Ez egy diktatúra, ahol szabadon lehet szónokolni, gyűlöletet kelteni, és összeesküvéseket szervezni - a kápó

Több ezer embert sikerült feltüzelnie a gyűlölettel teljes Gyurcsánynak és tüntetésre buzdítva az utcára hívni. A megjelentek többsége régi vágású szocialista a szovjet rendszer egykori, ma már nyugdíjas haszonélvezőből verbuválódott. Gyurcsány itt és ekkor eddigi legvéresebbszájú gyűlöletbeszédét adta elő. Nem csak tüntetésre, hanem kormánydöntésre szólította fel az embereket, példálózva a szomszédos szlovákokra, valamint az egyiptomi tüntetéssorozatra. 

2011 januárjában fegyveres összecsapásokba és gyújtogatásokba torkolló tüntetés-sorozat kezdődött Mubárak elnök ellen. Február 1-jén a nyomás alatt Mubárak bejelentette, hogy nem indul a szeptemberben esedékes elnökválasztáson. Miután azonban a tüntetések tovább folytatódtak, az elnök.

2011. február 11-én lemondott, és a hatalmat a hadsereg vezérkarának adta át, aminek során karhatalmi erők közbelépésével Mubarak elnököt katonai puccsal eltávolították, majd a junta vette kézbe az irányítást.

2012. június 24-én a választási bizottság bejelentette, hogy Morszi megnyerte az elnökválasztást, ezzel ő lett az ország történetének első demokratikusan megválasztott államfője. Legfőbb ellenfele Ahmad Safík volt, Hoszni Mubárak rendszerének utolsó miniszterelnöke. A hivatalos számadatok szerint Morszi a szavazatok 51,7%-át szerezte meg, míg ellenfele 48,3%-ot kapott. A választások előtt tett ígéretéhez híven Morszi megválasztása után lemondott pártelnöki pozíciójáról. 2013. június 30-án, Morszi beiktatásának első évfordulóján Egyiptom-szerte sosem látott arányú tüntetések kezdődtek az elnök és kormányzata ellen. Július 1-jén Abd el-Fattáh esz-Szíszi altábornagy, védelmi miniszter a hadsereg nevében 48 órás ultimátumot adott a tüntetők igényeinek kielégítésére, ellenkező esetben beavatkozással fenyegetve. Morszi visszautasította, hogy engedményeket tegyen a politikába avatkozó katonaságnak, így július 3-án megbuktatták és házi őrizetbe helyezték, bejelentve elnökségének végét és az alkotmány felfüggesztését. Másnap az alkotmánybíróság elnökét, Adli Manszúrt iktatták be az elnökségbe, akinek legitimitását Morszi és hívei tagadják. Az elnök letartóztatását követő napokban számos munkatársát és követőjét is elfogták, miközben a folytatódó tüntetések mellett Morszi-párti ellentüntetések is kialakultak véres összecsapásokba torkollva.

Egyes vélemények szerint valójában nem politikai, hanem gazdasági okokból mozdították el az államfőt: Egyiptomban a gazdaság jelentős része a hadsereg érdekkörébe tartozik, és Morszi kihagyta őket az egyik legnagyobb helyi infrastrukturális beruházásból, a Szuezi-csatorna bővítéséből.

Ezt követően Morszivel szemben katonai puccsot hajtott végre a katonaság. A hatalmat egy katonai junta-szerűség vette át. ...

A Morszi elleni puccs óta egyre romló egyiptomi helyzetet látva egyre többen emlegették a polgárháborús állapotokat. Ezt azonban folyamatos letartoztatásokkal és kivégzésekkel letöri. A 2014-es kormányra kerülése óta Szíszi kormánya erősen próbálja elhallgattatni a kritikai hangokat és oldalakat, de még a közösségi médiát is. A minapi híradások szerint is 75 személyt küldve halálba az egykori tüntetők és a katonai védelmi erők soraiból.

A tavaly újraválasztott elnök, Abdel Fattah Asz-Szíszi még a hadsereg főparancsnokaként állt a Morszival - illetve a politikai hátországát adó szunnita mozgalommal, a Muzulmán Testvériséggel - elégedetlen tüntetők mellé 2013 májusában, és június első napjaiban el is távolította Morszit a hatalomból.

Az azóta betiltott Muzulmán Testvériség akkor országos tiltakozóhullámot szervezett, százezreket vitt utcára, és táboroztatta le őket Kairóban is.

Asz-Szíszi többszöri figyelmeztetés után parancsot adott a táborok felszámolására. A brutális augusztusi oszlatásnak több mint nyolcszáz halálos áldozata van.

A büntetőperek közvetlenül ez után kezdődtek, és azóta is tartanak.

Gyurcsány Ferenc a DK elnökeként ezt a véres alternatívát hozza elő és várja el a hozzá hű emberektől. Elvégre az egyiptomi példában, a hivatkozott tüntetéssorozatban mindez benne van. Vagyis Gyurcsány a törvényes (alkotmányos) keretektől eltávolodva egyfajta lázító forradalmat akar a hatalomra jutása és kormányra kerülése céljából. Mindez nem egy békés mozgalom és megmozdulásra törekvés, hanem az ember felbujtása, provokálása által elképzelt forgatókönyv. Gyurcsány Ferenc felszólította a tüntetőket, hogy döntsék meg a kormányt. Ehhez kér emberi, társadalmi szereplőket, hogy aztán az Eu liberális érdekszövetségesivel hitelesítse magát. A cél számára a haza feladása és Magyarország birtokbavétele. Ez a gyurcsányi törekvés, erre és ennek érdekében áldoz be mindet. Embert, országot, jólétet. Ez egyfajta rémuralomra való törekvés. Egy olyan fajta bosszúhadjárat, amit másokkal akar kitaposni.
 

*