A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Magyarország. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Magyarország. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. április 30., kedd

Az unió szerint van tengerünk, ezért eljárnak ellenünk ( - kötelezettségeinkről)

Magyarország ellen uniós eljárást indítottak, mert hazánk nem jár jól el a tenger a tengerbiztonsági szabályokban.

Ez nem tréfa! Magyarországot az Európai Unió valóban felszólította, hogy a hajók fedélzetén lévő  tengerészeti felszerelésekre vonatkozó új uniós szabványokat alkalmazza! Az unió kötelezettségi eljárást indított hazánk ellen. Amennyiben Magyarország nem tesz eleget ennek az uniós követelésnek, akkor két hónapon belül  az Európai Bizottság az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti.

mtk

„Az Európai Unió döntéshozói vagy a térképet nem ismerik, vagy tényleg ennyire ráérnek. Azt régóta tudjuk, hogy Brüsszel kipécézte magának Magyarországot, és szúrja az unió szemét a nemzeti, jobboldali Orbán-kormány regnálása, de tényleg nem gondoltam volna, hogy ennyire messzire gurulnak a gyógyszerek. Magyarországnak nincsen tengere, és nincsen tengeri flottája. Mégis mit kellene szabályozni?” – kérdezte a Polgár Portáltól, egy magyar hajózási szakember. E mellett a véleményét is elmondta.
 
A PolgárPortál felkereste a Nemzeti Közlekedési Hatóságot is a problémával kapcsolatban, hogy hiteles választ kapjanak. A Nemzeti Közlekedési Hatóság hajólistájában 2002-ben volt az utolsó magyar tengeri kereskedelmi hajó. „A tengeri hajók felszereléseiről és ezek megfelelősége feltételeiről és tanúsításáról szóló rendeletet 2011-ben módosították utoljára. A rendelet módosítása az Nemzeti Fejlesztési Minisztérium hatásköre” – nyilatkozta a hatóság.

Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény úgy tájékoztatott, hogy az intézkedésre azért van szükség, hogy a tengerészeti felszerelésekkel kapcsolatos irányelvek alkalmazása egy nemzetközi egységes rendszert hoz létre. Így a tengerészeti felszerelések belső piacon belüli szabad mozgása könnyebb lesz.  „Az irányelv időben történő átültetésének elmaradása alááshatja az új biztonsági előírások egységes végrehajtását a belső piacon, amely hatással lehet a tengerbiztonságra” – ez áll az Európai Bizottság közleményében.

A jelenleg nem létező tenger, és flotta nélküli Magyarország nagyon veszélyes lehet a világ tengereire. Ugyanis a magyar tengeri hajózás az 1990-es években fokozatosan leépült. A magyar hajók elöregedtek, és korszerűtlenné váltak, és új hajókat már Magyarország nem vásárolt. Sőt az itthoni hajógyártást is megszüntették. 1980-ban épült egy hajó, amelyet tengerészeink 2 évtizeden át használtak, és a 14.950 tonnás a tengerészek által „zászlóshajónak” nevezett „Vörösmartyt” 2000. okt. 16.-án adtak el. A tengerészeti dolgozók már más nemzetek hajóin róják a tenger hullámait. Nekünk már csak a folyami hajózás maradt.

2013. április 29., hétfő

Magyarország a fasizmus árnyékában egy rothadó góc a "sógorok" szerint ( - harc és szuverenitás)

A főváros múltját és jelenét felidézve Budapest jövőjéről tartott érdekes és átfogó, a Tarlós István főpolgármester a budai Szent Margit Gimnáziumban, ahol Csizmadia László a CÖF szóvívője is felszólalt. Mi most ezt a beszédet szeretnénk bemutatni. 

A Szentimrevárosi esték programsorozat április 25-i, Budapest jövőjéről szóló előadásán mindenekelőtt Csizmadia László, a Civil Összefogás Fórum (CÖF) alapító szóvivője kért szót. Emlékeztetett: nemrég ötven, magát értelmiségnek tartó osztrák és német állampolgár írt nyílt levelet, amelyben Magyarországot „rothadó gócként” emlegetik, továbbá a magyar miniszterelnököt „a fasizmus kiépítőjének” nevezik. 

 Csizmadia László: Már négyezren csatlakoztak a szellemi honvédelemhez

Csizmadia László nyomatékosította, ilyen helyzetben a civileknek azonnal reagálniuk kell, és fontos, hogy Európában is meghallják a hangunkat. Az alapító szóvivő beszélt arról is, hogy a civilek és a magyar kormány egy hajóban eveznek, utóbbinak pedig nem az unióellenesség a célja, hanem a nemzetek Európájának megteremtése. Végül emlékeztetett arra, hogy a hazánk, nemzeti szuverenitásunk elleni támadásokkal szemben a CÖF-CÖKA által április elején meghirdetett szellemi honvédelemhez immár négyezren csatlakoztak, hogy valamilyen formában részt vehessenek benne.
A CÖF első országértékelő nagygyűlése - beszámoló


A Civil Összefogás Fórum (CÖF), a Civil Együttműködési Tanácskozás (CET) és a Békemenet Egyesület első országértékelő nagygyűlésén a MOM Kulturális Központ Larus Étterem és Rendezvényközpontjában.  

 Két út áll előttünk

A Fricz Tamás politológus hangsúlyozta azt is, hogy nem az államnak van civil társadalma, hanem annak van kormánya.

2014 sorsdöntő év lesz számunkra, ugyanis ekkor eldönthetjük, hová indulunk. Az egyik értékrend szerint a világ nemzetközivé lesz, és az alkalmazkodás jelenti az esélyt a túlélésre. Fricz Tamás úgy folytatta: ez a szemléletmód a gyáva kispolgár túlélési stratégiája, hiszen ha a hatalmat szolgálja, meghunyászkodik, morzsákban reménykedhet, de tudnia kell azt is, hogy vezetői a multik és a bankok helyett rá hárítják a terheket, majd emlékeztetett rá, hogy ez az az oldal, amelyik „anyanyelvükön”, románul köszönti erdélyi honfitársainkat.

 A másik út a nemzeti büszkeség és öntudat irányvonala. Míg az előző hanyatláshoz, addig ez utóbbi, ha nem is azonnal, de felemelkedéshez vezet. A politológus szerint egy országot a teljesítménye emel rangra, és bár a kormány hibázik olykor, mégis jó úton jár, amelynek emberközpontú, építő munkáját tiszteli a civil társadalom, de nem hajlik meg előtte. Éppen ezért hallgatóságát arra buzdította, hogy 2014-ben a jelenlegi kormányt támogassa.

Csak összefogással sikerülhet

A nagygyűlés előadói: Bencsik András, Fricz Tamás, Csizmadia László és Bodó BarnaBencsik András, a Demokrata hetilap főszerkesztője, ahogyan magát megnevezte, a „Békemenet egyik gyalogosa” felszólalásában a Békemenet kormány- és értékmentő tevékenységéről beszélt és arra is kitért, hogy a tavalyi esztendő Európa-szerte változásokat indított el, ma pedig már a negyedik békemenetnél tartunk.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az új választási rendszer nem kedvez a kis pártoknak, de nem szabad alábecsülni az ellenzék erejét, mert számíthatunk arra, hogy közös jelölteket állítanak pusztán azért, hogy legyőzzék a kormányzó oldalt.

Végezetül arról beszélt, hogy a kettős állampolgárság tulajdonképpen az állampolgárság intézményének kiterjesztése, nem beszélve arról, hogy egyben több százezer új szavazatot jelent, valamint az így létrejövő szellemi egység tizenötmillió magyart foglal magában, akiket az egykori utódállamok is komolyan fognak majd venni.

Csizmadia László, a CÖF alapító szóvivője és a CET elnöke országértékelő beszédében leszögezte, hogy nemzeti konzultáció nélkül „elszabadul a pokol” és azt is nyomatékosította, hogy a népnek van kormánya, nem pedig fordítva.

Felidézte: 2010-ben a Gyurcsány–Bajnai-rezsimet a választók megfosztották hatalmától, a választói ítélet egyértelmű volt, a balliberális oldalnak pedig nem okoz problémát a nemzet befeketítése, például azzal, amikor azt állítják, hogy a kormány ellopta a magánnyugdíj-pénztárak (és tagok) vagyonát.
Emlékeztetett, hogy az ügyben a strasbourgi bíróság a kormánynak adott igazat, elismerve, hogy a nyugdíjpénztárak állami átvétele jogos döntés volt, továbbá tavaly óta a magyar médiatörvényt sem kifogásolják az unióban.

A baloldal terhes hagyatéka

A civil szervezetek elnöke tételesen felsorolva visszautalt a balliberális kormányok azon intézkedéseire, amelyek a magyar népnek egyáltalán nem kedveztek, eladósították az országot, majd példákkal érzékeltette, hogy a baloldal 2004. december 5-ért, a kettős állampolgárság elutasításáért való bocsánatkérése álságos és vitatható.

Csizmadia László ezen felül kitért a megszorításokra, a szocialista–liberális kormányok által felvett hitelekre, és nem hallgatta el az előző vezetések egyik legnagyobb csalássorozatát, a Nemzeti Vagyonkezelő létrehozása körüli botrányokat, kiemelve a súlyos számviteli problémákat és a baráti alapon működő szervezeti felépítést és pénzosztást.

Figyeljünk a visszatérőre!

– Bajnai Gordont az Egyesült Államokban építették fel, 2012. október 23-án tért vissza, és különböző, a CÖF-nél jóval kisebb, „civilnek látszó” szervezetekkel alapította meg az Együtt 2014 mozgalmát. Visszatérésének első lépése, hogy elhiteti, „civilek vagyunk”. Második lépésben „párttá kényszerül alakulni”, majd végül – utalva az előző megszólalók beszédeire – „összenő, ami összetartozik” alapon újra összeáll a szociálliberális szövetség – ismertette a fázisokat Csizmadia László. Hozzátette, a CÖF „nem kényszerül” párttá alakulni, nem teszi meg.

Feszültség és konkrétumok hiánya

A baloldal folyamatosan dolgozik azon, hogy saját múltjukat eltöröljék, az emberekkel elfelejttessék a megszorításokat, emellett folyamatosan riogatnak, konkrétumokat viszont nem mondanak.

Honnan szereznek pénzt, mint az emberektől, amikor kivezetnék a válságadókat és csökkentenék a minimálbért? A Bajnai-kormány bevezette volna az ingatlanadót, ennek megvalósítását a választások akadályozták meg! – vázolta az ellenzék visszatérési politikáját a CÖF alapító szóvivője.

Kijelentette azt is, hogy a baloldali sajtóorgánumok állításaival szemben a magyarok nem rasszisták és semmivel sem nacionalistábbak más nemzeteknél, majd ezt követően az Orbán-kormány intézkedéseit és azok pozitívumait sorolta fel, szembeállítva az előző nyolc év negatívumaival. Csizmadia néhány konstruktív kritikát is megfogalmazott, külön kiemelve az elszámoltatásokat, amelyek esetében gyorsabb és hatékonyabb ügymenetet várnak a civilek.

 Mondandója során végig hangsúlyozta: fontos, hogy tiszteletben tartsuk egymás véleményét, még akkor is, ha nem azonos a pártállásunk. A politikai közbeszédre utalva nyomatékosította: az elmúlt két és fél évet nem lehet nyolc évvel összehasonlítani, minden ilyen viszonyítás csak akkor lesz helytálló, ha már a polgári oldal is nyolc egymást követő évben volt kormányon.