munkáról” van szó. Azaz maga a politika szervezte és hajtatta végre, saját zsoldosaival. Szimpla provokáció és hangulatkeltés céljából történtek az úgynevezett cigány gyilkosságok. Nem véletlenül pont olyan családokat ért támadás, melyben tisztességesen élő és dolgozó cigányok estek áldozatul. Ahogyan a helyszínek és időpontok kiválasztása sem a véletlenen múlt. Az elkövetők kapcsolatairól se igen „szivárogtattak” hivatalosan.
A megszokott kettős mérce pedig már csak hab a tortán.

A cigány-gyilkosságok körül a Népszabadság szerint is bűzlik valami –nem éppen sorscsapás, inkább más

Úgy gondoljuk, hogyha egyszer bizonyítást nyernek ezek tények és az emberek által felvetett kételyek, akkor az is ki fog derülni, hogy a brutális gyilkosságok és a kettős mércéjű kárpótlások valódi célja a megosztottság növelése. Ahogyan a cigánybűnözők által elkövetett gyilkosságok, atrocitások és nagy súlyú bűncselekmények igen enyhe elbírálása, büntetése is ezt a célt szolgálja.

Ároktői banda a bíróságon - időseket kínoztak halálra

"Nagymenőként" szabadlábon - gyilkosok

 Az ijesztő méreteket öltött cigánybűnözésnek köszönhetően a deviáns viselkedésük következményeként már amúgyis jelenlévő cigányellenesség tovább nőt, tehát a kettős mércéjű javadalmazásoknak, ítélkezéseknek vélhető célja a társadalom cigányellenességének fokozása, és a félelemkeltés volt. Valamint annak kiprovokálása, hogy a társadalom cigánybűnözéssel érintett rétegeit olyan önvédelmi reakciókra késztessék,illetve áldozataikból olyan bűnözőt, jobb esetben kiszolgáltatott ostobát faragjanak, amelyekre és akikre aztán újjal mutogatva lehet lecsapni, mondván, ők „kirekesztők, szegregálók, fasiszták, bűnözők, idegengyűlölők”!

A bíróságon - gyáván őrjöngve

Ha a cél nem is bizonyítható, mindenesetre a valós „eredmény” vagyis a következmény ez lett.

Mivel pedig sem a véletlenekben nem hiszünk, sem pedig azt nem gondoljuk, hogy a politika, a politikusok és irányítóik ostobák lennének, ezért azt kell gondolnunk, hogy e „véletlen” egybeesés nem is olyan véletlen.

Ám, ha ez nem lenne elég, nézzük csak meg, kik profitálnak belőle. A sértettek és az áldozatok bizonyosan nem. Az anyagi és propaganda hasznot, meg épp az előidézők és söpörték be. Azt pedig tudjuk kik állnak a politika dróton rángatottjai és a pénzhatalom mögött. E kettős mérce költségeit pedig – ahogyan eddig is – nem bőkezű adományozók állják saját zsebből, hanem az ellehetetlenített, agyon sanyargatott lakosság zsebéből és tányérjából lopják össze.

És még csodálkozunk, hogy a „politikus” meg a „bankár” szitokszóvá vált?!

  

Arató Péter – Szabad Riport

 *