Ki diktál? ( - nemzetközi megítélés és vélemény hazánkról)

Az Európai Parlament liberális frakcióvezetője újra azt követeli, hogy a Tanács vonja meg Magyarország szavazati jogát, mert szerinte az Orbán-kormány tartósan megsérti a demokrácia alapelveit. 

Eközben egyre több mértéktartó közszereplő áll ki a magyar Alaptörvény mellet (Legutóbb  RupertScholz alkotmányjogász, egykori német  honvédelmi miniszter,) a liberálisok ismét egész pályás letámadást indítottak.

De ki is ez a bágyadt arcú balga-belga, aki úgy ismeri hazánkat, hogy mindig megmondja rólunk a tutit?

Guy Verhofstadt. Ifjúkori beceneve „da joenk”, magyarul „az a kölyök”.  Flamand nyelven ez igen lesújtó véleményt fejez ki.  Az illető bárdolatlan megnyilvánulásaira utal.  Magyarul: TAHÓ, BUNKÓ. 

Guy Verhofstadt liberális képviselő, frakcióvezető - europer bunkó

Példamutatónak nevezte az új magyar alaptörvényt a svájci Die Weltwoche című hetilapban Rupert Scholz német alkotmányjogász. Az egykori szövetségi védelmi miniszter az alkotmány körüli magyarországi vitát a kommunista múlt és a modern kor küzdelmének tartja.

Hosszú interjút közölt március 14-i számában a tavaly elfogadott magyar alaptörvényről a Die Weltwoche svájci hetilap Rupert Scholz német alkotmányjogásszal, volt védelmi miniszterrel. A Kereszténydemokrata Unió politikusa az interjúban leszögezte, hogy a magyar alaptörvény mintaszerű, modern európai alkotmány, főleg az alapjogok területén. Megdönthetetlenül rögzíti a demokrácia, a jogállamiság valamint a szociális állam alapelveit – tette hozzá.A jogászprofesszor képtelenségnek nevezte azokat a vádakat, miszerint Orbán Viktor önkényuralmi államot hozna létre vagy a szélsőjobb irányába tartana. Ha Orbán diktatórikusan akarna kormányozni, soha nem hozott volna ilyen alkotmányt – mondta Scholz. Nem lehet egy diktátor politikai kezdeményezése a hajléktalanokról való gondoskodás alkotmányban történő deklarálása vagy annak kimondása, hogy az állami ösztöndíjban részesülő diákok pár évig hazájukban dolgozzanak – magyarázta az egykori miniszter.

A kritikák a Fidesz kétharmados választási győzelméből gyökereznek. A Magyarországon kívüli baloldal nem tudott megbirkózni azzal, hogy hazai társaik megsemmisítő vereséget szenvedtek, ezért próbálják lejáratni a kormányt – mondta Scholz. Az alkotmányjogász ugyanakkor az alkotmány körüli harcot Magyarországon a kommunista múlt és a modern kor küzdelmének tartja.

A nacionalizmushoz való visszatérés vádjára reagálva Scholz magától értetődőnek nevezte, hogy egy ország alkotmánya a saját nemzeti identitásra hivatkozik. Közben viszont kiállnak az egységes Európa mellett, tehát aki ebből az alkotmányból Európa-ellenes nacionalizmust akar kiolvasni az vagy nem olvasta a szöveget vagy szándékosan félreértelmezi – fogalmazott az egykori miniszter.

Scholz kifejtette véleményét a sarkalatos törvényeket érő bírálatokról is. A médiatörvény kapcsán felhívta a figyelmet, hogy az alkotmány – más jogállamokhoz hasonlóan – deklarálja a média függetlenségét. Bár Scholz ebben a jogszabályban látott problémás pontokat, de az Alkotmánybíróság döntése nyomán ezeket helyre­tették. Mindez pedig azt jelenti, hogy Magyarországon működik az ellenőrzés és az ellensúlyozás – hangsúlyozta. A professzor az Alkotmánybíróság hatáskörének állítólagos korlátozásával kapcsolatban idézte a rendelkezést, miszerint a testület csak a demokratikusan jóváhagyott 2012-es alkotmány szerint dönthet, az azelőtti jogelvi döntések többé nem érvényesek. Ennek kritikája azonban ellentmond annak a jogállami nézetnek, hogy egy alkotmánybíróság nem a hatályos alaptörvény felett, hanem alatta áll – hívta fel a figyelmet a politikus.

A kétharmados törvények hátterében Scholz nem a diktatórikus kormányzati törekvéseket látja, hanem a politikával szembeni bizalmatlanságot. Szerinte a miniszterelnök nyilvánvalóan „karókat akar leverni”. Ebből a célból meghatároz bizonyos politikai területeket, amelyeken a törvényhozás demokratikus követelményei magasabbra teszik a lécet. A politikus szerint ezt az irányt kellene követni hazájában például az atomstop kérdésében, amellyel kapcsolatban az egyszerű többségnél magasabb korláthoz kellene kötni a döntéseket, függetlenítve azokat a pillanatnyi politikai törekvésektől.

A professzor jogos felvetésnek nevezte, hogy az Európai Unió túlzottan beavatkozik az alkotmányt övező vitákba. Kiemelte a bírák nyugdíjkorhatárának általános szintre, azaz 65 éves korra csökkentését. A posztkommunista bírák tiltakozni kezdtek a rendelkezés ellen, amelynek hatására az unió közbelépett és diszkriminációval vádolta meg a kormányfőt. Bezzeg egy szót sem szóltak akkor, amikor Németország az újraegyesítés után minden kommunista NDK-s bírát kidobott, korhatárra való tekintet nélkül – emlékeztetett Scholz, aki szerint Orbán most kíméletesebben lép fel, mint annak idején a szövetségi kormány.

 

Rupert Scholz mellett a múlt héten Christopher H. Smith, az amerikai törvényhozás Helsinki Bizottságának társelnöke is védelmébe vette a magyar demokráciát, méltánytalannak nevezve a hazánkat ért, kettős mércén alapuló bírálatokat. Magyarországon az alkotmányos fékek és ellensúlyok rendszere él és virul – mondta a republikánus kongresszusi képviselő. 

Smith egyben saját kormányát is bírálta, hogy van-e joga bármilyen kritikát megfogalmazni egy olyan országgal szemben, ahol egy demokratikus párt példátlan szupertöbbségét és felhatalmazását szabad és igazságos választások útján nyerte el, elfogadott egy demokratikus alkotmányt, és nyitott az iránt, hogy együttműködjön az új törvényeiben mutatkozó hibák kiigazításában és javításában – fogalmazott Smith. 

Szerinte Amerika sokat tanulhatna Magyarországtól.

* 

„Én láttam az elnököket hányni” - Pista bá azori-szigeteki élményei ( - Hír Csárda)

 

Pista bá' az Azori-szigetekről - beszámoló

 Állandó szakértőnk Lakatus Endre István, azaz Pista bá is ott járt a megyei elnökökkel az azori-szigeteken. Őt kérdezte riporterünk.

Miről volt szó a megbeszéléseken?

Főleg területfejlesztésről, meg pináról. De én már csak a pinás szekcióra értem oda. Így mentem a konferencia helyszínére főleg magamnak előre meg oldalt, mert a gépen megittam vagy 5-600 darab ilyen hangyafasznyi üveg unicumot, szóval tulajdonképpen gurultam, ha jól emlékszem, amikor látom ám, hogy ott egy bazi nagy épület, a Szűcs Laja meg éppen hányja telibe a kókuszpálmát. Hát minek utazik külföldre, aki nem bírja?

Pista bátyánk hogyan került a küldöttségbe?

Az úgy volt, hogy mentem haza biciklivel, jobb kormányon PB gáz, bal kormányon marmonkannában kólából főzött kisüsti. Így tekerek, mint elektrony a villanyórát, hát egyszercsak lebucskázik a marmonkanna. Az anyád jó szentségit, mondom, hát mi a zsémbes szent szar ugrik elém teljesen kivilágítatlanul? Hát a Béla volt, a megyei elnök. Ilyen jó svádájú nagy mamlasz jeti forma ronda apró ember Gyurcsók József arcával, biztos ismered, ahogy kinézel. Szóval ott feküdt, tisztára összevérezte a gázpalackot, meg a kemping biciklit, és látom, hogy kiszóródott a zsebéből valami jegy. Azt hittem kistarcsai buszra van, de lófasz. Ilyen bazi nagy hangos gépre volt. Mire felocsúdtam már ott fogtam a kókuszpálmánál a Szűcs Lajos fejét, nehogy összehányja az esküvői cipőjét.

És milyen volt a megbeszélések hangulata?

Azt én mit tudjam? Érted, ott voltunk mint az apostolok, a 12 elnök meg én. Ők ott konferenciáztak, én meg húggyá változtattam a bort. Ettől nem lett ám semmivel se jobb az íze, nekem elhiheted. 

Ilyen rossz az azori bor?

Nem, rosszabb. De a sörük is egy fos. Nekem ilyet adna az Ifás Tóni a diszkontban, hát terhes vombattal ütném a tokáját, amíg vissza nem adja az árát.

És mit szól ahhoz, hogy ezek a megyei elnökök olyan megyékből jöttek, amik egyébként fizetésképtelenek?

Sejj, hogy rohadjanak meg, hát elmondok én valamit. Ha én az Angyalba úgy megyek, hogy nincs nálam egy kanyi vas se, tudják, hogy behozom holnap mer aszongya mindig az Erzsi hogy "a Pistabá egy úr". Na de ha valakinél nincs pénz? Jön a Tóni gyerek aztán beveri a pofáját, zsákban viszik haza, érted, ne tivornyázzon itt, ha nincs miből. Így megy ez az Angyalba, már ha érted, hogy mire célzok, fiam. Pföjj, szigetek meg faszom, dolgozzanak inkább, én aszondom.

2011. december 6., kedd | Szerző: Patkó Bandi | Rovat: határon túl pina politika

*