Az elektromos autónak már nem is csak az ára a fő baja, hanem a töltési költsége - és hol marad az akku

 Az elektromos autó sokkal drágább, mint a benzines vagy a dízel. És sajnos úgy néz ki, az EU-ban az üzemeltetése is drágább lesz.

 Az Európai Unióban a benzin és a gázolaj ára viszonylag egységes, dacára annak, hogy az üzemanyagok előállításának és szállításának költségei vagy a szénhidrogéneket terhelő adók egyáltalán nem egyformák a tagállamokban. 1-1,5 euró literenként: ennyivel lehet tervezni, akár benzines, akár dízel autóval közlekednek az EU polgárai. Hogy egy vagy inkább másfél euró-e az ár: ez pedig régiónként oszlik meg. A keleti blokkban inkább az alacsonyabb, a nyugatiban a magasabb ár a jellemző.

Az elektromos energia ára már közel sem ennyire kiegyenlített és jól kalkulálható. A háztartásokban fizetendő kWh-nkénti ár a sokféle díjszabás, csúcsidőn belüli és azon kívüli árak miatt eleve nem olyan könnyen összevethető, mint egy liter benzin ára itt vagy ott, de az EU készített egy infografikát arról, mennyibe kerül egy évi 250 kWh-t fogyasztó hűtő üzemeltetése az egyes tagállamokban:

Az EU-ban 25 és 77 euró között váltakozik a lakossági áram ára egy elektromos eszköz évi 250 kWh-s fogyasztására vetítve (forrás: EU)

 

Itt már háromszoros szórás látható az egyes államok között. A számok megmutatják, hogy ha valaki otthoni konnektorról tölti elektromos autóját Magyarországon, Olaszországban vagy Dániában, X, 2X vagy 3X euróval számolhat évente.

Az elektromos autókat viszont nem csak otthon szokás tölteni. Sőt: ha ezek a kocsik úgy istenigazából elterjednek és elkezdik ténylegesen kiváltani a mai autókat, várhatóan a nyilvános töltők használata lesz a jellemzőbb, hiszen a hosszabb utakon szükségszerűen meg kell állni legalább 2-300 kilométerenként egy-egy gyorstöltésre az autópályák mellett lévő töltőknél.

Az Ionity nevű hálózat gyorstöltői már most komoly méretű hálózatot alkotnak az EU-n belül, Magyarországon is több töltőpontjuk van. Ráadásul ezek a töltők olyan teljesítménnyel képesek tölteni, amekkorát a mai villanyautók fel sem tudnak venni: 350 kW-tal. (A legtöbb utcai DC gyorstöltő, amit mi már villámtöltőnek nevezünk, 50 kW-ot tud, az AC töltőoszlopok pedig jellemzően csak 22-t.)

Az Ionity hálózatában meglepő módon nagyon kiegyenlített a tarifa. Ennek van gazdasági oka: a töltőberendezések beruházási költsége és a telepítés költsége az üzemeltetés első éveiben többszörösét teszik ki a villanyautók akkujába töltött energia árának, így elsősorban ezt kell megfizettetni a felhasználókkal. A díj az Ionity táblázata szerint 0,77-0,79 euró, 280-290 forint Észtországtól Spanyolországig, Szicíliától Norvégiáig.

Ez a tarifa már háromszorosa az EU átlagos lakossági energiaárának! Azokban az országokban pedig, ahol a legolcsóbb a házi villany (tehát például nálunk) a gyorstöltés ára kWh-ra vetítve hétszeres szorzót jelent!

A legnagyobb gond a gyorstöltők magas áraival, hogy az autósok, autóvásárlók nagy hányada számára értelmetlenné teszi az elektromos autó használatát, megvásárlását. Ezeken a tarifákon 100 kilométer energiaköltsége az autópálya-tempó magasabb energiaigénye miatt már nemhogy összevethető a dízel vagy benzines autók üzemeltetési költségével, de magasabb annál.

A legdrágább, leglátványosabb villanyautóknál ez nem számít. Egy 760 lóerős, 160 ezer eurós, 270 kW-tal is tölthető Porsche Taycan Turbo S nem világmegmentő csoda, hanem kevesek számára elérhető luxusautó, a tulajdonos számára sokadlagos kérdés a töltések ára. Egy közepes méretű, árú elektromos autónál viszont nagyon is húsbavágó a kis(ebb) pénzű felhasználók számára, hogy X vagy 7X eurós áron töltik a kocsit. Főleg, ha az a 7X minden egyes száz kilométeren sokkal többre jön ki, mintha a villanyautó árának felébe kerülő benzines modellt vették volna.

Az új Peugeot 208E például, amelyet joggal nevezhetünk a tömegeknek szánt elektromos autónak, induló áron, fapadosan is 10,5 millió forint. Benzinmotorral ennek a feléért már gazdagabban felszerelve is elvihető. (Az induló ár benzinnel mindössze 4,2 millió forint.) Az ötmilliós különbséget pedig nehéz lesz ledolgozni, ha minden hosszabb, tehát 200 kilométer feletti autópályás utazás során gyorstöltős áron kell megvenni az energiát.

Számoljunk csak: sztrádán ez az elektromos kiskocsi kb. 22 kWh-t fogyaszt el 100 kilométerre. Amíg az otthon betöltött energia tart, ez csupán 22x43, azaz 946 forint, alig két és fél liter benzin ára. Ezen a költségen abszolút reális elvárás, hogy idővel megtérüljön az elektromos hajtással szerelt kocsi vásárláskor kifizetett felára.

Ha viszont az Ionity gyorstöltőjén "tankolunk", ez a 100 kilométer már 22x280, azaz 6160 forint. Ez 16 literes benzin- vagy gázolajfogyasztásnak felel meg 100 kilométerre, ami majdnem háromszorosa annak, amit egy ugyanilyen, csak benzines kis Peugeot 208 kérne százon...

 Még ha el is fogadjuk, hogy a sztrádák melletti Ionity töltők lehetnek extrém drágák és hogy aki olcsón akar energiát vásárolni az autójába, keressen egy gyorstöltőt kicsit távolabb, a sztrádák melletti településeken, akkor sem lesz sokkal rózsásabb a helyzet. Az egyenáramú gyorstöltőkön felvett energia a Nemzeti Közművek hálózatában (ez ma a legnagyobb, legkönnyebben elérhető hálózat az országban) furamód nem kWh-alapú árazású, hanem percdíjas, percenként 100 forintba kerül.

A Peugeot, ha rádugjuk egy ilyen DC gyorstöltőre, valóban képes kb. 26 perc alatt felvenni azt a 22 kWh-t, ami elég újabb 100 kilométer autópályázásra. Ez 2600 forintba kerül, ami jóval barátságosabb, mint az Ionity tarifája volt. Viszont még mindig 6,8 literes fogyasztásnak felel meg benzinből vagy gázolajból, ami jóval magasabb, mint egy belsőégésű motoros kis Peugeot-é lenne. És ne feledjük, hogy extra kilométereket vesztettünk, amikor lejöttünk a pályáról tölteni.

A percdíjas töltés azért sem egészen korrekt, mert az elektromos autók töltése nem egyenletes. A katalógusban szereplő maximális töltési teljesítmény csak egy rövid időtartamra igaz, az úgynevezett "töltési görbe" egy lépcsőzetesen eső teljesítményt mutat. A példabéli Peugeot tehát egy ilyen töltőn nagy előnyben van, mert a töltés mintegy 70%-ában valóban képes felvenni az 50 kWh-t, de egy régebbi vagy kevésbé fejlett elektromos autó ugyanannyi mennyiségű energiát több idő alatt, tehát drágábban képes leszívni az oszlopról.

Az ADAC ábrája néhány elektromos autó töltési görbéjéről

 Azok a töltők, amelyekből a legtöbbet látni itthon, váltóáramú (AC) töltők, jellemzően nem alkalmasak valódi gyorstöltésre. Pontosabban: a legtöbb autó nem tudja felvenni azt a legtöbbször 22, ritkán 43 kW-ot, amit ezek le tudnának adni. Üdítő kivétel a 22, korábbi változatában 43 kW-os váltórammal is tölthető Renault Zoé, de a többi villanyautó általában csupán 6,3-7,4 kW-tal képes tölteni váltóáramról.

Néhány típusnál felárért lehet erősebb fedélzeti töltőberendezést is rendelni. A  Peugeot például 200 ezer forintért az alap 7 helyett 11 kilowattos AC- töltést épít a 208-as. Viszont még ezzel a 11 kilowattal is két órába telik száz kilométernyi autópályás autózás lehetőségének rátöltése, ráadásul ez a töltés is sokkal drágább lenne az út mellett mint otthon. A hazai szolgáltatók jellemzően 90-100 forintért adnak egy kWh energiát váltóramon, ami a házi töltés több mint duplája. Benzinre átszámítva pedig öt liter feletti hagyományos, benzines l/100 km jön ki, ami megfelel egy benzines, pláne dízel kisautó üzemanyagigényének, kilométerköltségének.

Ez így nagyon nem lesz jó. Az elektromos autó nehezen fogja tudni érdemben csökkenteni a CO2-kibocsátást Európában, ha a polgárok nagy része számára nem tud a jelenlegi egyéni mobilitást gazdaságilag is kiváltó eszköz lenni. A villanyautók megvásárlását ösztönzőkkel támogatni - ez remekül tudott működni, amíg beindult ez az egész e-autós dolog. Ha viszont azt akarjuk, hogy az elektromos autó valóban tömegek számára jelentsen valós alternatívát, mielőbb rendezni kellene a hosszabb utaknál szükséges töltések anyagi hátterét is.

A villanyautósok nem várhatják el a szolgáltatóktól, hogy a házi szintre vigyék az árakat és így egy elektromos autóval kétszer-háromszor olcsóbban tehessenek meg nagy távolságokat is, mint egy benzinessel. De hogy olyan extrém módon többet kelljen fizetni az energiáért az út mellett, mint otthon - ezt az áldozatot pedig a villanyautósoktól nem lehet elvárni.

 forrás: raketa.hu

*

Nemzeti haderőfejlesztés - csak éppen a polgárőrség (OPSZ) ócsai emberének nem tetszik ( - "valami szart")

A politikai érdek mindenhol meghatározza a haderőbeszerzéseket, nálunk sincs ez másként. 

Azonban ne feledjük, két dolgot. Azt, hogy a Honvédséget kik amortizálták és züllesztették le, valamint azt a kötelezettséget, amit Nato-ba lépésünkkel elvárásként velünk szemben támasztanak.

Gőzerővel zajlik a Honvédség fejlesztése, mivel a  költségvetésből bőven jut majd pénz a régi, szovjet haditechnikai eszközök lecserélésére és teljesen új szerepkörök kiépítésére is. Mivel 2020-ban várhatóan több, korábban megkezdett eszközbeszerzési tárgyalás is a végkifejletéhez ér, jó eséllyel idén is több olyan bejelentés érkezik majd, ami nagyon komoly honvédelmi fejlesztésekről szól. 

A Zrínyi-2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program az elmúlt harminc év legátfogóbb és legkomplexebb védelmi fejlesztési programja. A hivatalos közlemény szerint: „A kormány kiemelten fontos tényezőként számol a hazai védelmi ipar minél szélesebb körű, átgondolt fejlesztésével, valamint lehetséges bővítésével, annak gazdaságélénkítő és munkahelyteremtő hatásaival együtt”.

   
Haderőfejlesztésünkben a NATO védelmi rendszere meghatározó szerepet játszik. A politikai döntéseket a NATO átteszi a gyakorlati megvalósítás asztalára. Erre egy példa: 2016-ban a NATO varsói csúcsértekezletén döntött a kibertér műveleti területté való nyilvánításáról. Ennek folyományaként idén a Magyar Honvédség Szentendrén MH kibervédelmi akadémiát létesített. Vagy: 1998-ban Magyarország – az akkori NATO-felfogást követve – egy könnyű felszerelésű dandárt ígért. Ebből a későbbiekben, 2014 után, amikor a NATO-gondolkodás e kérdésben megváltozott, egy nehézdandár lett, harckocsikkal, önjáró nehézlövegekkel, lánctalpas eszközökkel.

Míg a NATO-val Magyarország kapcsolatai rendben vannak, a magyar-EU biztonság- és védelempolitikai kapcsolatok csak az elmúlt évtől (strukturált védelmi együttműködés) kezdtek fejlődni. A magyarok teljesítik a NATO-ban a „három C”-vel jellemzett elvárásokat (Costs-Költségek, Capabilities-Képességek, Contributions-Hozzájárulások)

Korábban gyakran lehetett hallani: majd a NATO megvéd minket. Ezzel szemben a NATO-t megalapozó Washingtoni szerződés alap gondolata, hogy mindenki elsősorban saját védelméről gondoskodik, és ezzel járul hozzá a közös védelemhez. … 

A Honvédség hadrafoghatóságának jelenlegi színvonala – nézzék el nekem az egyenes beszédet – éppúgy sérti az Alkotmányt, mint a Washingtoni szerződést. A nemzeti együttműködés rendszerében a magyar érdek áll az első helyen, ezért a szövetségesinkkel is szigorúan nemzeti érdekeink mentén kell együttműködnünk, természetesen betartva a kölcsönös kötelezettségeket. … 

 Nem pusztán katonai, legalább annyira gazdasági érdeke Magyarországnak, hogy nekilássunk teljesen szétesett hadiiparunk újjáépítésének is. Alkalmassá kell tenni a magyar vállalkozásokat arra, hogy minőségi beszállítói lehessenek a Honvédségnek.

Magyarország a fegyver-rendszer modernizációja keretében cseh licenc alapján fog BREN 2-es gépkarabélyokat, Scorpion-3-as géppisztolyokat, illetve P-07 és P-09-es pisztolyokat fog gyártani, melyek a Honvédség fő fegyverzetét képezik majd.

Gyalogsági harcjárműveket feltétlenül vásárolnunk kell az orosz gyártmányú BTR-ek felváltására. 2028-ra fel kell, hogy álljon a megígért magyar nehézdandár, és ahhoz további nehéz haditechnika vásárlása kell.

 

 A Komondor járművek megjelenése a magyar védelmi ipar új fejezetét nyithatja – közel negyven év után ismét hazai harcjármű tervezés folyik és sorozatgyártás folyhat, meghatározó alapeszközt biztosítva további hazai eszközgyártóknak is, termékeik integrálására, promótálására – "mutatható" magyar termékcsoport jöhet létre, mely hazai referencia birtokában külföldi piacokra is vihető.

 

A fejlesztés célja egy a NATO alkalmazási elveinek és a MH alkalmazói és üzemben tartói igényeknek megfelelő, könnyű–páncélvédettségű, többcélú harcjármű család kialakítása, amely a lkalmas mind a könnyű-lövész, mind a többi fegyvernemi feladatokban való alkalmazásra. Ezzel egy olyan harcjármű család alapjai teremtődhetnek meg, amely az elkövetkezendő 20-30 évben a magyar védelmi ipar – s felhasználóként akár a Magyar Honvédség - egyik meghatározó technikai eszközévé is válhat.

 

 Idén májusban mutatkozott be két török 4x4-es páncélozott terepjáró a Honvédelem Napján; a Nurol Makina vállalat Ejder Yalcin és Yörük járművei sokaknak nagy meglepetést jelentettek, hiszen korábban magyar gyártmányú MRAP-ek rendszeresítéséről lehetett inkább pletykákat hallani. Rövidesen a kiállítás után a török sajtó beszámolt arról, hogy aláírásra került egy szerződés a harcjárművek megvásárlásáról, de hivatalos, minisztériumi bejelentés ezt azóta sem követte, így egyelőre még nem lehet tudni, hogy melyik típusból pontosan hány darabot vásárolt Magyarország.

A magyar haderő modernizációjának egyik célja a magyar hadiipar megújítása is, ami szintén nem könnyű feladat. 

 Az egyébként orosz gyártmányú helikoptereinket az oroszokkal újíttattuk fel – és kétségkívül ezt nem mindenütt nézték jó szemmel. Mert a NATO-ban 2014, a kelet-ukrajnai események, a Krím elcsatolása után a tagországok egységét jelentősen növelte az „orosz komponens”, a Moszkvával szembeni katonai erő demonstrálásának szükségessége.

Hosszú évtizedek helikopterbeszerzési csendjét megtörve nemcsak új típussal bővült légierőnk*, hanem mindez új gyártású gépek beszerzésével történt meg, melyre legutóbb 1990-ben került sor, amikor is rendszerbe álltak a Mi-17PP rádióelektronikai zavaróhelikopterek. Az eredeti rendeltetésükben tiszavirág életű 706 és 707 oldalszámú zavaró Mi-17-esek is szürke színűek voltak, csakúgy mint a most beszerzett H145M-ek, de ezzel ki is fulladtak a párhuzamok: ugyanis a H145-ösökre sokkal fényesebb jövő vár, sőt ezek a gépek egy új időszámítás első hírnökei is egyben.

 

A Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program koncepcióját képező helikopter képesség megerősítése több lépcsőben történik. Az első lépcső a 20 db H145M típusú helikopter beszerzése jelenti, a második fázis 16 db, közepes kategóriájú, többcélú helikopter beszerzésére fókuszál.

Nemcsak új típus állt hadrendbe, hanem egyúttal egy újabb évtizedbe léptünk be, melyről joggal feltételezhetjük már most, hogy meghatározó lesz a Magyar Légierő, de lényegében az egész Magyar Honvédség életében: több évtizedes technológiai lemaradásunkat hozzuk be ezen évtizedben, ami vonatkozik a szárazföldi technikára (kézifegyverek, harcjárművek), légvédelemre, helikopterekre és szállító repülőgépekre is, ezáltal egy új korszakba is léptünk be 2020-ban.

A magyar haderőfejlesztési program, a Zrínyi 2026 tervezése vélhetően már a németekkel egyeztetve történt. Márpedig a haditechnikai beszerzés 30-40 éves elköteleződést jelent, vagyis döntésével Magyarország a következő évtizedekben Németország „legjobb barátja” lesz – katonai vonalon mindenképpen.

Benkő Tibor honvédelmi miniszter a tatai MH 25. Klapka György Lövészdandár laktanyájában pénteken kihangsúlyozta, hogy az új eszközökkel a Magyar Honvédség megkezdi páncélos fegyvernemének fejlesztését a 21. század követelményeinek megfelelően. Az új páncélosok a 40 éve rendszerben lévő orosz T-72-eseket váltják le.

A miniszter elmondta, szeptembertől év végéig havonta két Leopard 2A4HU érkezik Tatára, így 12 ilyen járművel rendelkezik majd a Magyar Honvédség. Hozzátette: 2023-tól már a legkorszerűbb, 2A7HU típusú páncélosokat használhatják a katonák.

 

Korom Ferenc, a Magyar Honvédség parancsnoka korszakváltó eseménynek nevezte a Krauss-Maffei Wegmann által felújított Leopardok Magyarországra érkezését, majd elmondta, a Magyar Honvédség célja, hogy a világ egyik legmodernebb eszközének számító Leopard 2A7HU harckocsival lássa el a 11. Harckocsi zászlóaljat.

Frank Haun, a KMW vezérigazgatója elmondta, az Európai Unió 15 országában rendszeresítették a Leopardokat. A három éven belül Tatára érkező 2A7HU páncélosokkal Magyarország Németországhoz és Dániához hasonló harckocsizó képességekkel rendelkezik majd.

A Leopard 2 német harckocsi a Bundeswehr fő harckocsitípusa, a Krauss-Maffei-Wegmann cég gyártja. Valamennyi modellt ellátták digitális tűzvezető rendszerrel, lézeres célkeresővel, a lövegcsővel párhuzamosított géppuskával és éjjellátó készülékkel.

A harckocsi fő fegyverzete a Rheinmetall 120 mm-es űrméretű, sima csövű harckocsiágyú, amelyet kétsíkú lövegstabilizátorral láttak el. A harckocsi két géppuskával rendelkezik, személyzete négy fő.
 

A baj mindezzel csak annyi, hogy az Országos Polgárőr Szövetség helyi emberének mindez nem tetszik.  Közreadott Facebook megosztásából kiderül,  hogy mindez szar.  

Még szerencse, hogy kisvárosunkban van egy ilyen jeles és nagy múltú képviselője és megszemélyesítője az Országos Polgárőr Szövetségnek, aki mindig képes megmondani a tutit.  

Nagy kár, hogy nem kötik le eléggé, nem foglalkoztatják ezt az embert és ráér a polgárőrség hátterével ilyen régimódi agitáció és propaganda tevékenységet kifejteni a nagy közönségnek.  

Az OPSZ gyöngyszeme szerint mindenkitől csak valami szart vesznek. 

*

Budapestről is látni lehetett a Tátrát - miközben átlőtt egész Szlovákián (- fotós barvur, aktuálpolitika helyett)

Míg egyes hírportálok azzal vannak tele, hogy egy brit mesterlövész (távgyilkolásra kiképzett célba lövő) másfél-két kilométer távolságról lőtt ki egy alakot, aztán pedig erre kontrázva egy kanai katona 3,5 kilométer távolságból lőtt agyon egy Iszlám harcost úgy, hogy adott esetben a föld görbületét is figyelembe kellett már vennie. 

Nos ezekkel a kontrollálhatatlan hírhajhász történetekkel szemben (hiszen ilyen távról miként is lenne felismerhető a célba vett személy) mi inkább egy sokkal kézzelfoghatóbb és barátságosabb képet szeretnénk megosztani.

Az "előtérben" (Magyarországon túl) Szlovákia, a háttérben a horizont határán a Tátra

Nem egy gyilkolási "bravúrt", hanem egy fotó-sikert. 

A Magas-Tátra a budapesti Hármashatár-hegyről - 2017 június ( - Ágyán Krisztián fotói)

Egy szerencsés (ügyes és jól felszerelt) fotós a Hármashatár-hegyről le tudta fotózni a felderengő Alacsony- és Magas-Tátrát a horizonton, mintegy 250 kilométer távolságból – átlátva egész Szlovákián.

*

 

Online néz tévét, aki csak teheti - a 29-es körzetben ez keveseknek adatik meg ( - hallgatag párt-képviselők)

Egyre többen néznek tévét online, valós idejű adatátvitellel, amivel párhuzamosan világszerte visszaszorulóban van a hagyományos tévés műsorok nézettsége - derül ki az Ericsson ConsumerLab legújabb tv- és média jelentéséből.

Az évente kiadott, 23 országban, több mint 23 ezer emberrel készített interjúkon alapuló kutatásban megkérdezettek 75 százaléka néz hetente többször streameket, míg 77 százalékuk műsorrend szerinti adást. A kutatás szerint a fogyasztók mintegy ötöde hajlandó fizetni azért, hogy bármilyen eszközön, okostelefonon, táblagépen is elérhesse kedvenc tartalmait. Ez két év alatt 25 százalékos növekedés.

Egyre többen tekintik a hagyományos műsorsugárzást és a fizetős tévécsatornákat tartalomraktáraknak, amelyekből a fogyasztók digitális videorögzítőjük segítségével későbbi megtekintésre tárolják a műsorokat.

A digitális videorögzítés (DVR) elősegíti a maratonszerű sorozatnézést, amely a tévésorozatok és többrészes mozifilmek egy csomagban való kiadásával kezdődött, és éles kontrasztban van a hagyományos televíziózási élménnyel, amikor egy kedvenc műsor minden új epizódjára egy hetet kellett várni.

A megkérdezettek 48 százaléka szeretné, ha egy-egy népszerű sorozat összes részét egyszerre adnák ki, hogy ők dönthessék el, mikor nézik meg az epizódokat.

Ócsán és a felé rendelt 29-es körzetben azonban az Internet az akadálya online tévézésnek. Ugyanis itt hiába vásárol az emberek többsége smart készüléket, ha nem rendelkezik hozzá megfelelő sávszélességű elérhetőséggel. Az "okos-tévék" létszükséglete a gyors és széles elérhetőséggel bíró netes hálózat. Azonban ebben az elátkozott körzetben a jelenleg nincs olyan fejlett és teljes körűen elérhető olcsó technológia, mint az ország más területein.  Erről már blogunk többször foglalkozott.

Jelenleg több százezer ember kényszerül korlátozásra mind anyagilag, mind pedig technológiai fejlettségi szinten. Ez a tény kihat a korszerű tévézés elterjedésére és a vásárlási irányultságra is, hiszen minek vennének tömegesen drága internetes készülékeket, ha azok használatát a környék hálózata maradéktalanul nem tudja biztosítani az országos szintnek megfelelően. 

Pest megye ezen körzete igen népes. Számos politikus él itt és képviseli a lakosságot. Az elmúlt évek során, azonban még egyeetlen egy ilyen embertől nem hallottam kinyilatkoztatást annak érdekében, hogy ezt az elmaradottságot felszámolják és a térséget az országos szintre emelik.

Szűcs Lajos ócsai lakos, hosszú évekig Pest megye Közgyűlésének elnökeként, országgyűlési képviselőként, a kormánypárt tagjaként egyetlen szót nem emelt, egyetlen lépést nem tett a változásért.

Kőszegi Zoltán kormánypárti politikus hosszú évekig országgyűlési képviselőként, Dabas polgármestereként mit tett, a UPC elavult technológiájának félzárkóztatása érdekében, a térség korszerű netes ellátása érdekében?

Pánczél Károly gyáli alpolgármester, a 7-s számú választókörzet országgyűlési képviselője, kormánypárti politikust egyetlen egyszer nem hallottuk felszólalni a 29-es körzetben élőket sújtó drága és elavult szolgáltatás árának csökkentése és a megfelelő színvonal elérése érdekében!

De itt van az összes helyi Fidesz érdekelt párttag Ócsán, akik közül a Horváth Tamás a megyei közgyűlés tagjaként is csak lapított ez ügyben és nem volt képes az emberek érdekeit felvállalva cselekedni. 

Kardos Zoltán (Fidesz) önkormányzati képviselő, Buza Ernő szintúgy,  ahogy Bukodi Károly polgármesterként sem tett egyetlen mozdulatot, felvetést az elmúlt négy év során az ócska szolgáltatás értékarányossá tétele érdekében. Ők mind egyetlen alakalommal nem szorgalmazták, hogy az említett és ismert országgyűlési képviselők által az itt élők problémája kerüljön az Országház elé.  

Most pedig már eljárt az idő. Gyakorlatilag elment a technológiai világ mellettünk. Ők meg hagyták.

Szerintem ezzel az Ő idejük is lejárt. Szerintem erről is szól majd az októberi választás.

*