Majtényi Lászlóék megoldása a rendőrfotók közzétételére - a fénykép a demokrácia egyik fontos dokumentuma

       Megoldást találtak Majtényi Lászlóék a rendőrfotók közzétételére

 

Az Eötvös Károly Intézet (EKINT) arra kéri a Kúriát, helyezze hatályon kívül azt a 2012-es jogegységi határozatát, amely szerint az intézkedő rendőrökről hozzájárulásuk nélkül tilos fényképet közzétenni.

 

  

 

A Majtényi László vezette intézet a Kúria elnökének elküldött levelében arra hívja fel a figyelmet, hogy az Alkotmánybíróság az Eötvös Károly Intézet által készített beadvány nyomán úgy döntött, hogy a sajtóban többé, ritka kivételektől eltekintve, nem kell kitakarni az intézkedő rendőrök arcát.

 

A Kúria közleménye szerint a jogegységi határozat alkalmazását felfüggesztették ugyan, de csak az új Ptk. hatályba lépését követő, azaz 2014. március 15-e után készült és közölt képekre vonatkozóan, a korábbi ügyekre ez nem vonatkozik. Az EKINT álláspontja szerint azonban figyelembe kell venni, hogy az Alkotmánybíróság nem az új Ptk. hatályba lépése miatt, hanem alapvető alkotmányos elvek és jogok alapján döntött úgy, hogy az intézkedő rendőrről a sajtó fényképfelvételt készíthet, illetve közölhet.

 

„A rendőrök képmásával kapcsolatos, jelenleg folyamatban lévő perekben eljáró bíróságoknak ebben a helyzetben alkotmányos kötelezettségük, hogy az eljárások felfüggesztése mellett az Alkotmánybírósághoz forduljanak. Az alkotmánybírósági törvény kimondja ugyanis, hogy amennyiben a bíróság észleli, hogy alaptörvény-ellenes jogegységi határozatot kell alkalmaznia, azt az AB elé kell vinnie" – közölte álláspontját az intézet.

 

vs.hu

*

Beszennyezték a mundért és bepiszkították a rendőrőrs új épületét - megvertek egy idős embert Gyömrőn

Mint ismert, Gyömrőn a felújított rendőrőrsöt az országgyűlési választások előtt nem sokkal a körzetben induló Szűcs Lajos parolázva adta át a rendőrségnek, a helyi polgármester Gyenes Levente társaságában.

A 26 milliós közpénzből  felújított épület a bűnüldözés elősegítése és nem a visszaélés elkövetése végett került kialakításra. Hogy aztán ezt némi emberi cselekedetek, mint valami járulékos ürülékek beszennyezik, arról nem a közpénzt előállító adófizető nép, hanem a felruházott hatalmával visszaélő tehet.

Mint köztudott, Gyenes levente az a polgármester, aki nem csak számos korábbi üzleti ügyben, hanem egy bírósági eljárásban és bizonyos porszívásban, valamint sajátos szexjelenetekben is érintett.

Gyenes Levente ezért felkapott ember lett a sajtómunkások körében, akik elől egy időben zavarban is érezte magát, így volt, hogy nem is akart nyilatkozni és találkozni az ügyei után érdeklődőkkel.

Gyenes Levente, Gyömrő polgármesterének kalandos ügyeit a Célpont stábja kívánta összerakni egy műsor keretében. A fogatás anyagát egy guminős paródiával ábrázolással kívánták felvezetni, amihez a város közterületén kívántak felvételt készíteni. 

A TV riportere a felfújt guminőt kellékként használta volna a mondandó ábrázolásához. Ekkor azonban a gyömrői rendőrök felléptek a tévéstábbal szemben és a forgatást leállították. 

Ezután, még (június elején) a monori rendőrkapitányság indított eljárás garázdaság miatt a Hír TV Célpont című műsorának stábja ellen, akik Gyömrő főterén a műsor felvezetőjét készítették, a felfújható gumibaba kellékként történő használata okán. Ez szerintük megbotránkoztató, garázda cselekedett volt. Ezért az eljárás.

Pár nappal később, egy önkormányzati rendezvényen egy helyi vállalkozó nagy nyilvánosság előtt gumibabával próbálta kigúnyolni a polgármesterről leleplező összeállítást készítő televíziót. Ez alkalommal viszont se a rendőrség, se a helyi közterület-felügyelet nem intézkedett, annak ellenére, hogy nagyon sokan, köztük a fürdőbe kilátogató családok is láthatták a történteket. Ez ekkor már nem minősült megbotránkoztatónak, vagy garázda cselekedetnek, hiszen ezzel a paródiával szemben senki (a rendőrség) sem lépett fel. 

Mindez, mondhatni érthetetlen, vagy érdekes is lehet eddig. Azonban  most látott napvilágot, hogy Gyömrőn a rendőrök egy kicsit másként dolgoznak és cselekszenek, mint az országos átlag, vagy ahogy az elvárható lenne.

Ezek a gyömrői rendőrök most (nem feltétlenül azonos személyeket kell ezalatt érteni, hanem az őrs állománya alatt szolgálatot tevőket, mint gyömrőieket,) akikről kiderült, hogy valamit nagyon nem jól tettek. 

A jelen történetünk szereplői szintén a gyömrői őrs alkalmazottjai, akik valahogy nem jártak el törvényesen.

Hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás gyanúja miatt büntetőeljárást kezdeményezett a legfőbb ügyésznél az alapvető jogok biztosa. Székely László szerint egy panaszos előállítása jogszerűtlen volt, továbbá az idős ember feljelentését, amely szerint bántalmazták őt a gyömrői rendőrőrsön, nem vizsgálták ki megfelelően.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala hétfőn az MTI-vel azt közölte: az ombudsman és a nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettese egy csaknem 70 éves roma panaszos bejelentését vizsgálta ki.
 

Megállapították, hogy az idős embernél rendőrök házkutatást tartottak, majd a panaszost az ellenszegülése – a házkutatás akadályozása – miatt előállították. Ez azonban a törvény szerint nem előállítási ok – áll a közleményben. Egyrészt az érintett ellenszegülését a testi kényszer és a bilincs már megtörte, másrészt nem gyanúsítottként, hanem tanúként hallgatták ki. Mivel tanúnak később is beidézhették volna, az előállítása az ombudsman álláspontja szerint nem volt jogszerű.
 

A panaszos azt állította, az előállító egyik rendőr és egy civil ruhás nyomozó megütötte, az ütésektől a székek közé esett, a földön még bele is rúgtak. A fájdalmai miatt még az előállítása estéjén felkereste az orvosi ügyeletet, másnap reggel a sebészetet, majd a háziorvosa mentővel a fővárosi baleseti központba vitette, ott öt napig kezelték.
 

Az előállítás végrehajtásáról szóló rendőri jelentés nyilatkozat részében a panaszos kijelentette, hogy sérülései a rendőri intézkedéskor keletkeztek, és orvosi ellátást nem kapott. Az ombudsmani hivatal közleménye szerint azonban ezt a nyilatkozatot sem a gyömrői rendőrőrs parancsnoka, sem a monori rendőrkapitányság vezetője nem vette figyelembe, amikor kivizsgálta a történteket. Az őrsparancsnok ráadásul azt írta a jelentésében, hogy a panaszos úgy nyilatkozott: nem keletkezett sérülése.
 

Az ombudsman és helyettese közös jelentésében megállapította, hogy a gyömrői rendőrőrs munkatársai súlyosan megsértették a panaszos személyes szabadsághoz és emberi méltósághoz való jogát. Az alapjogi biztos felkérte a Pest megyei rendőrfőkapitányt, gondoskodjon arról, hogy az irányítása alá tartozó rendőri szervek az előállításokat a jogszabályok betartásával hajtsák végre, és a rendőri bántalmazásról szóló bejelentések kivizsgálása mindig a lehető legalaposabban történjen.

Kitértek arra: a Pestvidéki Nyomozó Ügyészségen 2012 májusában indították meg a büntetőeljárást, de hét hónapig semmilyen nyomozati cselekményt nem végeztek, a sértettet csak kilenc és fél hónap múlva hallgatták meg. A rendőrök közül csak az akkori parancsnokhelyettest hallgatták ki tanúként, azokat nem, akik a panaszost előállították. Az elsőfokú határozattal 2013 októberében megszüntették a nyomozást, azzal az indoklással, hogy a bizonyítékok alapján a panaszos sérüléseinek egy része a jogszerű rendőri intézkedés során keletkezhetett, és a szakértői vélemény nem tudta megerősíteni a sértett vallomását.
 

A közleményben az áll: a látleletek ezzel szemben nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket rögzítettek. Az ombudsman szerint a szakvéleményben foglaltak teljes mértékben alátámasztják a sértett vallomását. Az elsőfokú eljárás, illetve határozat hibáit, az iratokkal ellentétes megállapításait a másodfokon eljáró főügyészség sem korrigálta.
 

Székely László hatásköre nem terjed ki az ügyészség eljárásának vizsgálatára – ismertették. Az ombudsman ezért a legfőbb ügyésznél kezdeményezte a hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás gyanújának kivizsgálását, mert szerinte a nyomozó ügyészség súlyosan megsértette a panaszos tisztességes eljáráshoz való jogát.
 

Nemzetiségi hovatartozás miatti diszkrimináció nem merült fel a panaszossal szembeni rendőri intézkedések, valamint az ügyészségi nyomozás alatt – állapította meg az alapjogi biztos és helyettese a közös jelentésben.
 

Hozzáfűzték: az ombudsman arra a problémára is felfigyelt, hogy bár a jogszabály szerint a rendőrségen minden sértett figyelmét fel kell hívni az áldozatsegítés lehetőségére, a nyomozó ügyészségekre ez a szabály nem vonatkozik. Székely László szerint ez nem felel meg a tisztességes eljáráshoz való jognak, ezért felkérte a legfőbb ügyészt, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatallal együttműködve teremtse meg a tájékoztatás feltételeit.

 Vecsési Hírek, HírTV, Police.hu

*

A 2006-s magyar rendőr, azaz a keleti sűn lett az év emlőse - áttételesen ( - a hétvégére csak lazán)

Idén a keleti sün védelmére (Erinaceus roumanicus) hívja fel a figyelmet az év emlőse országos rendezvénysorozat a Vidékfejlesztési Minisztérium által működtetett Vadonleső Program keretében.

A sünbarát kert elnevezésű kezdeményezéssel a keleti sünök lakott területeken, kiskertekben való biztonságosabb megtelepedését, a regionális és országos mese- és képregényíró-versennyel pedig népszerűsítésüket, a környezeti nevelésbe való bevonásukat segítik.

A rendezvénysorozat kezdeményezője a Vadonleső Program, támogatói pedig a Vidékfejlesztési Minisztérium mellett a nemzetipark-igazgatóságok, a Magyar Természettudományi Múzeum, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, annak Emlősvédelmi Szakosztálya és a Magyar Emlőstani Társaság.

 

 A "sün" egy többtagú rendőri egység. A felszerelésük a gumibot mellett a  kisebb, kerek pajzs, de inkább a mozgékonyság a fontos. Ez elméletileg egy gyorsreagálású rendőri csoport.  A vezetőjük jelére a megnyíló sorfalból az általában 8 fős osztag kirontva leteperi a hangos szóval külcsín alapján kijelölt célszemélyt, majd körbefonva a sündisznó tüskéit jelképező gyűrűt képezve védő alakzatot alkotnak körülötte.  A „palimadarat” gyorsan körbeveszik, ketten lefogják, leperecelik, a pajzsok és a gumibotok, mint egy sündisznó tüskéi kifelé a tömeg felé néznek, hiszen onnan várható ellenállás. Ez az körforma valószínűleg a védekezésül összegömbölyödő sün tüskés  hátának szimbolizálására utal.

 

A program célja, hogy - egyeztetve a szakmai szervezetekkel - minden évben más és más őshonos emlősállatra hívják fel a figyelmet, ezzel is segítve a fajok megismerését, hatékonyabb védelmét - közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület pénteken az MTI-vel. A keleti sün védett, természetvédelmi értéke 25 ezer forint.

Magyarországon elterjedt faj, leginkább a fás, cserjés vidékeken megfigyelhető, de gyakran felbukkan lakott területeken is. Elsősorban napnyugta után indul táplálékot keresni, amely legtöbbször rovarokból, földigilisztából, évszaknak megfelelő bogyókból és gyümölcsökből áll, de elfogyasztja a neki kitett vagy éppen megdézsmált kutya- és macskaeledelt is.

A sün látása viszonylag gyenge, de az éjszakai viszonyok között remek szaglásának és kifinomult hallásának köszönhetően kiválóan tájékozódik. Kedveli a védettebb, kevésbé nyílt helyeket, gyakran kőfalak, kerítések mentén közlekedik.

A hidegebb téli hónapokat farakások, rőzsekupacok alatt téli álomban vészeli át. A sün veszély esetén összegömbölyödve szúrós tűpárnává változik és útját csak akkor folytatja, ha újra biztonságban érzi magát.

Ez a sajátos viselkedésük különösen védtelenné teszi őket a közúti gázolások ellen, mivel a gyorsan érkező járművektől megijedve hiába gömbölyödnek össze, az nem óvja meg őket.

 Ma.hu és a Riot magazin nyomán

*