A Székely Autonómia Napja - gyertyagyújtással az önállóságért

 Székely Nemzeti Tanács 2015-ben döntött úgy, hogy október utolsó vasárnapja legyen a székely autonómia napja.

Mint ahogy ismert, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) 2015-ben meghozott határozatának értelmében október utolsó vasárnapja a Székely Autonómia Napja, így e napon a székelyekre és az elcsatolt területen élőkre, a függetlenítési törekvéseikre emlékezünk.

 

Székely autonómiatörekvések alatt a romániai Hargita, Kovászna és Maros megyei magyarok, illetve székelyek autonómiatörekvéseit értjük, melyek megvalósulásával Románián belül létrejöhet a Székelyföld Autonóm Régió. Jogi értelemben a székelység által hangoztatott Székelyföld Autonóm Régió, azaz az annak területén lévő Székelyföld nem mint egységes tartomány, hanem csak mint három megye (ebből kettő teljesen, egy pedig részben) összességét jelenti.

Sajnálatos mód a román államnak ítélt területeken élők, - köztük a székelyek is - nagy száma hagyta már el eddig is szülőföldjét. A szülőföldjüket elhagyatottak jelentős része az anyaországot választotta otthonául. 

 Így számos külhoni magyar, székely és más nemzetiségű is a megcsonkított Magyarországot választotta új otthonaként hazájának. 

Ócsára is jutott jó pár ember, akiket befogadott a haza. Talán csak a helyi tősgyökeresek közt lehettek azok, akik gyütt-mentezéssel fogadták az új arcokat.  

Azóta persze sok minden változott.  Igaz, a legutóbbi helyhatósági választásokon, még volt aki úgy indított, hogy születésénél fogva itt élő helyi lakos.  Mintha a később érkező háttérbe szoruló, netán más lenne. 

 Így érkeztek ide a székelyek is, amikor a kirekesztő román hatalom elől, egy olyan más magyar ajkú közösséget keresve vállalnak fel új életet, otthont és befogadást a korábban idetelepültektől. 

A nyári választások Ócsán is változást hoztak, a gyütt-metezők kiesve a helyi vezetésből, háttérbe szorultak. Így most mindenki jó már, csak legyen és alkosson számukra támogatói közösséget.  

Bár Ócsán a székelyek nem szenvedtek hátrányt, mert befogadást nyertek és a Fidesz politikája mentén párt-szerephez is jutottak. A politika mondhatni felemelte és beemelte őket a közösségbe. 

Puskás Imre például a Pepsiben dolgozott, ahol megismerkedett az ócsai Bukodi Károllyal, aki akkoriban is a cég termékpalettához tartozó Lay's chipsekkel túrázott.  Imre elmesélése szerint ott jöttek össze. Majdhogy nem, szükségük volt egymásra, a támogatásra.  Bukodi az ócsai hétköznapokba,  a pártba vonzotta Puskást, Imre pedig a szórvány székelyeket igyekezett mellé, majd állítani. 

2008-ban Dönti Károly polgármestersége (alpolgármester Bukodi K.) idején, augusztus 20.-án avatták fel Ócsán a székely kaput.

Az új köztéri műalkotást a Székelykapu Baráti Társaság tagjainak összefogása hozta létre, amikor úgy döntöttek, hogy székelykaput állítanak a városban. A kapu környékén a teret „napsugaras” kőburkolattal látták el.  A  társulat képviseletében Puskás Imre adta át a jellegzetes székely művet, (alkotást,) amit a városka nevében jelképesen Bukodi Károly alpolgármesterként vett át. 

Ezt övező rövid beszédében a köszöneten túl dicsérte és követésre méltónak tartotta azt, hogy magánemberek kezdeményezése, tenniakarása és tettei révén is gazdagodhat a város. Ezt követően egy széki népviseletbe öltözött pár – Kovács Nóra és Ballok István – adott ízelítőt a mezőségi dombok közt megbújó falu, Szék hagyományos táncrendjéből, majd felcsendült a Székely himnusz. (- by Németh)

Puskás és Bukodi ennek nyomán és azóta is szorosan támogatja egymást. Bukodi polgármesterségig, Puskás képviselőségig vitte. Aztán mindkettejük imaige megkopott. Ma csak Károly maradt képviselőként hátra. Közben a párt is csorbát szenvedett, ahogy nemes tettek is alább hagytak, és a város Dönti kiejtésével lejtmenetbe kezdett. 

2015-ben gyújtottak először őrtüzeket azzal a céllal, hogy kijelöljék, láthatóvá tegyék Székelyföld határait, amelyek nagyjából nyelvi és kulturális határok is.

Ma talán kevésbé látványosan, de mégis csak lesz, és van megemlékezés. Létezik nemzeti összetartozás, valamint annak kifejezése.  

A gyüttmentezőket képviselő és a jövevény találkozik e napon, amikor közösen gyertyát gyújtanak. 

*

Máris megindult a hangulatkeltés - Puskástól Szabón át a polgármesteri csőcselékig ( - megengedhetetlen)

Még be sem iktatták az új testületet, fel sem esküdött a többség által megválasztott új polgármester, a régi szar máris felúszik.

Olvasom, hogy Bukodi szelektált közösségi oldalán , hogy indult meg  a vele azonos elveket valló emberek sirámai nyomán a hangulatkeltő viszolygás. Az, ami aztán hamar átváltott undorító véleményalkotásba, egyfajta szelektált gyűlölködésbe.

Puskás a lelkes rajongó vezeti elő  a rosszindulatú, minősítéssel terhelt hangulatkeltést

Aztán Szabó Niki odáig jutott, hogy kétségbe vonta Ócsa új polgármesterének képességeit, megkérdőjelezve azt, hogy mit is fog valójában kezdeni azokkal az emberekkel, akikkel Bukodi polgármesterként is kénytelen volt együttműködni. 

Igaz, Szabó Niki nem együttműködésről, hanem kételyekről szól, kiemelve azokat az embereket akiket leegyszerűsítve csőcseléknek nevezett. 

Elsőnek Dobrev Klára anyai nagyapja, Apró Antal fasiszta csőcselékezett

Apró Antalt általában szürke háttéremberként, meghúzódó bürokrataként, arctalan pártcsinovnyikként értékelik. Ám egy frissen előkerült dokumentum fényt derít arra, hogyan is viselkedett egy pár órás hatalmi vákuumot kihasználva: azonnal lefasisztázta és csőcseléknek minősítette az október 23-ai tüntetések résztvevőit, méghozzá már 1956. október 24-én.

 Kérdésként vetette fel (többesszámban), hogy mit fog tudni kezdeni az új ("megváltó") polgármester ezzel a csőcselékkel.  

Puskás után "szabadon", egészen Niki Szabó csőcselékes dumájáig

Szabó Niki mondatának elemzéséből az jön le, hogy Bukodi is egyfajta csőcselékkel szembesült. Ugyanakkor ezt, illetve ennek az általa csőcseléknek vélt meghatározásnak a pontos megfogalmazását (leírását) nem adta meg, azokat nem csoportosította és nem pontosította. 

Mindezek ellenére a csőcselék szó használata, és emberekre történő utalása a gyilkos kádári-diktatúra hangulatát hozza elő. Ő volt azon áruló kommunisták egyike, aki a felszabadításért küzdők ellen fordult árulásával, majd csőcseléknek minősítette a felkelőket. 

 Tudjuk mi történt ezek után.

Szabó Niki most a Bukodi polgármestert elutasító, demokratikusan más jelöltre szavazó embereket határozta meg  csőcselékként. Erre utalva fejtette ki, kíváncsian várjuk (visszautalva a vitaindító Puskásra ), hogy  mit kezd ezzel a csőcselékkel... 

Szabó Nikolett túllőtt minden határon. Nem a blog az, aki nyílt szóhasználatával megsérti a közösséget, hanem Szabó, aki képes volt egy olyan gennyesen gyűlöletes  kifakadásra, mire egy normális ember soha nem vetemedhet.

Kádár úgy lett kiközösítve, hogy holtában sem maradhatott nyugta. Fejét vették akkor, amikor már éltében nem lehetett. A sírját megbontva választották le róla, ahogy ezt egyesek szerint megérdemelte. 

Szabó Niki valahol ennek sorába állt, amikor ugyanazt az aljasságot követte el Ócsa másként gondolkodó (és állítom jobb érzésű) polgáraival szemben, amivel kiírta és kiközösítette magát a polgári demokráciát gyakorlók táborából. 

Ócsa többsége nem ért egyet Puskás Imre és Szabó Niki szégyenteljes bejegyzésével - Bukodi meg hagyja

 Szabó Niki semmivel nem jobb és nem különb Kádárnál, vagy a Nicolae Ceaușescu diktatúrát elsajátítani nem tudó, de itt magát hazafinak kiadó aljas Puskástól, aki semmit nem volt képes meglátni és el tanulni a demokratikus hazánkban. Abban, ami Trianon után ránk maradt. Határon kívüliként most Szabóval egy újabb határt léptek át.  

Legyen ennyi és nem tovább. Ez a hely, ez a város nem ad helyt az ilyen megszólalásoknak, az efféle szelektálásnak, és a ilyen minősítéseknek. Puskás & Szabó vegyen vissza magából addig, amíg BÉKE van.  

Bukodi nyomán Kádár és hasonmás diktátorok rémképét pedig ássák mélyre.

*