Csendes kisvárosunkban időnként mindig felkap valamit a szél az önkormányzat tájékáról, ami vihart kelt a lakosság körében.
(Bocsánat!)
Ekkora mértékű porverésre azonban a kommunális adó bevezetése óta nem volt példa. Még a
Valentin napon kezdődő, majd a Nemzeti ünnepi megemlékezésekbe begyűrűdző, az ÓcsaPortálon bicskát nyitogató véleményzuhatag és
a polgármester tisztességért, erkölcsi tartásáért történő (közös)
kiállásunk sem mozgatta meg annyira a lakosságot, mint az évek óta elnyúló, de most kicsúcsosodó aszfaltozás úgy.
Elnézést.
Ennek újrakavarása az a polgármesteri levél, melynek alapját a mindenáron történő pénzszerzés, a lakossági pénzbehajtást generálja akként, hogy a korábbi elhanyagolt szerződéseket átnézve adóslistát állítsanak fel. Erre egy külön személyt foglalkoztat a Polgármesteri Hivatal. Ő nyugdíjas bizalmi emberként folyamatosan hosszabbított megbízás alapján dolgozik a hivatalban. Feladata volt a polgármester számára előkészíteni az anyagokat, aminek után Bukodi Károly az ingatlantulajdonosokat a maga által jegyzett levélben igyekszik rábírni a fizetésre. A neve nem szerepel ez ügyben, mert nem állandósított tagja az adócsoportnak. A polgármesteri levéllel elindított eljárásban azonban neki is előkészítő része van/volt.
Bocsánat.
Ezzel alapjaiban nem is lenne baj, ha ez szabályosan menne, és a testület kontrollját élvezné, valamint a levélben foglaltak mind jogszabályilag, mind pedig számszakilag megfelelnének. Így azonban egy fals, és megtévesztő információkkal terhelt behajtással, perrel, jelzáloggal fenyegetődző irat jött létre Bukodi Károly jegyzésével. Ügyintézőként a hivatal Adóügyi Irodájának alkalmazottját, Ruska Renáta-t nevezi meg az irat (Csatorna, közmű, talajterhelési díj, adó- értékbizonyítvány készítés, magánszemélyek kommunális adója). Azonban a polgármesteri átiratban foglalt tényállás elég sablonosnak, átgondolatlannak és megalapozatlannak tűnt már első olvasatban is. Több olyan dolgot nem érint, és nem említ ami a hivatkozott szerződés utóéletére kihat.
A
polgármester szerint: - Az önkormányzat és a helyi közút építésében érdekeltek
együttműködéséről, valamint az útépítési érdekeltségi hozzájárulásról
szóló 29/2005./XII.23./ ÖK. rendelet 6.§. (8) bekezdésében foglaltaknak
megfelelően az önkormányzat a polgármesteren keresztül kezdeményezheti,
hogy a lakos által be nem fizetett összeg vonatkozásában a tulajdonát
képező ingatlanra jelzálogjog, valamint az ezt biztosító elidegenítési
és terhelési tilalom kerüljön bejegyzésre.
Az önkormányzat ugyanis megszegte a szerződést akkor, amikor a rá vonatkozó befizetéseket leállította. Ennek a felvetésnek viszont válasza ez volt: - Az önkormányzat figyelemmel a személyi jövedelemadóról szóló törvény
módosítására, - mely azt eredményezte, hogy a támogatási összegnél
magasabb összegű adófizetési kötelezettsége keletkezett - 2009. óta nem
támogatja az Ócsa Város Közútjainak Fejlődéséért Alapítványt.
Az önkormányzat szerződésszegése eddig (ez előtt) soha nem került szóba az ügy kapcsán, hiszen mint látjuk a lakossági hozzáállás is hasonló fordulatot vett. Évekig kéz-kezet mos alapon nem foglalkozott az egésszel senki.
Inczeffy Szabolcs képviselő azonban többször bevitte ülésre a dolgot. Hol interpellált, hol
kérdések feltevésével próbálta kimozdítani az ügyet. Emlékezetem szerint többször sérelmezte, hogy az önkormányzat a becsületesen fizetőket aránytalanul kezeli a nemfizető, hátralékot képezőkkel szemben. Mert a becsületes fizetés természetes, de a nem fizetés eddig semminemű hátrányt nem jelentett. Ez így volt és így is maradt egészen mostanáig. A gond csak az, hogy az eltelt évek alatt a hátralékosok közül többen kijelentkeztek, elköltöztek és a hivatal mindannyiuknak aláírta a papírjait. Most a polgármester azonban egy kaptafa alá szedve szinte mindenkit, egységesen rója fel a 77.714,- Ft-os összeget. Ez alól csak egyénileg, a személyes tiltakozások során tér el - akár a hivatal által.
Az
önkormányzat nem értesítette a lakosokat a megállapodástól való
elállásáról, sőt még a Képviselő- testület sem határozott arról, hogy
nem kívánja támogatni a K.F. Alapítványt!
Az érintett
lakosok egy része abban a hitben fizet, hogy még érvényes a
megállapodás, a másik része pedig már elejétől fogva nem fizet! Tehát
felborult az egységes köztehervállalás! - vélekedett az üggyel foglalkozó képviselő.
Közben az Ócsa Város Közútjainak Fejlődéséért Alapítvány befejezte működését, megszűnt. (Gondoljunk bele, hogy az önkormányzat 2009 óta nem fizette a saját részét.) Az utakkal kapcsolatos kezelés a Hivatalra, annak illetékes osztályára (Műszaki Iroda) hárul.
A felvetésre a polgármester 2011. májusában ekként adta meg a választ: - Nem
mondhatjuk azt, hogy szerződésszerűen nem teljesített az önkormányzat,
hiszen az LTP szerződés megkötésének célja a lakos által egészben, vagy
részben tulajdonolt ingatlan előtti földút szilárd burkolattal történő
ellátása volt. Az útburkolat a műszaki terveknek megfelelően határidőre
elkészült, annak használatbavételét az illetékes hatóság engedélyezte,
az érintett lakók mind a mai napig több éve használják. Az önkormányzat a
szilárd burkolatú út kivitelezőjével kapcsolatos szerződéses
kötelezettségének eleget tett, azaz a beruházást maradéktalanul
kifizette, függetlenül attól, hogy az LTP szerződésben foglalt
forrásokat felhasználta-e. Úgy gondolom, ezen árnyaltabb kép a beruházás
megvalósulása vonatkozásában fel sem vetheti a nem szerződésszerű
teljesítést, hiszen az ingatlan tulajdonosa megkapta, használja és
élvezi azt a fejlesztést, amelyet az önkormányzat megvalósított.
A
30 millió forint összegű hitel esetében mintegy biztosítékként lett
megjelölve az LTP megtakarítások összege, mely nagyságrendekkel nagyobb a
hitel összegénél.
További gond most, hogy a Bukodi Károly által kiküldött felszólító levél és a benne foglaltak nem bírnak testületi ráhatással. A tényszerűséget, a jogosságot és az összegszerűséget akár ad-hoc jelleggel is ráírhatta az aláíró, hiszen számos lakos panaszkodik annak valódiságáról.
Többen azt kifogásolják, hogy sem szerződésük, sem előzményük nincs a követeléshez. Mások pedig a pénzszerűséget vitatják, de vannak olyanok is, akik magát a jogalapot. Ők többnyire magát a polgármesteri eljárást nehezményezik.
Ez pedig nagyon nem jó fényt vet az amúgy is megtépázott polgármesteri nimbuszra.
Nem véletlen, hogy voltak akik összefogtak és panasszal éltek. Mások egyénileg próbálták rendezni a sorsukat a hivatalban. Ezek egy részének fizetési könnyedséget ajánlottak, és csekkeket biztosítottak. Ők azon része, akik jogosan reklamált vagy kapott engedményt, vagy tovább lépett, míg más része pedig jogtalanul részesült fizetési teherben. Aztán van olyan panaszos, aki az útépítés idején még nem volt ócsai lakos, és így részese a megállapodásnak. Mégis azzal a válasszal kellett szembenézniük, hogy akkor pereljék ők az előző tulajdonost, mert az önkormányzat nem csupán név szerint, hanem ingatlan alapon jár el és követeli a pénzt. A dolog visszája azonban mégis csak az, hogy nem az ingatlan a fizető fél, hanem a tulajdonos. A polgármester is vele áll levelezésben, hiába az ingatlanalapú eljárás. Mindez felháborító - vagy ahogy egy másik portál egy jelentéktelenebbnek tűnő egyéni ügyben fogalmaz, "bicska nyitogató".
Ráadásul a Bem József utcában a polgármesteri felszólítással úgy akarták fizetésre kötelezni az ott lakókat, hogy ott nem is történt útépítés, mert már korábban szilárd burkolat volt. Az akkori útépítési tervekben ez nem is szerepelt, mégis fizetésre szólította fel az ottani ingatlantulajdonokat a polgármester!
Azt olvasni, hogy a városnak jelenleg (2013 eleje) több mint 2 milliárd forint adóssága van. A korábbi kötvénykibocsájtás előtt, (vagyis az útépítés időszakában) ez csak kilencszáz millió volt, az utak aszfaltozásából adódóan. Ez szintén egy napirend előtti felszólalásból derült ki. Ezek után nem véletlen, hogy pénzéhes a vezetés. Bár a költségvetési hiányról már többször volt firka a blogra. Eddig valahogy ezt soha nem érezték még ennyire durvának és személyesnek az emberek mint most az útdíj kapcsán.
Kérdés, hogy a képviselő-testület erről így, ebben a formában mit tud, és valóban adott-e erre a formátumú beszedési kísérletre felhatalmazást a polgármesternek? Vagy ismét csak egyéni akció szüleménye az, hogy aki bedől az fizessen? De mint látjuk a levélnek van kihatása, a pénzbeszedés működik. Többen ez alapján fizettek be a megadott számlára.
Nos, a polgármesteri megkereséssel felzaklatott lakók egy része a Kormányhivatalhoz, másikuk ügyvédhez fordult igaza érvényesítésért. A Kormányhivatal az esetet visszautalta önkormányzati hatáskörbe.
Az önkormányzat pedig ezt május 30-án tartott
ülésen zárt ülés keretében tárgyalta, érdemi előrelépés nélkül.
A Bem utcai lakosok közösen keresték igazukat. A megbízott szószólójuk felkereste a polgármestert és a megbeszélés létrejött, de megegyezés nem született. Az álláspontok ekkor lefagytak. A polgármester ezt úgy értékelte, hogy a nevezett csak önálló,
saját véleményét képviselte, az utca lakóitól felhatalmazása a közös
képviseletre nem volt. Majd azt is jelezte, hogy mások nem keresték ezzel a problémával. (Ha megbízott volt, akkor minek is?)
Azonban mégis elgondolkodhatott az eddigi eljárásán, mert mint visszaigazolt önkormányzati forrás alapján vélelmezzük, a létrejött helyzetben változás áll be. Információk szerint a polgármester (állítólag) elismeri az eljárási tévedést azzal, hogy a Bem utca érintett lakóit az önkormányzat által
korábban megbízott részéről senki nem kereste meg a beruházással kapcsolatban, őket
erről nem tájékoztatták. (Igaz ott nem is volt útépítésbeli beruházás.) Mint kiderült, a képviselő-testület a saját maga rendeletének
szabályait nem tartotta be. (Ez volt a gyakorlat a kommunális adó kivetése és bevezetése esetében is Bukodi Károly ténykedése alatt.) Marad a kollektív felelősség, ami persze nem érvényesíthető, így soha nincs egyéni felelős. És természetesen felelősségre vonás sem. Ez így működik.
Most, hogy mindez már elég vihart kavart és a Pest Megyei Kormányhivatal, a blog és a képviselők is foglalkoztak vele, a polgármester is meghátrálni kényszerül.
Önkormányzati kommunikáció alapján nagy valószínűséggel kijelenthetjük, hogy a Bem utca érintett és közösségük által képviselt lakói csatát nyertek. Az önkormányzat az eddigi befizetéseket visszautalja, és a felszólítás ellenére nem fizetőket tehermentesíti az út-díj (érdekeltségi
hozzájárulás) fizetés alól.
A végleges döntést valószínűleg már a testület elé viszi Bukodi Károly, kiküszöbölve a csorbát és egyben legalizálva az eddigieket.
Kérdés azonban, hogy a személyi felelősségen túl a feleslegesen vegzált, felzaklatott lakókat, a megtévesztett és fizetésre hajtott embereket ki kárpótolja legalább egy bocsánatkéréssel?
(Ha már az önkormányzat sem az emberekért.)
*
