Megannyi vezető politikus, továbbá néhány meghatározó pénzember és a
médiában érdekelt nagyfőnökök gyűltek össze egyikük házában, távol a
világ zajától. Felelősségüktől mélyen áthatva, az önkritikát sem
mellőzve őszintén szembenéztek a helyzettel.
– Kár lenne elkendőzni a valóságot, nem titok, hogy a világ rossz irányba halad – kezdte a házigazda. – Szegénység, kiszolgáltatottság az egyik oldalon, túlzott fogyasztás, elképzelhetetlen gazdagság és arrogancia a másikon. És bizony ebben mi is hibásak vagyunk. Ezen változtatni kell, és ki másnak volna erre lehetősége, mint nekünk, akik hatalommal, pénzzel, információval rendelkezünk.
– Például lehetne arra hatni –
folytatta a gondolatmenetet egy televíziós társaság igazgatója –, hogy a
médiából a gyűlölet helyett a szeretet szóljon, a háború helyett a béke
és az igazságosság.
Mindenkit egyet értett. A milliárdos nagytőkés is csatlakozott:
–
A vagyonnal rengeteg jót lehet tenni. Ki fogok dolgozni olyan
programokat, amelyek kevesek meggazdagodása helyett a tömegek
boldogulását mozdítják elő.
– Lám, lám – összegzett a befolyásos politikus – , minden csak szándék kérdése.
Mosolyogva néztek össze. Ilyen egyszerű ez…
Váratlanul egy fiatalember nyitotta rájuk az ajtót. A házigazda büszkén mutatta be:
– A fiam. Egyetemre jár, jövőre végez, aztán megnősül…
–
Éppen erről akartam beszélni veled, papa. Abbahagyom az egyetemet.
Eladom a házat, amit a nevemre írattál, az árát szétosztom a szegények
között. Aztán elmegyek Afrikába, ahol az éhezőknek enni adok, a
betegeket gondozom, és az árvákat felnevelem.
– Megőrültél? –
rivallt rá az atya. – Már elintéztem az állásodat a cégnél, itt vár a
vagyon, a menyasszonyod, az egész szép, kerek élet. Felejtsd el a
marhaságokat! És most takarodj a szemem elől! – Miután a fiú kiment,
szabadkozva fordult a többiekhez: – Megőrült ez a kölyök.
Mindenki megértően hümmögött.
– Mi se örülnénk, ha a srácunk előállna valami hasonlóval – foglalta össze egyikük.
*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése