Mélyszegénységben - amikor már semmire sem telik ( - akkor is és mindig maradj önmagad)

*

Óvjuk a természetet - védjük a természetest ( - természetvédelem)

*

A 2006-s magyar rendőr, azaz a keleti sűn lett az év emlőse - áttételesen ( - a hétvégére csak lazán)

Idén a keleti sün védelmére (Erinaceus roumanicus) hívja fel a figyelmet az év emlőse országos rendezvénysorozat a Vidékfejlesztési Minisztérium által működtetett Vadonleső Program keretében.

A sünbarát kert elnevezésű kezdeményezéssel a keleti sünök lakott területeken, kiskertekben való biztonságosabb megtelepedését, a regionális és országos mese- és képregényíró-versennyel pedig népszerűsítésüket, a környezeti nevelésbe való bevonásukat segítik.

A rendezvénysorozat kezdeményezője a Vadonleső Program, támogatói pedig a Vidékfejlesztési Minisztérium mellett a nemzetipark-igazgatóságok, a Magyar Természettudományi Múzeum, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, annak Emlősvédelmi Szakosztálya és a Magyar Emlőstani Társaság.

 

 A "sün" egy többtagú rendőri egység. A felszerelésük a gumibot mellett a  kisebb, kerek pajzs, de inkább a mozgékonyság a fontos. Ez elméletileg egy gyorsreagálású rendőri csoport.  A vezetőjük jelére a megnyíló sorfalból az általában 8 fős osztag kirontva leteperi a hangos szóval külcsín alapján kijelölt célszemélyt, majd körbefonva a sündisznó tüskéit jelképező gyűrűt képezve védő alakzatot alkotnak körülötte.  A „palimadarat” gyorsan körbeveszik, ketten lefogják, leperecelik, a pajzsok és a gumibotok, mint egy sündisznó tüskéi kifelé a tömeg felé néznek, hiszen onnan várható ellenállás. Ez az körforma valószínűleg a védekezésül összegömbölyödő sün tüskés  hátának szimbolizálására utal.

 

A program célja, hogy - egyeztetve a szakmai szervezetekkel - minden évben más és más őshonos emlősállatra hívják fel a figyelmet, ezzel is segítve a fajok megismerését, hatékonyabb védelmét - közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület pénteken az MTI-vel. A keleti sün védett, természetvédelmi értéke 25 ezer forint.

Magyarországon elterjedt faj, leginkább a fás, cserjés vidékeken megfigyelhető, de gyakran felbukkan lakott területeken is. Elsősorban napnyugta után indul táplálékot keresni, amely legtöbbször rovarokból, földigilisztából, évszaknak megfelelő bogyókból és gyümölcsökből áll, de elfogyasztja a neki kitett vagy éppen megdézsmált kutya- és macskaeledelt is.

A sün látása viszonylag gyenge, de az éjszakai viszonyok között remek szaglásának és kifinomult hallásának köszönhetően kiválóan tájékozódik. Kedveli a védettebb, kevésbé nyílt helyeket, gyakran kőfalak, kerítések mentén közlekedik.

A hidegebb téli hónapokat farakások, rőzsekupacok alatt téli álomban vészeli át. A sün veszély esetén összegömbölyödve szúrós tűpárnává változik és útját csak akkor folytatja, ha újra biztonságban érzi magát.

Ez a sajátos viselkedésük különösen védtelenné teszi őket a közúti gázolások ellen, mivel a gyorsan érkező járművektől megijedve hiába gömbölyödnek össze, az nem óvja meg őket.

 Ma.hu és a Riot magazin nyomán

*

Doktorunk segít megvédeni a természetes vizek halállományát ( - polihisztor)

Az édesvízi halászat nagyon komoly történelmi hagyományokkal rendelkező szakma és nem szeretnénk, hogy kivesszen - mondta Szűcs Lajos, a Fidesz országgyűlési képviselője még (az ócsai fideszes ellentüntetés előtt) vasárnap, Fűrész Györggyel, a Magyar Országos Horgász Szövetség ügyvezető elnökével közösen tartott sajtótájékoztatóján - áll a Fidesz által kiadott közleményben.

Szűcs Lajos emlékeztetett, a parlament 13 napja fogadta el a halgazdálkodásról szóló törvényt, amellyel - mint mondta - „a Fidesz 2010 óta tartó kormányzásának egyik régóta kívánt programelemét sikerült megvalósítani". Én a törvényalkotók részéről rendkívül boldog vagyok, hogy ezt a törvényt el tudtuk fogadni - tette hozzá.

Fűrész György,  és Szűcs Lajos a sajtótájékoztatót tart 

A sajtótájékoztatón a képviselő úgy fogalmazott, „az elmúlt 12-13 évben komoly versengés - sok esetben harc - alakult ki a halászat és a horgászat képviselői között". Ugyanakkor ez a határvonal sokkal inkább a tisztességes halászat és a tisztességes horgászat között húzódik - jegyezte meg a fideszes honatya.

Így készült a halgazdálkodási sajtótájékoztató

A kormánypárti képviselő a jogszabály fontos elemének nevezte, hogy a törvény természetes vizeknek a horgászok szempontjából történő kezelését célozta meg. Minden természetes víz kezelője alapvetően az állam, amely azonban ezt a kezelői jogot a következő időszakban a horgászok kezébe kívánja adni - mondta Szűcs Lajos, hozzátéve, azokon a helyeken, ahol a horgászok nem jelentkeznek kezelőként, ott képzelhető el csak édesvízi halászat.

Sajtótájékoztató közben fől a halászlé  - így kell ezt csinálni

  

A fideszes honatya kitért rá, az elmúlt évtizedekben nagy vita zajlott arról, hogy van-e létjogosultsága Magyarországon az édesvízi halászatnak. Mi azt mondjuk, hogy ez egy nagyon komoly történelmi hagyományokkal rendelkező szakma és nem szeretnénk, hogy kivesszen - fogalmazott Szűcs Lajos, aki hangsúlyozta a szelektív halászat szükségességét, az invazív, azaz nem őshonos fajok visszaszorítását.

A képviselő arról is tájékoztatott, hogy a törvény hatálybaléptetését szeptemberre tervezik, amikorra el kell készülnie a miniszteri rendeletnek. Ezzel azt üzenjük a horgászoknak, hogy már ebben az évben meg fogjuk védeni a természetes vizek halállományát. Szűcs Lajos úgy fogalmazott, a Magyarországon élő mintegy 400 ezer horgász és családtagjaik „komoly társadalmi és gazdasági érdeket és értéket jelentenek", amit mindenképpen szeretnének megvédeni. Azt szeretnénk, ha Magyarország egy nagyon komoly horgászturizmussal rendelkező ország lehetne - jelentette ki Szűcs Lajos, aki a törvény újdonságai között említette a turista horgászjegy bevezetését.

Szűcs Lajos.com

 *