Közel tíz éve megállt Ócsa órája - leállt a városiasodás folyamata, nincs megfelelő kommunikáció és fejlődés

Érdekes látni és megtapasztalni, azt a települési különbséget, amit Ócsa hordoz magában más helyek elfogadott és működő demokráciájával, az önkormányzatisággal szemben.

Furcsa és érdekes egyben megélni mindazt, ahogy egy közel tíz éve aktívan az önkormányzat élén álló, a közösségért dolgozó személy mennyire nem képes városért, az itt élő emberekért hathatós mód tenni. Furcsa mindazt átélni, hogy az itteni városvezetés mennyire másként muzsikál. 

Senkinek nem kell professzornak lennie ahhoz, hogy a közösségi oldalakon eljutó információáramlásban meglelje azokat az információkat amik amúgy is szembeötlenek.  Jól jönnek azok az információk, amiket a szomszédos települések ezeken az oldalakon juttatnak az emberekhez. 

Igen, mert ők tudnak és akarnak élni a közösségi oldalak adta lehetőséggel. Nekik van mit közölni és mondani az emberek számára. Ők azok, akik tájékoztatják a választókat akkor is ha nem kampányolnak.

Nem így Ócsa. Ennek a városnak is van polgármestere úgy ahogy más tisztességes helynek. Csak éppenséggel a városi önkormányzatnak nincs egy olyan közösségi oldala, mint mondjuk Alsónémedinek, Újhartyánnak, vagy más helyeknek.

Ócsán annak ellenére nincs ilyen napi infóval szolgáló közösségi oldal, hogy ez a város másokkal ellentétben milliókat költ kommunikációra. Itt a nem engedi a közösségi kommunikációt. Itt nem lehet fóruma a városnak és nem biztosított más olyan lehetőség sem, ahol szabad információcsere, vagy tájékoztatás folyna.  A maga alá rendeli a közösségi tájékoztatást, annak ellenére, hogy erre külön munkatársat is foglalkoztatnak és fizetnek. Mert pénz ugyebár mindig arra jut, amire a fideszes uralkodással bíró polgármester akarja.  Slepp ezt tarja.  Nem véletlen hát, hogy Ócsán sokkal inkább egy monarchikus, mintsem demokratikus önkormányzat uralja a közéletet.  Ez nem más, mint egy közösségi bálványimádat, egyfajta személyi kultusz, aminek oszlopos tagja a fideszes lelkészen át a a határon-túli doktorig bezárólag az a törtető népség, aminek ősi földbirtokosi kötődése alig van ehhez a telephez. (És most ne vesézzem már ki, hogy ki az igaz helyi, a törzsgyökeres, és ki a bevándorló élhajhász és ki a haszonleső áruló ebből a bandából.)

Mindezek alapján nincs mit csodálkozni azon, hogy Ócsa évek óta nem képes arra a teljesítményre amire a szomszédos települések példával szolgálnak. 

Lássuk be, míg Alsónémeditől Újhartyánig fejlődésnek indultak a helyi közösségek,  mind önkormányzati alapon, mind munkahelyteremtés, és megélhetési szinten, vagy infrastrukturálisan, addig Ócsán semmi ilyen változást nem éltünk meg.

Itt a polgármester a közösségi megosztásokat a saját Facebook oldalán teszi, hogy magához, személyéhez és ne az önkormányzathoz kösse az embereket. A polgármester Facebook oldalát ezért egyfajta fanság lájkolja, aki valójában nem mutat összképet Ócsa lakosságáról.  Ezért is teljesül be itt az egyszemélyi hatalom összpontosítás. Nem más ez, mint ahogy az a református lelkészi báránykodás, ahogy maga is kézben tartja a nyáját.  A felettesi minta tehát adott, a polgármester csak világhálósitja azt a kolostoron kívül élő egyszerű lelkek számára. Vélve és gondolva, hogy ezzel elérik és lefedik a kisváros választói kétharmadát. 

Pénz van rá - mégis mindig más településeken épül

A baj ezzel mégis annyi, hoz ez a felsőbbrendű létforma (károlyság) nem hozza el az üdvözülést az itt élőknek. 

A helyi iskola (református vezetésű) közösség olyan mélyponton van, ami sokkalta inkább terheli, mintsem segíti a városi kibontakozást, a jövőt és fejlődést. Nem véletlen az általános pedagógushiány, oktatási hiányosság és a rendezetlenség, ami az iskolát illeti. Az utóbbi évek során többnyire csak arról hallottunk, hogy mikor melyik helyi "tanárt" érintette valamilyen ügy.  Ebbe a közegbe fiatalokat, gyerekeket érdemben tanítani nem lehet jobb eredmény produkálni annál, mint amivé a polgármesteri értékrend fejlődött.

És ezzel mondhatni a kör bezárult, mert talán ezért is tart itt, avagy ott ez a kisváros, ahol most van. Ezért is formálódott az utóbbi években egy olyan belsőséges rezervátummá, egyfajta ősláppá ez a város, mint ahogy látjuk.  Itt nincs és nem lehet más szemlélet, más gondolta világ, vagy elképzelés, mint a begyepesedett városvezetésé.  Ezért nincs kilátás, fejlődés és előremenetel.

Csak a slepp és az eseménytelen ünnepi torta az, - amit magával a fogyasztóval vetetnek meg, majd vágják fel maguknak és osztják szét az őket ünneplők körében, - az ami összetartja őket.  Sokan ezért képesek sorba állni és örömtáncot ejteni a károlyság előtt. Na, Ők azok akik végett ilyen a városvezetés. Ők a nincstelenség pártfogói, a polgármesteri hatalmasság éltetői és őrzi, a jövő- és a megélhetési politika személyi testőrei, ha úgy veszem, a demokratikus önkormányzat gyilkosai. Holott ennek pont ellenkezőleg kéne működnie. A nép igényei szerint kéne az eseményeknek történnie. Az itt élőknek a magvetőknek, a jövő letéteményeseinek kéne lennie, nem pedig a polgármester mozgósította felszámolóknak.  

 

Ócsa népének talán ezen kéne elgondolkodnia akkor, amikor elszakadnak a Facebook közösség helyi kedvelőitől és körbenézve kitekintenek a világba, vagy beleolvasnak a szomszédok közzétett és nyitott lapjába. A különbség nem csak látható, és tapasztalható, hanem fájóan érezhető.

Jó lenne már végre felébredni!

*

Már nem csak az önkéntesek, hanem a hivatásosok közt is terjed a bujaság - van-e aki szexelt a kinevezésért

Talány, hogy valóban szexért oszthattak kinevezéseket a katasztrófavédelemnél. Az viszont biztos, hogy a Zoom magazinban maga Fekete Gy. Attila teszi fel a kérdést, miután beszámol egy anonim tűzoltó, aki levelet írt a Belügyminiszternek.

Ki hallott már ilyet? 

A levélíró egy brazil szappanoperához hasonlította a helyi viszonyokat. Az, hogy az egyik, nős megyei felsővezető több munkatársnőjével is intim kapcsolatot alakított ki, önmagában még nem feltétlenül rontaná a megyei tűz- és katasztrófavédelem hatékonyságát. Csakhogy a levélíró szerint

a kesze-kusza baráti, üzleti és szexuális viszonyok következményei a kinevezésekre, a napi munkavégzésre és a munkahelyi légkörre is hatással vannak.

Az ismeretlen tűzoltó szerint mindenkinek úgy kell ugrálnia, ahogy a megyei katasztrófavédelmet irányító kvartett diktál. A négy egymással összefonódott vezető befolyása szerinte olyan nagy, hogy még az országos parancsnokságon sem mertek eddig szembeszállni velük.

A néhány hónapja írt levelet Pintér Sándor belügyminiszteren kívül megkapta az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a Nemzeti Védelmi Szolgálat is, egyelőre azonban nem az lett következménye, amit a levélíró remélt.

  Baráti, üzleti és szexuális alapon működteti egy szűk kör az egyik dunántúli megyei katasztrófavédelmi igazgatóságot. Legalábbis ezt állítja a belügyminiszernek írt levelében egy nevét nem vállaló „katasztrófavédős tűzoltó, aki még bízik a józan és megfontolt felső vezetésben”.

Indult ugyan valamiféle vizsgálat az ügyben, de a panaszos szerint nem az érintett vezetők ügyeit – köztük a munkahelyi terrort, a saját embereik kinevezését, illetve a munkaidőben végzett maszek megbízásokat – vizsgálják, hanem a névtelen levél írójának a felkutatására indult hajtóvadászat.

Az illető azonosítása érdekében nem válogattak a módszerekben sem. Az első „gyanúsított”, a kvartettre talán a legnagyobb veszélyt jelentő igazgató-helyettes volt, aki – mint arról a langlovagok.hu beszámolt, önként vállalta a poligráfos (hazugságvizsgáló) vizsgálatot.

A Lánglovagok információi szerint a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) technikusai végezték a vizsgálatot, ami megerősítette az igazgató-helyettes állítását, vagyis azt, hogy nem ő írta a levelet. Mindez azonban nem számított.

 

A tűzoltóknál poligráfos vizsgálattal keresték a névtelen levél íróját
Harminc év szolgálat és magas állami kitüntetése dacára indoklás nélkül felmentették vezetői beosztásából és egy olyan, a szakmai múltját és felkészültségét tekintve megalázóan alacsony beosztást kínáltak fel neki, amiről pontosan lehetett tudni, hogy azt nem fogadja el. Ezzel véget is ért a hivatásos pályafutása a katasztrófavédelemnél.

Néhány hét szünet után újabb megyei középvezetőket rendeltek vizsgálatra. Akit elsőként akartak beleültetni a poligráfba, megtagadta a vizsgálatot. (Poligráfos vizsgálatra senkit nem lehet kényszeríteni. Nemcsak a jog tiltja, a vizsgálat nem ad értékelhető eredményt, ha a vizsgált személy nem működik együtt.)

A vizsgálatot megtagadó katasztrófavédelmis arra hivatkozott, hogy bár nem ő írta, pontosan ismeri a levél tartalmát, így a vizsgálat során feltett kérdésekre adott reakciói félrevezetőek lehetnek. Válaszát a katasztrófavédelem vezetői beismerésnek tekintették, a többieket már nem is vizsgálták.

Csakhogy a Kúria korábban e témában már hozott egy elvi határozatot, amely egyebek között az adatvédelmi biztos állásfoglalására is hivatkozva kimondja: sem az általános humán kockázati szűrés, sem a munkaviszony fennállása alatt történt bűncselekmény munkáltató általi felderítése körében nem elfogadható, illetve megkérdőjelezhető a poligráf alkalmazása. A bűncselekmények felderítése ugyanis nem a munkáltató, hanem az erre törvény által felhatalmazott nyomozó szerv feladata.

A Kúria szerint a biológiai, neurofizikai vizsgáló eszközök használata alapvetően sérti az érintett személyek személyiségi jogait, ezek alkalmazása ugyanis az érintettet “az eljárás alanyából annak tárgyává fokozza le”. Az emberi méltóság, mint alkotmányos jog egyik leglényegesebb tartalmi eleme az, hogy az érintett a gondolatait, érzéseit mással szabadon megoszthassa, és szabadon eldönthesse azt is, hogy azt kinek nem mondja el.

Az ügyben kerestük a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetét, de a folyamatban lévő vizsgálatra hivatkozva nem kívántak válaszolni a kérdéseinkre.

 

Hallgatással védik tagtársuk és egykori tisztségviselőjük jogait.

Persze vizsgálat alatt vélhetően nem az ismeretlen levélíró ellen máig tartó hajtóvadászatra gondoltak. Valószínűbb, hogy arra, amelyről még annyit sem lehet tudni, mint a katasztrófavédelem belviszonyait leleplezni szándékozó levélíró azonosítására indított eljárásról.

A zoom.hu érdeklődésére a Belügyminisztérium nem reagált. Az OKF szóvivője is csak egy szűkszavú közleményben válaszolt.

„Az érintett ügy kivizsgálása jelenleg folyamatban van. Továbbá figyelemmel arra, hogy az üggyel kapcsolatos megállapítások az érintettek személyes adatait képezik, és személyes adatokkal kapcsolatos tájékoztatást az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 14.§ a) pontja alapján maga az érintett kérhet, a fentieken túl semminemű konkrét információt nem áll módunkban kiadni”.

Azért jó tudni, ha a poligráfos vizsgálatok során nem is, máskor azért tiszteletben tartják a katasztrófavédelemben dolgozók személyiségi jogait.

Ócsán hasonló esetről nem tudunk, bár szájhagyomány útján az emberek képesek mesés történetekre. 

A személyiségi jogokat pedig úgy tisztelik a városban, mint a hivatali visszaélést, vagy a levéltitkot, amit ismeretlenek egymásközt titokban illetve zárt csoportban osztanak. Ez annyira közhivatalos, mint maga az eljárás, mely nem képes ezt feltárni. A szolgálati alapokon nyugvó szexuális kapcsolatok is ilyenek. Feltáratlanok. A névtelenséghez a suttogó irigység társul. Volt már itt balhé Valentin napon a névazonosság kapcsán, az ingek kapkodásáról meg jobb nem is beszélni.  Aztán a korrupcióról is mindig az beszél, aki kimarad belőle. Azonban Ócsán még bizonyítottan ezzel sem találkozott senki.

Városunkban valójában nem is annyira a kötelékben dolgozók közt terjed a bujaság úgy, mint a köztes unaloműzés, hanem az olyan kötetlen munkát tanúsító vezetők közt inkább, akik bármikor bármilyen elfoglaltságot képesek maguk alá generálni. Vagyis a hivatalos elfoglaltság a legjobb indok egy kis függetlenségre. Úgyis, mint pásztor órára. 

A jó időbeosztás, és a hatékonyság pedig lehet alapja az előrelépésnek. 

Forrás: Zoom

*