Ismét eltüntették a gyászos megemlékezést - hazafiasságból elégtelen (- olyanok, mint a szociailzmusban voltak)

Szégyen és gyalázat azon önkormányzati hozzáállás a nemzeti megemlékezés és a gyász napjaiban, amit a Horváth-Bukodi társulás képvisel és megszemélyesít Ócsán.

Horváth Tamás Ócsa város összeférhetetlenségben érintett alpolgármester Bukodi Károly polgármesterrel az oldalán már évekkel ezelőtt kijelentette, hogy számára június 4.-i Trianon emléknap csak egy a számos és számtalan közömbös napi emlékezések sorában. Hiába terjesztették elő Ócsán ennek hivatalos megtartását, azt Bukodi polgármesterrel az élen elvetették.    Hasonlóképpen ahhoz az évek óta visszatérő felvetéshez, mely szerint a Nemzeti gyásznap, október 6-a is legyen Ócsán az önkormányzat által elismert és megtartandó hivatalos keretek közt számontartott megemlékezés, de ezek a fideszes nacsalnyikok erre sem hajlandók.   

 

Az aradi vértanúk emléknapján katonai tiszteletadás mellett ünnepélyesen felvonták, majd félárbócra eresztették a nemzeti lobogót a Parlament előtti Kossuth Lajos téren.

Hiába hívta fel a figyelmet Ádár János köztársasági elnök Ócsa városvezetésének az október 6.-ai megemlékezés méltóságteljes keretek közt történő hivatalos megtartására, Bukodiék mindezzel mit sem foglalkoznak.  A két nevesített helyi élenjáró hazafiatlansága mindezekben megmutatkozik, mert ahogy eddig sem volt számukra fontos Trianon, úgy Arad sem képez náluk többet ennél. Úgy járnak el, mint ahogy a kádári-szocializmusban asszimilálódott begyepesedett seggfejek. Ők voltak azok, akik számára elégséges volt március 15.-e, nemzeti ünnepünk iskolai tanidőn belüli tornatermi megemlékezése. Az a kötelezősen semmitmondó műsor, amiért még ma is csak fizetség ellenében jutnak a tanárok és a mögöttes közpénzek által. 

Mert ugyebár Ócsán a Nemzeti ünnep sem ingyenes program. A fellépőket nem, de a mögöttes tanárokat alkalmanként 30-30 ezer forinttal díjazzák a "műsorért".  Mindezt nem hazaszeretetből, vagy hazafias szellemiségből teszik a pedagógusok, hanem az önkormányzati díjazás ellenszolgáltatásokért, amihez amolyan díszletként használják fel a gyerekeket. Amolyan plusz pénz ez számukra, a polgármester megsegítésért. Mert ugyebár miként is állna ki a mester egymaga, a mögöttesen pénzelt tanárok és az általuk hozott gyerekek, valamint azok szülei nélkül. Ráadásul a kifizetések hol így, hol úgy biztosítják. A gimnáziumnak például Spák József volt általános iskolai tanár nevéhez köthető Pártos Lóránt Alapítvány kezelése által került kifizetésre. Ő az Ócsán ismert közéleti személy, akik évekre visszamutató szoros kapcsolatot ápol a polgármesterrel, és több nevükben érintett peren vannak már túl. Köztük az ismert focizásokból származó iskolai birtokháborítási per, amit nagyrészt a város fizetett meg. De ahogy hallani, ebben az évben is még bíróság elé állnak egy személyüket érintő ügyben, ahol a Józsi bácsi mögöttes érintettje a városi önkormányzat.  Ahonnan bizonyos általa amúgy hozzáférhetetlen iratokhoz jutott az elnök úr. Mindez többféle sérelmet vet fel, aminek tisztázása még a bíróságra vár.  

Akár hogy is, a két fél kapcsolata kétségtelen, mert a Spák József ugyanannak a klubnak az elnökségi tagja, aminek elnöke maga a polgármester Bukodi Károly. Az, akinek a hivatalos megemlékezését a Józsi bácsi elnökölte alapítvány utalta tovább. 

Szóval így megy ez Ócsán a hivatalos ünnepek során. És talán ezért is kínos a városvezetőnek ezek nyilvános megtartása, hiszen számukra semmi nincs ingyen. Így inkább úgy vélheti, kiszáll ebből, és hagyja az iskolai tantervi keret közt az egészet. Nem emlékezik és kész. Legfeljebb felrakat egy képet és a kommunikációs munkatárssal valami másolt szöveget és ezzel le van tudva az, amire mások másutt megmozdulnak.  Mondhatjuk tehát hogy ezért és a mögöttes pénzügyi igények okán, vagyis mert ilyenkor mindenki mindenért tartja a markát nincs nemzeti együttérzés Ócsán. Ezért hagyják és hagyhatják inkább az egészet. Mert a polgármester önmagában nem képes annyit embert sem megmozgatni egy ilyen nem kötelező jellegű és különben nem fizetett összejövetelre, mint ahányan az önkormányzati ülésekre is csak úgy maguktól ellátogatnak. 

Ez annyira gyalázatos, hogy megfelelőn kifejezni sem lehet.  Június 4.-ét is csak azt követően tartja a város, hogy már többször szóltunk ezért, és aztán meg azért, mert a testvérvárosi látogatás éppen erre az időpontra esett és az már valóban ciki lett volna, ha határainkon kívül rekedtek előtt sem emlékezik meg Ócsa a trianoni csonkításról.  

Október 6.-val is valahogy így vannak. Ádár János amikor lejött ide és példaértékű megemlékezést tartott, akkor amolyan kötelező csicskásként Bukodi is ott volt és még beszélt is az összegyűlteknek.  

Aztán és azóta is semmi. Számára mindez csak képmutatás és nem egy magától értetődő dolog. Erre még annyit sem áldoz, mint az, aki elmegy a templomba, kimegy a temetőbe, vagy csak otthon  meggyújt egy mécsest. 

Bukodi és Horváth, felelős városvezetőként, fideszes politikusként megengedhetetlen mód közömbösen viselkedik a nemzeti és hazafias dolgokkal. Nem elég, hogy önszántukból képtelen a magyar mi voltot képviselni, de még arra is képtelenek, hogy ezt kiadják fizetett programszervőknek.

Országszerte és a határon túli településeken, valamint az iskolákban is megemlékeznek az aradi vértanúk kivégzésének 169. évfordulója, október 6. alkalmából.

Szombaton, a nemzeti gyásznapon a fővárosban, az Országház Parlament előtti Kossuth téren felvonják, majd félárbócra engedik Magyarország lobogóját. A Fiumei úti sírkertben a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzást tartanak, emellett egész napos rendkívüli történelemórával várják a megemlékezőket.

A kormány 2001. november 24-én nemzeti gyásznappá nyilvánította október 6-át. Ezen a napon az állami lobogót félárbócra eresztik, a középületekre kitűzik a gyászlobogót, az iskolákban megemlékezést tartanak. Számos vidéki településen pénteken tartják a megemlékezéseket, koszorúzásokat.

A központi rendezvények szombaton reggel a budapesti Kossuth téren kezdődnek, ahol Áder János köztársasági elnök jelenlétében, katonai tiszteletadás mellett felvonják, majd félárbócra engedik Magyarország lobogóját. Áder János Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Kemecsén mond emlékbeszédet az aradi vértanúk mártírhalálának évfordulója alkalmából tartott rendezvényen.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke Szlovákiában, Nyárasdon beszél az aradi vértanúk tiszteletére rendezett megemlékezésen.

Tudom, hogy olvassák, és hatással van rájuk mindez az írás, és ahogy már számos felvetett dolognak utána mentek, van remény arra is, hogy a blog felvetése nyomán egyszer ezt is megvalósítják, ahogy a június 4.-i éves megemlékezést sikert összehozni több évnyi felhánytorgatás után.  Remélhetőleg egyszer Ócsa is eljut oda, ahova Áder János és Szűcs Lajos is önszántából képes és így Bukodiék önkormányzata sem fogja a jövőben elfeledni és megemlékezés nélkül hagyni az ilyen alkalmakat. 

*

In Memoriam - TRIANON ( - itt az idő)

A nemzeti összetartozás napja az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékező, június 4-ére eső nemzeti emléknap Magyarországon.

Szombati írásunkban az évforduló kapcsán a nemzeti összetartozás napjára és az azt körülvevő, Trianon megemlékezésekre szerettük volna felhívni a figyelmet. Tesszük ezt visszatérőn , és ismétlődőn a blogon, mióta a városunk önkormányzat elutasította ennek hivatalos befogadását és ebbéli megtartását.

Sajnos ez a fájdalmas döntés több annál, hogy csak úgy átlépjünk rajta, mint ahogy teszi ezt a városvezetés, avagy a helyi Kulturális Bizottság.  Elég szégyen a számukra, de főként az érintettek számára, hogy ennyire nem érezik át ennek súlyát. Mint már szó volt erről, nem külhonban "magyarkodni" és közpénzt osztogatni akkor, amikor idehaza egyáltalán nem fontos a kiállás és a tartalom, amiről június 4.-e szól. 

Pedig idehaza ennek kifejezésére nem kell 1000 eurót áldozni. Még 30 ezer HUF-t sem. Elég egy maroknyi ember, az érzés, és a hazaszeretet. Akiben ez megvan, annak ez a nap akkor is kötelező volt, amikor még hivatalosan tiltották. 

Gyerekkoromban a családban megvolt az eredeti könyv "Igazságot Magyarországnak". A re3ndszerváltást követően aztán kijött egy replika, de azt is megvásároltam, amolyan kötelező tantárgyként. Nekem az érzés veleszületett, hiszen a nagymamám az elcsatolt Felvidékről jött át, és választotta a csonka Magyarországot hazájának. Gyermekkorom óta évente egyszer mindig visszavitt az Ipoly menti falujába, míg csak tehette. Akkori gyerekként én  Csehszlovákiába mentem, ahonnan a szocialista ipar ottani termékeivel, (cipő, játék) tértem vissza haza. Trianonról csak siheder koromban kezdett derengeni, hogy mit jelent. A könyv otthon volt. Volt miből merítenem. 

Erre most, itt Ócsán még vannak olyan szellemiségű emberek, akiknek ez semmit nem jelent.

Még akkor sem, amikor az itteni irányítás saját párjának kormánya emeli nemzeti emléknappá az elcsatolási döntéshozatal napját. 

Trianon gyűrű

És hogy értsük a felfogásbeli különbséget, ismét egy példa:  

Emlékhelyet avattak a Trianon-emléknap alkalmából vasárnap a Nógrád megyei Szécsényben. A Jobbik Magyarország Mozgalom és a városi önkormányzat közös rendezvényén Apáti István, a Jobbik országgyűlési képviselője úgy fogalmazott: 1920. június 4. nem végállomás, csak egy megállóhely volt a magyar nemzet elpusztításának képzeletbeli vasútvonalán.

Az ellenzéki politikus arról beszélt, hogy az országgal nem békeszerződést, hanem diktátumot írattak alá.
“Elrabolták a történelmi Magyarország területeinek kétharmadát, iparunk több mint hetven százalékát, több mint hárommillió magyar rekedt határokon kívül” – mondta, hozzátéve: előre kitervelten, nyereségvágyból, aljas indokból, különös kegyetlenséggel lemészároltak egy nemzetet.

Apáti István a Trianonhoz vezető okok közé sorolta,  hogy 93 éve a magyarokat a területen élő kisebbségekkel, a románokkal, a szlovákokkal, szerbekkel, horvátokkal, ukránokkal uszították egymásra.

A képviselő párhuzamot vont a jelenkorral, mondván, a módszerek nem változnak. “Manapság a többségi nemzetet megpróbálják összeugrasztani a legnagyobb hazai kisebbséggel. Vannak olyan erők Magyarországon, akik nem átallanak titkosszolgálati eszközöket bevetve, sorozatgyilkosságokat megszervezve polgárháborús feszültséget szítani” – fogalmazott.

Trianon emlékmű Békéscsabán

Ezek a valódi szélsőséges erők Magyarországon, amelyek ember és ember között etnikai, vérségi vagy vallási alapon próbálnak feszültséget kelteni – tette hozzá.

 

Ócsán nem egy országzászlót akarunk állítani. Nem  hiszem, hogy bármi megerőltetőt kéne tenni. Itt senki nem kíván Országzászlót, vagy egy semmihez nem kötődő emlékhelyet.  Lassan már senki nem vár el semmit ettől a elsarjadzott vezetéstől. Csak és kizárólag azt várja mindenki, hogy a vállat és fizetett hivatali kötelezettségének tegyenek eleget a nép érdekében. Ha nem áll ez a nap közel a lelkéhez, ha nincs miről beszélnie egyik kiemelt városvezetőnek sem, akkor hívjanak egy előadót, vagy egy felsőtagozatos kisiskolást és méltóbbá teszi azt a napot, amit polgármesteri-, önkormányzati- (kulturális) körökben ezek nem jegyezzenek.

*

A megemlékezésen Stayer László (Fidesz-KDNP), Szécsény polgármestere elmondta: az önkormányzat tisztelettel adózva állt a Jobbik kezdeményezése mellé, hogy a nemzeti, települési összetartozás jegyében megépülhessen a Trianon emlékmű, amely szellemiségével is szimbolizálja, hogy a legtöbb konfliktus forrása, és azok megoldásának akadálya, “hogy azokat nem beszéljük meg, nem beszéljük ki”.

Esti Hírlap nyomán

*

Országszerte a megemlékezésre készülnek ( - Ócsán hivatalosan nem lesz központi megemlékezés)

Már a hétvégén országszerte és határon túl is ünnepi rendezvényeket, megemlékezéseket, koszorúzásokat tartanak a keddi nemzeti összetartozás napja alkalmából.

Trianon előtti országunk

Az Országgyűlés 2010. május 31-én döntött úgy, hogy a trianoni békeszerződés aláírásának napja, június 4. a jövőben a nemzeti összetartozás napja legyen. A nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló, öt paragrafusból álló törvénnyel az Országgyűlés kinyilvánította, hogy “a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.

Ma délután a fővárosban a IX. kerületi önkormányzat ünnepi műsorral várta az érdeklődőket a Bakáts téren. Ekkor tartotta a Fidesz és a Fidelitas III. kerületi szervezete is az ünnepi rendezvényét Óbudán.

Vasárnap a XI. kerületi önkormányzat határon túli magyar testvérvárosával együtt családi programmal ünnepel a Feneketlen-tónál.

Ugyanezen a napon a szlovákiai Léván a felvidéki magyarok kettős állampolgársággal és az anyanyelvhasználattal összefüggő jogi küzdelmeiről tartanak konferenciát.

Ócsa városában az Önkormányzat fideszes vezetése a nemzeti összetartozás napját nem tarja annyira számottevőnek, hogy arra megemlékezést szervezzen. Mint korábban arról már beszámoltunk ez főként két emberen múlik. Az egyik Horváth Tamás alpolgármester, aki szerint számos emléknap van, amit megülhetnénk, ezért inkább nem ezt sem tarja fontosnak. A másik meg Bukodi Jánosné az Oktatási, kulturális és sport Bizottság elnöke, helyi tanár, aki nem kívánja a nemzeti összetartozást önkormányzati szinten kifejezni és inkább megalkuszik ezzel a helyzettel így az idén sem tervezett hivatalos megemlékezést az oktatásért és kultúráért felelős bizottság vezetőjeként, és képviselőként. Ez lassan megszokottá válik a két ismert ember jóvoltából. Ők inkább összefognak Jeneiné Rózsa Jankával (az ojtozi Anselmo Vendégfogadó tulajdonosa) és emlékeznek az Ojtozi szorosban történtekre, (Collegium pro Historiae Claustrum Oituz) mintsem az ország trianoni elcsatolására.  

Szálláshely - Anselmo Fogadó, Ojtoz

Mint ismert, az ócsai városvezetők romániai látogatása során találkoztak a nevezett személlyel, aki állítólag egy emlékhelyet szeretne kialakítani, amihez pénzt kívánt. Ehhez adott ígéretet és anyagi támogatást az akkor munkalátogatáson kint tartózkodó Ócsa város vezetése. Az esetről csak a visszaérkezés után tájékoztatták a testületet, kérve a 1000 euró támogatás megszavazását. Bukodiné Ibolya ehhez adta nevét a támogató szavazatával. Ezzel gyakorlatilag az összefogást és a trianoni ügyet a városi irányítás letudta.

A lakosság számára nem készülnek. Ócsa népe nem részesül az ebéli megemlékezésből, még akkor sem, ha ezt mások és másutt kiemelten fontosnak tartják. 

Dabasi meghívó

Dabas városában Kőszegi Zoltán polgármester, országgyűlési képviselő a trianoni országzászló (mert ott ez is van) tövébe hívja a lakosságot, junius 2.-án (most vasárnap) 17 órára, hogy a trianoni döntés 93. évfordulója alkalmából megrendezendő ünnepi megemlékezést együtt megtartsák. 

Gyömrő se kivétel. Gyömrő Város önkormányzata tisztelettel hív mindenkit a Trianoni Békediktátum aláírásnak 93. évfordulóján egy csendes megemlékezésre az Országzászlóhoz.  

Dunaharsztin is a polgármester áll ki és szól az emberekhez.  Ócsán nem.

Bukodi Károly polgármester, Szűcs Lajos országgyűlési képviselő Ócsán ilyet most sem tesz. Nálunk ez nem szokás, még akkor sem, ha a párttársaik ebben nem osztoznak. 

Szűcs Lajos is csak Gyálon emlékezik nem ócsai lakosként, hanem a  a Parlament jegyzője, és Pest Megye Közgyűlésének elnökeként.

Ócsán ismét csak a Jobbik az aki számára ez fontos és a lakosság előtt kiáll, megemlékezik. Övék a bizonyosság.

A Jobbik ócsai alapszervezete szeretettel meghívja Önt és kedves családját a 2013. június 4-én tartandó Trianon megemlékezésére. Helyszín: Ócsa; Szabadság tér 19:00 óra.

Megemlékező beszédet Zabrácki László a Jobbik szakpolitikusa, valamint Magyar Péter az ócsai Jobbik elnöke mond. 

A helyi Jobbik az, aki Trianon kapcsán évek óta egyedüli megemlékezőként fenntartja az ebbéli gyászt, valamint a hazafisság, a nemzeti  összetartozásának ebbéli kifejezését.

Ócsa az a hely, ahol ezt a Fidesz helyi emberei visszatérőn elhanyagolják. 

Úgy tűnik őket sokkalta inkább az egyéni cselekvés és törekvés hajtja ezen a téren amikor inkább "azori mintára"  utaznak határokon át az elcsatolt részekre barátkozni és közpénzeket adakozni. Idehaza azonban már sokkalta visszafogottabban állnak ehhez akár az erre fordítandó pénz, akár az emlékezést illetően.

Lassan már megszokjuk, hogy ezt csupán az iskola falai közt gyermeki mód gyakoroltatják felkészítő tanárok által, aminek után pár (30) ezerrel  jutalmazzák az iskola alapítványát a műsorszervező pedagógus(ok) elismeréseként. A központi ünnepségeket követően az a gyakorlat, hogy Bukodiné elnök-asszony mindig felkéri erre a polgármestert.

A trianoni tragédia kapcsán azonban egyikük sem tartja fontosnak, hogy emelt fővel kiálljanak a város elé, és fejet hajtsanak.

*