Lezárult az állami adósságátvállalás folyamata, március 1-jén új
élet kezdődik az önkormányzatoknál – jelentette be Tállai András
sajtótájékoztatóján.
A Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára közölte: az állam idén, az utolsó ütemben 456 milliárd 75 millió forintot vállalt át 509 önkormányzattól.
Ez 281 ötezer lakosúnál nagyobb és 214 ennél kisebb települést,
valamint 14 önkormányzati társulást érint. Az ötezer lakosúnál kisebbek –
amelyek újból vehettek fel hitelt – 6,5 milliárd forinttól szabadulnak
meg, a nagyobb településektől pedig 447,3 milliárd forintot vesz át az
állam. A társulásokat 2,2 milliárd forint értékben konszolidálják.
Történelmi lépték
Tállai ismertette azt is, hogy az idén átvett adósságállomány nagyjából egyenlő arányban svájci frankban, euróban és forintban van. Az államtitkár az önkormányzati rendszer életében történelmi léptékűnek nevezte az adósságátvállalást. Az önkormányzatok az idei költségvetésüket már úgy tervezték, hogy a tőke- és kamattörlesztés alól felszabaduló forrásokat településeikre fordítják – mondta.
Felidézte, hogy 2010-ben az önkormányzati rendszerben 1200 milliárd
forint volt az adósság, így szükségszerű volt a konszolidáció. A
folyamat elengedhetetlen része volt az új önkormányzati törvény és a
finanszírozási rendszer átalakítása – emelte ki, megjegyezve, hogy
hitelt már csak kormányzati engedéllyel, az önkormányzat bevételeinek
függvényében, vagyis szigorított feltételekkel vehetnek fel a
települések.
Az államtitkár összegzése szerint 2011-ben a megyei önkormányzatok
adósságát vették át 189 milliárd forint értékben; ezt az ötezer
lakosúnál kisebb települések kompenzációja követte 2012-ben, ami 1720
települést és 10 társulást érintett, tőlük 85 milliárd forintot vettek
át. Tavaly az év első felében 279, ötezer lakosúnál nagyobb önkormányzat
adósságának 40-70 százalékát vették át – összesen 614,4 milliárd
forintot –, majd a fennmaradó adósságállomány átvállalásáról döntött a
kormány év végén.
Hét kategória
Tállai beszélt arról is, hogy az adósságkonszolidációban nem részesülő, vagyis jól gazdálkodó települések március 6-áig jelentkezhetnek a fejlesztési támogatásokra, amelyekre idén 12,5 milliárd forintot fordítanak. Azt mondta, hogy az önkormányzatok harmadának nem volt adóssága, lakosságszámban ez 1,1 millió embert jelent.
Ezek a települések kompenzációs támogatásra jogosultak, amelyet a hasonló méretű települések adósságkonszolidációjának mértéke és lakosságszám alapján soroltak hét kategóriába. Az 1176 jól gazdálkodó önkormányzatnak összesen 50 milliárd forint fejlesztési támogatás jut négy év alatt, ebből idén 12,5 milliárd forintot utalnak nekik – ismertette az államtitkár, hozzátéve: ezt egyebek mellett utak, hidak, járdák, önkormányzati intézmények felújítására, vízrendezési feladatokra fordíthatják.
A kompenzációt első körben a 2000 lakosúnál kisebb települések kapják meg; az ebbe a körbe tartozó 1018 településen 600 ezer ember él. Tállai jelezte: ezután megkezdik az ennél nagyobb önkormányzatoknál is a kifizetéseket, és amelyeknek idén nem jut a forrásból, azok jövőre kapják meg a nekik járó összeget.
Ami Ócsát illeti
Ócsát a kormány 2 286 728 630 Ft adósságából váltotta ki maradéktalanul. Erről bizonyságlevelet is kaptak a hivatalban, amit Szűcs Lajos és Pánczél Károly személyesen hozott el Orbán Viktortól. Ezt egy közreadott hivatalos fényképpel dokumentálták Ócsán.
Közben a helyi költségvetést ismét úgy fogadta el a testület, hogy abban 30 milliós hitel felvétele ismét szerepel. Ezt Kardos Zoltán bizottsági elnök elfogadásra javasolta és a tagság megszavazta.
A hitelt, Ócsa Városüzemeltetési Kft-n futtatják át, cserébe a város egyes vagyontárgyait, most ha jól emlékszem, a kommunális adó bevételeit adják biztosítékul. A hitel felvételére a polgármesteri előterjesztés szerint van szükség.
A konszolidáció ellenére Ócsa nem sok látható jelét mutatja megújulásának. A fejlődés sem az úthálózaton, sem a városképben nem mutatkozik. Ócsa messze elmarad a kor követelményeitől és láthatóan lemaradt szomszédaihoz képest.
A város indentitászavarral küzd és koncepciótlanságban szenved.
A lakosság a helyi adósságcsapdában a városvezetés által sínylődik.
*
11 megjegyzés:
Te, folak! A 30 milla a fejlesztések önrészére van. A konszolidáció egy fillér pluszt sem jelent a városnak. Az identitászavar pedig rád jellemző, de nagyon!
Akárki lehetsz, nem mondasz igazat. Megint az a jól értesült figurát játszod, a hivatal udvarából, aki eddig mindig csak beégett. Itt is csak mellébeszélsz. A blog írásai sorra valósnak bizonyulnak. Kit érdekel, hogy mire fordítják a hitelt. Engem inkább az foglalkoztat, hogy mit adnak zálogba cserébe. A fejlődés meg csupán a Csernán és társain látszik meg, nem a városon.
Te pedig értelmezési gondokkal küzdesz, de nagyon.
Csak remélni merem, hogy ennyi sütnivalóval nem döntéshozó pozicióban vagy.
Most akkor az igaz, hogy hitelt vesznek fel, csak a blogger a hülye, hogy ezt megírta. Ja, hogy most fejlesztésre fordítják ezt. Meg önrészre. Azt ismerem. Eddig is önrészre vették a pénzt. A fejlesztés meg maradt.
Ők az önrészt és a fejlesztést is máshogyan értelmezik.
Valóban.
Étvágynövekedésnek hívják.
Engem érdekelne, MIÉRT jött létre ekkora adósság?! KIK a felelősek ezért??
Az előző ciklusban a borvirágos képű tanár volt a Gazdasági Bizottság elnöke. Ma is ő a hivatal erős embere. Azt hiszem ez mindenre magyarázat.
A hivatal erős embere, csak attól erős, hogy fosnak tőle, amit nem is igazán értek.
Az nem erős, csak, amit iszik. Ez bátorítja fel, meg a mögöttes hatalom. Na ezt kell felszámolni.
Annyira nem erős az a fehér, amit iszik, visznt már délben lenyomja belőle a kettő decit.
Megjegyzés küldése