A 32 ezer kilométernyi magyar közút félmillió KRESZ-táblája közül
idén 21 ezret lecserélnek, és ez nagy lehetőség a bringások számára,
mert végre eltűnhet rengeteg, őket kitiltó tábla is az utak mellől. Aki
elavult, értelmetlen tiltótáblával találkozik, maga is bejelentheti. Az
okokról és a várható változásokról szól ez a cikk.
Budapestet az 5-ös főúton elhagyó bringás nem sokkal ezelőttig fura
helyzetben találta magát: az Ócsai úton itt-ott, és az M51-es
csomópontjánál, „Merci-tábla” tiltotta a továbbhaladást traktornak,
lovas kocsinak, kerékpárnak. Forduljon vissza? Ugyan már, miért is?
Szálljon le és tolja a biciklit? Hagyjuk már a bohóckodást! Vagy
folytassa útját? Persze hogy tovább megy, de szabálytisztelő
állampolgárként rossz érzéssel, és abban a tudatban, hogy
megbírságolhatja a rendőr.
Minap eltűntek ezek a táblák, megmaradt
viszont kettő, kicsit odébb, és jó sok az ócsai elágazás körforgalma
után is. Itt a kamionokat Ócsa felé irányítják, hogy ne Alsónémedin
dübörögjenek át, ami teljesen érthető, az viszont fura, hogy biciklivel
is arra kell menni Alsónémedibe, kerülővel, a nagy teherautók között,
holott egy szakaszon még kerékpárút is húzódik az 5-ös mellett. Ha pedig
tovább haladunk Kecskemét, Szeged felé, további tilalmak várnak,
látszólag ötletszerűen elszórva. Miért van ez így, mikor végig egyforma
az út kiépítettsége, átbocsátóképessége? Érthetetlen.
Efféle helyzetek nem azért fordulnak elő, mert valaki merő
rosszindulatból így tervezte, hanem történetileg alakultak ki az idők
folyamán, anélkül, hogy bárki felfigyelt volna rájuk. Senki sem nézett
végig egy-egy útvonalat kerékpáros szemszögből, mert fel sem merült az
igénye. Pár évtizeddel ezelőtt, a motorizáció fellendülésekor, az
autóforgalom biztonságos és folyamatos átbocsátása volt a szinte
kizárólagos szempont, a lovas kocsik, a traktorok és a biciklisták
pusztán veszélyforrásnak, zavaró tényezőnek számítottak. Érthető, hogy
csak úgy hullottak a hármas tiltótáblák. Mára viszont elismert, sőt
fontos közlekedési ágazattá lépett elő a kerékpározás, amely helyenként
már elsőbbséget élvez a gépjárművekkel szemben – a korszerű felfogás
túlhaladottá tette a tiltások jó részét. Utána néztem tehát, mit lehetne
tenni.
A helyzetet sajnos bonyolítja az illetékesség
megosztása. A forgalomtechnikai megoldás, tehát a táblák kihelyezése
is, országutakon, illetve a számozott utak településeken átvezető
részein a Magyar Közút Zrt. 19 megyei igazgatóságának hatásköre, a
települések többi részén viszont a helyi önkormányzaté, egyetlen
kivétellel: Budapest közigazgatási határán belül teljes egészében a
Budapest Közút Zrt-é.
Hogy még kacifántosabb legyen, az országos
közút a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a budapesti viszont a Fővárosi
Önkormányzat alá tartozik. Szerencse viszont, hogy személyes
tapasztalatom szerint mindkettőnél világos fejű, jóakaratú szakemberek
dolgoznak.
Most foglalkozzunk hazánk Budapesten kívüli részével, a fővárosra majd visszatérünk máskor.
A kerékpárt utazó- és sporteszközként használó bringások magától
értetődő elvárása, hogy ugyanúgy automatikusan szedjék le az okafogyottá
vált tiltótáblákat, mint egy útépítés befejeztével a 40 km/órás
sebességkorlátozást. Egy normálisan működő országban nem lehetnek
indokolatlan, sőt megindokolhatatlan tiltások, és a Magyar Közút Zrt.
nem hagyhatja, hogy zűrzavar legyen az illetékességi területén. Ennek
felismeréséhez persze jelentős szemléletváltásra volt szükség egy
korábban autós beállítottságú vállalatnál, és ez be is következett.
Feloldották a kerékpározás tiltását a 2-es főúton Dunakeszi és Rétság között, illetve a 10-esen Ürömtől Leányvárig, sőt a Bringazóna mozgalom három és fél éves szívós munkájának is köszönhetően nemsokára biciklizhetünk a 11-es út Szentendrén
átvezető négysávos szakaszán. Ezek után elérkezettnek láttam az időt,
hogy közbenjárjak: a szokásos táblacserék alkalmával ne újítsák meg az
idejétmúltakat, hanem központilag vizsgálják felül a tiltásokat.
Meglepetésemre nem kellett vitatkozni, érvelni: nyitott kaput döngettem.
A folyamatok, amelyek elindításában reménykedtem, javában tartanak már.
Mint a szívesen kerékpárra ülő Mikesz Csaba üzemeltetési igazgató
elmondta, a kezelésük alatt álló 32 ezer kilométernyi közút félmillió
KRESZ-táblája közül idén 21 ezret cserélnek le, például mert megfakult a
fényvisszaverő felülete, és kilencezer újat raknak ki, az ellopottak,
kidöntöttek, megrongálódottak helyett. Komolyan gondolják, hogy nem kell
megújítani a feleslegessé váltakat, már készítettek is egy felmérést „Kerékpáros tiltások felülvizsgálata gyorsforgalmi utakkal párhuzamos főutakon”
címmel. Feladatuk mindazonáltal nem egyszerű, hiszen tartani kell
magukat a részben eléggé régi, és ennek megfelelően némiképp elavult
szemléletű előírásokhoz, mint a 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről
(igen, 33 éves, ráférne már egy alapos módosítás!), másrészt
egyeztetésekre van szükség a rendőrséggel és a közlekedés más
szereplőivel.
Továbbra is érvényes, hogy ahol naponta több mint 6000 egységjármű halad át lakott területen kívül, ott tiltani kell a kerékpározást, ha van olyan alternatív útvonal, ami nem okoz 20 százaléknál nagyobb kerülőt.
Jelenleg a bevezetőben példaként felhozott 5-ös főút kilenc szakaszán
tartják indokoltnak a kerékpározás tiltásának feloldását, összesen 53
kilométeren, de szerepel a táblázatban az 1-es, a 3-as, a 6-os, a 7-es, a
35-ös, a 41-es és a 43-as főút is. Sok helyen simán feloldanák a
tiltást, máshol korlátozással, például „kivéve célforgalom”. Mivel ez
utóbbi nemigen értelmezhető bringás szemszögből, és épp ezért tudomásunk
szerint a rendőrség sem firtatja, hogy az adott szakaszon van-e az úti
cél, ezt akár tekinthetjük „halványzöld” fénynek – tessék tovább
pedálozni, nincs itt semmi megállni való!
Ráadásul nem csak eltűnnek kifogásolható
táblák, hanem megjelennek újak, szükségesek. Eddig csak beleütköztünk
egy-egy Merci-táblába, de semmi felvilágosítást sem kaptunk arról, hogy
ha erre tilos, akkor merre is lehetne, kéne legálisan tovább menni. A
1012/2017 (1.11) Kormányhatározat alapján kiemelt kerékpáros
fejlesztéseknél útbaigazító táblákat helyeznek ki például a
Fertőd-Keszthely (131 km), Pannonhalma-Veszprém-Balatonfüred (110 km),
Dunaföldvár-Kecskemét-Békés (410 km) útvonalakon, illetve rendezik a
Duna-menti EuroVelo 11 kritikus szakaszainak táblázását.
Ebben az összefüggésben is jó hír, hogy a
főutakkal párhuzamos, lakott területen kívüli kerékpárutak kezelése a
Közúthoz kerül az önkormányzatoktól. E célra forrást kap megfelelő
méretű karbantartó és tisztító célgépek beszerzésére, így megszűnhet
például az áldatlan állapot, hogy a Göd és Vác közötti kerékpárútról csak a biciklik kereke koptatja le az árvíz után visszamaradt iszapot,
vagy ősszel a jégként csúszó vizes avart. Végre egy cégnél egyesülnek a
fenntartási feladatok, amitől jelentős előrelépést remélhetünk.
Azt is elmondta az üzemeltetési igazgató, hogy nyitottan várják a
kerékpárosok bejelentéseit, amennyiben szükségtelen tiltással
találkoznak. Ezeket minden esetben kivizsgálja, és ha lehet, feloldja a
Magyar Közút Zrt. Bőven van még mit tenni, de nagyon pozitív, hogy
partnerként tekintenek ránk. Rajtunk is múlik, hogy ne ütközzünk
felesleges korlátozásokba: a lehetőleg fényképpel kiegészített, rövid
leírásokat küldjék be a szűrést és a Közúthoz továbbítást magára vállaló
Bringazóna e-mail címére.
*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése