Ismét eltüntették a gyászos megemlékezést - hazafiasságból elégtelen (- olyanok, mint a szociailzmusban voltak)

Szégyen és gyalázat azon önkormányzati hozzáállás a nemzeti megemlékezés és a gyász napjaiban, amit a Horváth-Bukodi társulás képvisel és megszemélyesít Ócsán.

Horváth Tamás Ócsa város összeférhetetlenségben érintett alpolgármester Bukodi Károly polgármesterrel az oldalán már évekkel ezelőtt kijelentette, hogy számára június 4.-i Trianon emléknap csak egy a számos és számtalan közömbös napi emlékezések sorában. Hiába terjesztették elő Ócsán ennek hivatalos megtartását, azt Bukodi polgármesterrel az élen elvetették.    Hasonlóképpen ahhoz az évek óta visszatérő felvetéshez, mely szerint a Nemzeti gyásznap, október 6-a is legyen Ócsán az önkormányzat által elismert és megtartandó hivatalos keretek közt számontartott megemlékezés, de ezek a fideszes nacsalnyikok erre sem hajlandók.   

 

Az aradi vértanúk emléknapján katonai tiszteletadás mellett ünnepélyesen felvonták, majd félárbócra eresztették a nemzeti lobogót a Parlament előtti Kossuth Lajos téren.

Hiába hívta fel a figyelmet Ádár János köztársasági elnök Ócsa városvezetésének az október 6.-ai megemlékezés méltóságteljes keretek közt történő hivatalos megtartására, Bukodiék mindezzel mit sem foglalkoznak.  A két nevesített helyi élenjáró hazafiatlansága mindezekben megmutatkozik, mert ahogy eddig sem volt számukra fontos Trianon, úgy Arad sem képez náluk többet ennél. Úgy járnak el, mint ahogy a kádári-szocializmusban asszimilálódott begyepesedett seggfejek. Ők voltak azok, akik számára elégséges volt március 15.-e, nemzeti ünnepünk iskolai tanidőn belüli tornatermi megemlékezése. Az a kötelezősen semmitmondó műsor, amiért még ma is csak fizetség ellenében jutnak a tanárok és a mögöttes közpénzek által. 

Mert ugyebár Ócsán a Nemzeti ünnep sem ingyenes program. A fellépőket nem, de a mögöttes tanárokat alkalmanként 30-30 ezer forinttal díjazzák a "műsorért".  Mindezt nem hazaszeretetből, vagy hazafias szellemiségből teszik a pedagógusok, hanem az önkormányzati díjazás ellenszolgáltatásokért, amihez amolyan díszletként használják fel a gyerekeket. Amolyan plusz pénz ez számukra, a polgármester megsegítésért. Mert ugyebár miként is állna ki a mester egymaga, a mögöttesen pénzelt tanárok és az általuk hozott gyerekek, valamint azok szülei nélkül. Ráadásul a kifizetések hol így, hol úgy biztosítják. A gimnáziumnak például Spák József volt általános iskolai tanár nevéhez köthető Pártos Lóránt Alapítvány kezelése által került kifizetésre. Ő az Ócsán ismert közéleti személy, akik évekre visszamutató szoros kapcsolatot ápol a polgármesterrel, és több nevükben érintett peren vannak már túl. Köztük az ismert focizásokból származó iskolai birtokháborítási per, amit nagyrészt a város fizetett meg. De ahogy hallani, ebben az évben is még bíróság elé állnak egy személyüket érintő ügyben, ahol a Józsi bácsi mögöttes érintettje a városi önkormányzat.  Ahonnan bizonyos általa amúgy hozzáférhetetlen iratokhoz jutott az elnök úr. Mindez többféle sérelmet vet fel, aminek tisztázása még a bíróságra vár.  

Akár hogy is, a két fél kapcsolata kétségtelen, mert a Spák József ugyanannak a klubnak az elnökségi tagja, aminek elnöke maga a polgármester Bukodi Károly. Az, akinek a hivatalos megemlékezését a Józsi bácsi elnökölte alapítvány utalta tovább. 

Szóval így megy ez Ócsán a hivatalos ünnepek során. És talán ezért is kínos a városvezetőnek ezek nyilvános megtartása, hiszen számukra semmi nincs ingyen. Így inkább úgy vélheti, kiszáll ebből, és hagyja az iskolai tantervi keret közt az egészet. Nem emlékezik és kész. Legfeljebb felrakat egy képet és a kommunikációs munkatárssal valami másolt szöveget és ezzel le van tudva az, amire mások másutt megmozdulnak.  Mondhatjuk tehát hogy ezért és a mögöttes pénzügyi igények okán, vagyis mert ilyenkor mindenki mindenért tartja a markát nincs nemzeti együttérzés Ócsán. Ezért hagyják és hagyhatják inkább az egészet. Mert a polgármester önmagában nem képes annyit embert sem megmozgatni egy ilyen nem kötelező jellegű és különben nem fizetett összejövetelre, mint ahányan az önkormányzati ülésekre is csak úgy maguktól ellátogatnak. 

Ez annyira gyalázatos, hogy megfelelőn kifejezni sem lehet.  Június 4.-ét is csak azt követően tartja a város, hogy már többször szóltunk ezért, és aztán meg azért, mert a testvérvárosi látogatás éppen erre az időpontra esett és az már valóban ciki lett volna, ha határainkon kívül rekedtek előtt sem emlékezik meg Ócsa a trianoni csonkításról.  

Október 6.-val is valahogy így vannak. Ádár János amikor lejött ide és példaértékű megemlékezést tartott, akkor amolyan kötelező csicskásként Bukodi is ott volt és még beszélt is az összegyűlteknek.  

Aztán és azóta is semmi. Számára mindez csak képmutatás és nem egy magától értetődő dolog. Erre még annyit sem áldoz, mint az, aki elmegy a templomba, kimegy a temetőbe, vagy csak otthon  meggyújt egy mécsest. 

Bukodi és Horváth, felelős városvezetőként, fideszes politikusként megengedhetetlen mód közömbösen viselkedik a nemzeti és hazafias dolgokkal. Nem elég, hogy önszántukból képtelen a magyar mi voltot képviselni, de még arra is képtelenek, hogy ezt kiadják fizetett programszervőknek.

Országszerte és a határon túli településeken, valamint az iskolákban is megemlékeznek az aradi vértanúk kivégzésének 169. évfordulója, október 6. alkalmából.

Szombaton, a nemzeti gyásznapon a fővárosban, az Országház Parlament előtti Kossuth téren felvonják, majd félárbócra engedik Magyarország lobogóját. A Fiumei úti sírkertben a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzást tartanak, emellett egész napos rendkívüli történelemórával várják a megemlékezőket.

A kormány 2001. november 24-én nemzeti gyásznappá nyilvánította október 6-át. Ezen a napon az állami lobogót félárbócra eresztik, a középületekre kitűzik a gyászlobogót, az iskolákban megemlékezést tartanak. Számos vidéki településen pénteken tartják a megemlékezéseket, koszorúzásokat.

A központi rendezvények szombaton reggel a budapesti Kossuth téren kezdődnek, ahol Áder János köztársasági elnök jelenlétében, katonai tiszteletadás mellett felvonják, majd félárbócra engedik Magyarország lobogóját. Áder János Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Kemecsén mond emlékbeszédet az aradi vértanúk mártírhalálának évfordulója alkalmából tartott rendezvényen.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke Szlovákiában, Nyárasdon beszél az aradi vértanúk tiszteletére rendezett megemlékezésen.

Tudom, hogy olvassák, és hatással van rájuk mindez az írás, és ahogy már számos felvetett dolognak utána mentek, van remény arra is, hogy a blog felvetése nyomán egyszer ezt is megvalósítják, ahogy a június 4.-i éves megemlékezést sikert összehozni több évnyi felhánytorgatás után.  Remélhetőleg egyszer Ócsa is eljut oda, ahova Áder János és Szűcs Lajos is önszántából képes és így Bukodiék önkormányzata sem fogja a jövőben elfeledni és megemlékezés nélkül hagyni az ilyen alkalmakat. 

*