Október 31.-e a reformáció emléknapja, ez alkalomból délután
megemlékezést tartanak a Reformáció parkban. Bogárdi Szabó István
református püspök az InfoRádióban ennek kapcsán korábban azt mondta:
októberben és az emléknapon a megújító igyekezetet ünneplik.
Csütörtök délután öt órakor tartották a reformációs megemlékezést a
budapesti Reformáció parkban – hívta fel a figyelmet ezt megelőzően az InfoRádióban a
Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára, Fischl Vilmos. A
programról szólva elmondta, a metodisták elöljárója beszél majd és a
pünkösdi egyház vezetője - az ökumenikus tanács alelnöke - is felszólal,
valamint imádságot is mond.
Miért október 31?
A reformáció emléknapján, október 31-én világszerte arról
emlékeznek meg, hogy Luther Márton német Ágoston-rendi szerzetes, a
reformáció elindítója a hagyomány szerint 1517-ben e napon tűzte ki 95
tételét a wittenbergi vártemplom kapujára.
X. Leó pápa 1520-ban kiadott bullájában kiközösítette Luther Mártont, aki a pápai oklevelet nyilvánosan elégette, és kijelentette, hogy szakít a katolikus egyházzal.
Az általa vezetett új irányzat lett az evangélikus, míg a Kálvin János vezette irányzat a református felekezet alapja.
X. Leó pápa 1520-ban kiadott bullájában kiközösítette Luther Mártont, aki a pápai oklevelet nyilvánosan elégette, és kijelentette, hogy szakít a katolikus egyházzal.
Az általa vezetett új irányzat lett az evangélikus, míg a Kálvin János vezette irányzat a református felekezet alapja.
"Ezt a napot szoktuk mondani a reformáció kiindulónapjának, nyilvánvalóan mi, teológusok tudjuk azt, hogy
volt már egy előreformáció,
tehát a folyamat hamarabb elkezdődött, mégis október 31., ez a
szimbolikus nap lett a meghatározó, ezen szoktunk emlékezni" - mondta
Fischl Vilmos.
A reformációra emlékezve a visszatalálást ünneplik a protestánsok,
vagyis azt, hogy a XVI. század kezdetén lehetőség nyílott rámutatni a
kereszténység lényegére – erről a Magyarországi Református Egyház
Zsinatának lelkészi elnöke, Bogárdi Szabó István beszélt korábban Aréna
című műsorunkban.
"Azt találták ugyanis a XVI. századiak, vagyis a kor legjava, ahogy a
történészek megjegyzik, hogy annyi minden rárakódott a keresztyénségre,
az egyház életére, a vallásos magatartás annyi elemmel egészült ki,
annyi mindent púpoztak a szekérre, hogy már elindulni sem tudott" -
fogalmazott Bogárdi Szabó István.
"Valami ilyesmi volt a reformáció is,
hogy
a lényegtelennek ítélt vagy a kevésbé fontos dolgokat tegyük félre; nem vetjük meg őket, de tegyük félre, mert nem fontosak, nem döntőek, koncentráljunk a lényegre,
és ezt a mozzanatot ünnepeljük mindig" - fogalmazott Bogárdi Szabó István püspök.
*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése