A helyközi választások után sorra alakulnak újjá a helyi önkormányzatok. A Fidesz megerősítette hatalmát.
Azonban vannak bizonyos felvetések és ellenérzések ennek kapcsán. A lehengerlő választás egysikúvá és öntörvényűvvé teszi a hatalmat. Ez pedig láthatóan nem tetszik nem csak külhonban, hanem belföldön sem mindenkinek.
Még a Fidesz imádok körében is
kiveri a biztosítékot az internetadó.
Szinte sokként érte közvetlenül a
választásokat követően a „tábort”, a szinte azonnali
adóbevezetés „ötlete”. Nem is az a legnagyobb baj
ezzel a modern korban szinte mindenkit érintő adóformával, hogy
bevezetésre kerül, hanem az, hogy miként és milyen mértékben.
A miként azért érdekes, mert
korábban a Fidesz volt az, aki maga is ellenezte az adóztatás eme
formáját. Akkor úgy tűnt kiállt a lakosság mellé és
tiltakozott az internet-adó ellen.
Most azonban a „szükség” azonban
felülírja a korábbi álláspontot és szükségét érzik ennek az
adónemnek a bevezetését.
A baj csupán annyi, hogy ezzel maguk
is a szocialisták nagyasszonyának azon szintjére léptek, ahol a
szócsövön azt hangoztatják, hogy nem lesz gázáremelés, aztán
mégiscsak megtörténik. Most már a Fidesz sem különb ebben, mert
míg hatalmon kívül maga is ellenezte ezt a stílus és adóformát,
addig a hatalmában megerősítve már bátran felvállalja. A
mostani kormánypárti kommunikációk során a Fidesz vezetése
rendre azt üzeni, hogy a lakossági adóterheket nem növeli. Ezzel
az internetes adatforgalmi adóval azonban a köznapi embert, a
hírközlést és a kommunikációt használó internetfelhasználót
sújtja Az ugyanis elkerülhetetlen, hogy „smart”-ok világában,
ahol okos-telefonon lógnak a hálón, ahol a tévék is az
internetet használják már, hogy ez ne hatna ki jelentős anyagi
teherként a lakosságra. Ma már nem csak a pénztárgépek, a
vállaltai- és üzleti forgalom, a kommunikáció nagy része
bonyolódik internetes közegben, hanem a hétköznapi élet számos
apró és jelentős részlete. Kevés olyan ember van ma hazánkban,
aki nem lenne ennek ebben érintett. Ma már az oktatás része az
internethasználat. Az iskolák, az otthonok és a munkahelyek
számítástechnikai eszközei zabálják és dobálják a
kilobyte-okat egymásnak. Interneten jön a menetrend, az időjárás,
itt nézünk rá a gyerek oldalára, és tekintünk be a közösség
életébe. Az internet megváltoztatta és felgyorsította az
életünket. Kitárta a világot és megnyitotta a tudás tárházát.
Itt játszik a gyerek itt néz filmet a fiatal, és itt él, nyüzsög
és forgalmaz a nagyvilág Gombamód szaporodtak ehhez a lehetőségek
és a képességek. Egyre több és jobb eszközök érhetők el
ehhez. Hamar beszivárgott a mindennapjainkba. Rászoktunk, függők
lettünk.
Most ezt az adatforgalmat óhajtja
megsarcolni és a választókat szinte megskalpolni a kormányunk.
Ez, a határozott elképzelések mentén
eldőlni látszik.
Már „csak” az a kérdés, hogy
milyen mértékben. Ez nagyon nem mindegy. Ugyanis az egyértelmű,
hogy ennek terhét egyik cég, vállalat, vagy üzemeltető, és
semelyik szolgáltató, nem kívánja magára nézve átvállalni.
Mindegyikük „telítve van” a mai (és hazai) piaci
körülményekkel. A multik, a bankok, az energiaszolgáltatók, a
kéményseprők, mind azt mondják, hogy a végén járnak a
jólétnek. Ők biztos nem viselik el ennek terheit. A
telefonszolgáltatások, az internetszolgáltatók sem szándékoznak
majd benyelni ezt a terhet. Nem marad más, mint annak „szétszórása”,
vagyis a végfelhasználóra terhelése. Ez pedig az egyéni
felhasználókat fogja sújtani. Az pedig ügyebár mi lennénk.
Ekkor jön képbe az adó mértéke. A
jelen pillanatban ismert számok brutális összegeket dobnak fel. Ha
ez valóban így alakul és megvalósul, akkor nagyon jelentősen meg
fognak változni a felhasználói szokások. A gyerek le lesz tiltva
a netről. A felnőtt korlátozni fogja telefonforgalmát. Az olyan
funkciók, amik netet használnak az ingyenesség okán, most
visszaszorulnak. A fejlődés ezen iránya megreked, az adatforgalom
más utat keresve vagy lelassul és bizonyos részeken visszaél egy
korábbi fejletlenebb szintre, akár papír alapúra, vagy más egyéb
csatornákra. Csakhogy a kiszabott kilobytek adóforintjai
megmaradjanak és ne terheljék az egyént, a családot, vagy a
vállalkozást. Filmet sem biztos, hogy a netről fogunk nézni. Az
is lehet, hogy majd a haver pendrive váltja fel ezt. Korábban a
cégek is forgalmaztak így adatot. Az is lehet, hogy most ismét
visszatérnek ehhez és majd futárok hozzák viszik ezeket a
társaságok közt, mert még ez is olcsóbb lehet, mint a világhálón
át történő megadóztatott adatforgalom.
Emlékezzünk négy évvel ezelőtt
Ócsán a Fidesz adta polgármester és alpolgármester a testület
felállása után az első intézkedései közt a lakosságot
sarcolta meg akkor, amikor a kommunális adót kivetette. Akkor a
Bukodi-Horváth alkotta tandem azzal sem törődött, hogy ezt az
előírásoknak megfelelően, és szabályosan tegye. A cél náluk
is szentesítette az eszközt. Az ezt hátráltató SzMSz-t később
átírták, és máris nem volt gond. A lakosság azóta is nyögi
ezt az adóterhet, de a város gazdálkodása, semmivel nem javult.
Ócsa vezetése csak többet és többet költött. A város mégsem
fejlődött láthatóan. Nem épült ki a járdahálózat, nem
rendeződött a közutak állapota, sem a vasúti átjáró, sem a
kerékpárút nem épült ki. A város közterületei sem lettek
szebbek. Mégis sikerült a százmilliós hiányt generálni. A pénz
a saját rossz működésükre, önmaguk jólétének
finanszírozására ment el. Volt aki havi hatvanezres béremelést
kapott, volt aki milliókat fogott egy-egy vételen, vagy eladáson.
Csak a város és a városlakó veszített folyton.
Itt akár a kommunális adó és a
városvezetés által, az országban pedig most a bevezetésre kerülő
internetadó kapcsán.
A két vezetés annyira a Fidesz
alkotta gondolkodásban húzódik, meg, hogy le sem tudják tagadni
magukat. Lassan Ócsa népe is várhatja, hogy mit találnak ki
számára a most megválasztott „szeretett” vezetői.
Elvégre ötletelésben és pénzszerzésben Bukodi Károly és
Horváth Tamás is csak a Fidesz adta lehetőségekkel él.
*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése