Elment az igazság bajnoka - elhunyt Chrudinák Alajos ( - Ali)

Miután vasárnap a Duna Televízióban adásba került a Chrudinák Alajosról szóló, tőle elbúcsúzó portréfilm, ma már leírhatjuk a hírt, amelyről a magyar sajtóban eddig csak bizonytalan értesülések jelentek meg: a Panoráma című műsor egykori főszerkesztője március 11-én elhunyt. Tegnap, március 29-én lett volna 83 éves. 

 A róla szóló megemlékezést, a Magyar szemmel – Ahogyan Chrudinák Alajos látta a világot című portréfilmet a Duna televízióban éppen születésnapjához időzítve sugározták.

 

Chrudinák Alajos oknyomozó újságíróként vált ismertté. Bátorsága legendás volt. Az 56-os forradalom során Nagy Imre vonalával szimpatizált, ezért egy évre bebörtönözték, majd kitiltották az ország összes egyeteméről. 1957 és 1962 között óraadó, nyelvtanár volt a TIT József Attila Szabadegyetemen, majd dolgozott az Országos Fordító Irodában is. 1963-tól a Magyar Rádió munkatársa volt, egészen 1972-ig, majd innen a Magyar Televízióhoz került.

A hatvanas évek végétől visszavonulásáig számtalan riport-dokumentumfilm került ki a kezei közül, az erdélyi magyarokról, Trianon tragikus következményeiről, a közel-keleti konfliktusról, a kommunista diktatúrák kegyetlenségéről. Jobboldali értékrendje miatt a balliberális médiahatalom végül saját műsorából, a Panorámából is kitiltatta, a Horn-kormány alatt jordániai tudósítóként dolgozhatott csupán. Munkásságát Monte-Carlóban Arany Nimfa díjjal ismerték el. Visszavonulása előtti utolsó munkái az Echo TV-n jelentek meg.

Chrudinák Alajos fordulatos szakmai pályájáról, s arról, hogy a rendszerváltozás hajnalán jó kapcsolatait feladva fordult szembe feletteseivel, hogy kőkeményen és hitelesen tudósíthasson a határon túli magyarság szenvedéseiről, A hálózat című rovatunkban is írtunk.

Díjai és kitüntetései:
Rózsa Ferenc-díj (1977)
Balázs Béla-díj (1982)
A miskolci tv-fesztivál fődíjai (1976, 1978, 1980, 1982)
Arany Nimfa-díj (Monte-Carlo, 1980)
A lipcsei filmfesztivál különdíja (1981)
Opus-díj (1990)
Széchenyi-emlékdíj (1991)
56-os Hősök Nagyjelvénye (2001)

Budapest, 1990. március 12.
A képen: Chrudinák Alajos, a Magyar Televízió külpolitikai fõszeszerkesztõségének vezetõje (j) átveszi Szûrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnöktõl a Magyar Köztársaság Aranykoszorúval Díszített Csillagrendje kitüntetést.
MTI Fotó: Varga László

Az 1937. március 29-én született műsorvezető karrierjét a Magyar Rádiónál kezdte, majd a hetvenes évek elején a Magyar Televízióhoz került, ahol tudósítóként és a műsorok főszerkesztőjeként is formálta a hazai televíziózás történelmét. 

Chrudinák Alajost idővel legalább annyian bírálták, amennyien tisztelték, de tény: műsorai a korszak legnézettebb hazai tévés produkciói voltak, amelyeket külföldi csatornák is megvásároltak, ám az elmúlt évtized során egyáltalán nem találkozhattunk vele a képernyőn.

Az ezredfordulót követő években ugyanis úgy döntött, hogy több mint három évtizedes tévés pályafutással a háta mögött visszavonul, és feleségével, Ágnessel egy kis erdei faluba, Mátracserpusztára költözik.

Ali

Tizenhárom éve nem találkoztunk. A Magyar Nemzet újságírójaként hetvenedik születésnapján kerestem fel egy interjúra, a Mátra egy elhagyatott birtokán Mátracserepusztán, ahová visszavonult a folyamatos támadások elől. Esett az eső. Putnoktól meredeken kapaszkodtunk fel gépkocsival a fotográfussal, Tóth Tibivel az erdei úton. Házak sehol, csak a sűrű erdő, néhol tisztás, patak, vízmosások és a természet idegnyugtató csendje, amikor meghalljuk a kutyák vad ugatását. Egy jobbkanyar felfelé a lejtőn és megpillantjuk Chrudinák Alajos űrhajóhoz hasonlító házát a hegytetőn. Vagy hat-hét kutya veszedelmes ugatással rohant felénk. Szerencsénkre megjelent a gazda magas alakja, akinek kiáltására, ha morogva is, de a kutyák meghátráltak. Ali a szokásos eleganciával fogadott a pusztában, frissen vasalt kék ingben, fekete zakóban, és már vezetett is minket befelé a körpanorámás nappaliba, ahol felesége Á. asszony várt bennünket. Az asztalon az elmaradhatatlan literes Ballantines. Régi emlékek jöttek elő. Beszélgettünk.

Alinál dolgozni rang volt. Közösségteremtő ereje, embersége, csapatépítése vonzotta a szerkesztőségébe a fiatalokat. Rádiós, televíziós szakmai tudása megkérdőjelezhetetlen volt. Chrudinák Alajos 1968-tól 2004-ig több, mint százhetven riport- és dokumentumfilmet készített az erdélyi magyarok szenvedéseiről, a közel-keleti háborúkról, Trianon tragikus következményeiről és a kommunista diktatúrák embertelenségéről. Bátor ember volt, nem rettent meg a golyózáportól sem. A magyar televíziózás nagy korszakából olyan műsorok kötődnek a nevéhez, mint a Panoráma, a Nemzetközi Stúdió vagy a Parabola. Iskolát teremtett, új oknyomozó stílust honosított meg, magyar szemmel kutatta az igazságot.

Ez volt vele a baj, az igazmondása és a hazafisága.

Tíz évvel korábban kezdte az újságírást, mint én, de igazából a rendszerváltás idején kerültünk közel egymáshoz, amikor ő a Panorámában, a Parabolában, én A Hét, a Híradó műsorvezetőjeként, szerkesztőjeként – Pálfy G. Pistával együtt – nyakig belemerültünk a médiaháborúba. Célunk nem volt más, mint leleplezni azt a hazugságot, azt kommunista, szocialista nomenklatúrát, maoista, liberális, szabaddemokrata erőszakszervezetet a sajtójukkal együtt, akik mindenáron meg akarták buktatni a szabadon választott Antall-kormányt, akik lehetetlenné akarták tenni a valódi demokrácia megteremtését.

Egyszóval a Panoráma, amely két évtizeden keresztül a külpolitikáról szólt, nemzetközi visszhangot és elismerést váltott ki,  a többi között Chrudinák Arafattal, Khomeinivel, Asszaddal, Saronnal, Gemajellel, Rabinnal, Khadafival készült interjúi. A nyolcvanas évek végétől műsorai, riportjai, interjúi az erdélyi falurombolásról, Ceausescu rémuralmáról, Tőkés László temesvári forradalmáról, a délszláv háborúról, majd a magyar belpolitikáról, a magyarság függetlenségi harcáról szóltak- magyar szemmel.

Na, itt lett vége a fegyverszünetnek.

Chrudinák 1990-től a balliberális politikai- és médiaelit szemében közellenségévé vált. Erre rátett egy lapáttal, hogy Antall József tanácsára 1992. március 14-én megalapítottuk a Magyar Újságíró Közösséget (MÚK) a kommunista, KGB-s befolyású MÚOSZ ellenében (Mező Gábor kutatásaiból tudjuk). A nemzeti alapokon álló újságíró szövetségnek tiszteletbeli elnöke Benedek István lett, akinek fő jelszava a sajtótisztesség volt. Ez kiverte a baloldalon a biztosítékot, ugyanis náluk a sajtótisztesség,  a sajtószabadság nem létezett, csak az ő korlátlan szabadságuk. Az elnökség tagjai közül többek között ott volt Chrudinák Alajos, Fekete Gyula, Pálfy G. István, Fábián Gyula, jómagam lettem a szervezet főtitkára. Előbb-utóbb a médiaháború üldözötteivé váltunk. Az MSZP-SZDSZ hatalomra jutásával 1994-től mindenhonnan kiszorítottak bennünket.

Nálunk karaktergyilkosságokat követnek el, vagyis rágalmaznak mindhalálig – mondta akkor Ali 2007-ben a Magyar Nemzetnek. Majd hozzátette: ha, valaki nem tetszik nekik, nem az ő emberük, akkor az áldozatot megsemmisítik, kikészítik.

 

Chrudinák Alajos a nyolcvanas években azzal vívott ki magának sztárstátust, hogy többet volt közel-keleti háborús helyszíneken mint a stúdióban, és több interjút készített palesztin terroristákkal mint MSZMP-s funkcionáriusokkal. Az ő pályája jól mutatja, milyen különbség van Moszkvában és Moszkvában (is) tanult emberek között. Chrudinák az ötvenes évek közepén rövid ideig tanult a moszkvai nemzetközi kapcsolatok intézetében is, de 1956-os szerepével 19 évesen azonnal el is vágta magát: börtönbe került, majd az ország összes egyeteméről kitiltották. Nyelvtanárként, fordítóként dolgozott, egyetemen is tanított, majd tíz év rádiózás után 1972-ben került a Magyar Televízióhoz.

Milyen érdekes Chrudinák meglátása. Ha, ma hatalmon lennének, most is ezt csinálnák. Amikor a Mátracserpusztán beszélgettünk éppen Gyurcsányék voltak hatalmon. Nem véletlenül jegyezte meg két whisky között, hogy sok emberből kiírtották az együttérzést, a szolidaritást. A faluból kivert kutyák menekültek hozzám, lesoványodva, betegen – magyarázta. Most heten vannak, mint a gonoszok (Picur, Boby, Lexi, Leila, Lili, Lior és Albert). Orvoshoz vittük őket, enni adtunk nekik és most már életerős, veszélyes házőrzőkké váltak. Az állatok mindig hűségesek és ragaszkodók – mondta Ali keserű-derűsen.

Már négy órája beszélgettünk, emlékeztünk, ittunk, miközben a felesége finom harapnivalókat tett az asztalra. Visszaemlékezve, tanulságos, amit tizenhárom évvel ezelőtt Chrudinák Alajos kifejtett: Gyurcsány most szellemi-, verbális- és rendőrterrorral, pénzügyi fortéllyal, reformokkal igyekszik elriasztani a magyarságot erkölcsi felelősségétől és kötelességétől. Egyre jobban fél a magyar nemzettől. Ez a félelem, ez a paranoia hajtja őket ellenünk. Ezért bélyegeznek bennünket irredentának, antiszemitának, bűnös nemzetnek vagy bárminek.

A Budapest-belvárosi Aranytíz Művelődési Központban február 6-án, majd 7-én az Uránia Nemzeti Filmszínházban bemutatták a Chrudinák című ötvenperces dokumentumfilmet. A Magyar Televízió ismert hovatartozású és elkötelezettségű urai a film készítőinek nem voltak hajlandók kiadni a legendás újságíró legjobb riportjait, illetve azoknak egyes jeleneteit. A Dézsy Zoltán rendezte (ötletadó-társszerkesztő: Paul Tamás) alkotás szerepel a 41. Magyar Filmszemle információs programjában, s így a szombati bemutató tulajdonképpen premier előtti, szakmai, baráti körben megejtett vetítés volt

Milyen világosan látta ezt Ali, akár ma is mondhatta volna azzal a különbséggel, hogy az elmúlt tíz évben a magyarság végre felemelte a fejét. A meghatározó többség büszke arra, hogy magyar. 

Rendkívül tehetséges újságíró volt. A mögöttesben is látta a lényeget. A nemzeti gondolkodású médiaszakemberek egyik legnagyobb egyénisége volt. Féltek is tőle. Okkal. Hazaszeretete megkérdőjelezhetetlen volt. A nemzeti újságírás, a magyar televíziózás sokat vesztett halálával. Sokat tanultunk tőle, remélhetőleg tanítványai  tovább viszik a zászlót.

Búcsúmondatát nem felejtem, amikor este elbúcsúztunk az ajtóban, még a kutyák is hallgattak. Pista, azt sohasem szabad elfelejtenünk, hogy ezek, akik meg akartak bennünket semmisíteni, nos ezek a hazugság és az erőszak kultúrájának groteszk keverékei.

 

Forrás: MTVA, Magyar Nemzet, PS, Stefka, Internet, Fotó: MTI 

*