Gyöngyösfalun leszavazták, nem kérnek a szélerőműből
Hivatalos: fellázadt az első magyar falu a Tisza-kormány széltornyai ellen, hozzájuk nem telepíthet Kapitány István szélturbinákat – a polgármester feketén-fehéren közölte a döntést
Pénteken lakossági fórumot tartottak az ezer főt számláló Vas megyei
községben, Gyöngyösfalun, ahol a helyiek szavazást tartottak a kormány által a
település közelébe tervezett szélerőműpark kapcsán. A megjelentek végül több
mint 85 százaléka elutasította azt, hogy szélerőművek létesüljenek a falu
mellett.
A 9970 . hu helyi hírportál beszámolója szerint a szeptember 11-i lakossági
fórumon egyértelmű eredmény született, mindössze 12-en támogatták a javaslatot,
míg 73-an elutasították a szélerőműpark létesítését.
Tóth Árpád polgármester a gyűlés után közzétett bejegyzésében azt írta, a
lakosság egyértelműen kifejezte véleményét, az önkormányzat pedig támogatja a
döntést.
„A lakosság egyértelműen kifejezte véleményét a tervezett szélerőművekkel
kapcsolatban. Köszönöm mindenkinek az értékes hozzászólásokat, a felkészült és
kulturált részvételt, valamint azt, hogy elmondták véleményüket. Külön köszönöm
a környező településekről érkező érdeklődőknek is, hogy megtisztelték
jelenlétükkel a fórumot. Az önkormányzat a kapott útmutatást teljes
szélességgel támogatja” – írta Facebook-posztjában a település vezetője.
A szavazás egyik apropója az volt hogy a kormány egy új pályázatot
indított, melynek keretében összesen 700 megawatt új szélerőművi kapacitás
előtt nyitotta meg az utat, de a tervek szerint ez a szám 2030-ra már a 4000
megawattot is elérné. A Magyar Péter vezette kabinet szerint erre azért van
szükség, mert Magyarországnak többféle energiaforrásra kell átállnia, a cél
pedig egy olyan energiamix kialakítása, amelyben a nap-, szél- és atomenergia,
valamint a geotermikus energia és az energiatárolás együtt biztosítja az ország
energiaellátását.
A szélerőműparkok ellenzői szerint viszont ezek a létesítmények komoly
környezetkárosító hatással járnak, ráadásul a tájképet is erősen rontják.
Erre nem számított Kapitány István: sorra lázadnak fel a vidéki magyar
városok a szélturbinák ellen, 80 óriástornyot rakhatnak párszáz fős faluk mellé
– kiborult a lakosság
Szélerőműpark terve borzolja a kedélyeket több Vas megyei településen, a
lakók attól tartanak, hogy 150-200 méter magas turbinák jelennek meg a falvak
határában. Szélerőmű egyelőre még nem épül: Sorkikápolnán és Kissomlyón is azt
közölték, hogy csak előzetes vizsgálatok és egyeztetések zajlanak, hivatalos
beruházási döntés nincs – írta még augusztus közepén a nyugat.hu.
A környéken már működik egy kisebb szélerőműpark: Ikervár mellett 2012 óta
18 turbina termel áramot. Ezek mintegy 100 méter magasak, lapátjaik 44
méteresek, vagyis jóval kisebbek a most felmerült 150-200 méteres
szélturbináknál.
Ócsán szeptember 10.-n tartott fórumot, Bilisics Zita a kormánypárt oldalán álló képviselőnő a településünket érintő szélerőmű beruházásokat illetően, ahol azzal kívánta nyugtatni a hallgatókat, hogy ez nem érinti a városunkat, mivel csak hálózatfejlesztésről van szó. Sőt csak két Pest vármegyei járást említett kijelöltként, Ócsáról azonban nem szólt.
Az viszont kétségtelen, hogy a helyik nem igazán szeretnének toronymagas szélkerekeket sem látványként, sem zajforrásként, sem pedig a termőföldjeikre.
Gyöngyösfalun megkérdezték a lakosságot és népszavazást tartottak a szélgenerátorokról. többségükben kinyilvánították azon szándékukat, hogy nem kérnek.
A cél az
volt, hogy a helyiek tájékoztatást kapjanak a tervezett beruházásról,
feltehessék kérdéseiket, valamint elmondhassák észrevételeiket és véleményüket.
Az önkormányzat szándéka egyúttal az volt, hogy megismerje a település
lakosságának álláspontját.
„Támogatja-e
Ön a Gyöngyösfalu települést érintő, tervezett szélerőműpark megvalósítását?”
Erre
lehetett igennel vagy nemmel válaszolni.
Lényeges
körülmény, hogy az önkormányzat már a meghívóban rögzítette: a
véleménynyilvánítás nem minősül a helyi népszavazásról szóló jogszabályok
szerinti helyi népszavazásnak, és annak eredménye önmagában nem keletkeztet
kötelező döntési kötelezettséget a képviselő-testület számára.
A 73–12-es
eredmény tehát nem egy hivatalos helyi népszavazás eredménye, hanem a fórumon
voksoló lakosok véleményét tükrözi. Mindenesre a megjelentek több mint 85 %-a kifejezte nem tetszését.
Tóth Árpád
József azt írta, hogy a lakosság világosan kifejezte véleményét a tervezett
szélerőművekkel kapcsolatban, az önkormányzat pedig a fórumon kapott útmutatást
támogatja.
A háttérben az augusztus végén megjelent országos pályázati kiírás áll,
amely kilenc hálózati csomóponton összesen 702 MVA új szélerőművi kapacitás
csatlakozását teszi lehetővé.
A Szombathely mellett tavasszal elkészült nagyfeszültségű
transzformátor-alállomás 200 MVA kapacitással szerepel a kiírásban, így a
térség a hazai szélerőmű-fejlesztések egyik fontos csomópontja lehet. Csak az
ócsai hálózati pont szerepel nagyobb, 255 MVA-s kapacitással.
A
szélerőművek fejlesztése közben politikai kérdéssé is vált. A kormány a mostani
pályázattal több mint 700 megawatt új szélerőművi kapacitás előtt nyitotta meg
az utat, a tervek szerint pedig 2027 és 2030 között összesen legalább 4000
megawattnyi szélerőművi hálózati kapacitást pályáztatnának meg.
A kérdés csupán az, hogy mely helyek, önkormányzatok azok, akik utat biztosítanak ennek, és kik, akik a mögöttes nép véleménynyilvánítási jogán nem.
Ócsán azonban ilyesfajta közvélemény kutatás, felmérés nem volt. Nálunk csupán Bilisics és a polgármester nyilatkozott a felvetést érintő ügyben. A lakosság véleményét nem kérték ki.
A megvalósítás, vagy elutasítás lényegében a helyi többségen múlik; - már ha szót emelnek.
*
Forrás: Világgazdaság, Agroinform, Nyugat.hu, MiFiGY
