Kevés ügy demonstrálja jobban a holokauszt-tagadó
törvénynek és az egész, büntetésorientált gondolkodásmódnak az
értelmetlenségét, mint ez.
A tények makacs dolgok, a holokauszt tagadása sem változtat annak
tény jellegén, az igazság nagyon is ideát van, miért ne lehetne
kétségbe vonni a nyilvánvalót, ha a kétségbe vonó amúgy nem uszít
gyűlöletre - hangoztatják rendre a szólás szabadságának kevés számú,
elszánt hívei, makacsul ragaszkodva ahhoz, hogy egy szabad társadalomban
a rosszhiszemű, aljas állításokra sem a büntetőeljárás az adekvát
válasz.
A vita azután sem nyugodott le természetesen, hogy a kétharmados
kormány, sok felesleges intézkedése közül szinte elsőként, törvénybe
iktatta a náci és a kommunista bűnök tagadását (ez mondjuk jogos, ha már
büntetünk, ne legyen kettős mérce): "Aki nagy nyilvánosság előtt a
nemzeti szocialista és kommunista rendszerek által elkövetett népirtás
és más, emberiség elleni cselekmények tényét tagadja, kétségbe vonja
vagy jelentéktelen színben tünteti fel, büntettet követ el, és három
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő." A kérdés most az:
akarjuk-e, hogy Németh György, az ismert szociológus-közgazdász akár
három évig tartó börtönt kapjon egy nettó idiotizmus miatt?
Egy keddi konferencián ugyanis Németh nyílt színen tagadta a roma holokauszt megtörténtét. A rendezvényről megjelent beszámolóból
kiderül, mire alapozta Németh az állítását: "az bizonyítja a holokauszt
meg nem történtét, hogy az akkori sajtóban nem volt nyoma. És még a
kiadott rendeletekben sem volt nyoma. Ne hasonlítsuk össze a
zsidósággal! A nyilas pártnak is volt cigány tagozata." Amúgy meg azt
javasolta a teljesen kiakadt közönségnek, hogy tegyenek feljelentést
ellene, ha akarnak. Ez azóta meg is történt, a Nemzeti és Etnikai
Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) közleményben tudatta,
"holokauszt-tagadás miatt feljelentés tesz Németh György
szociológus-közgaszdász ellen."
Tényleg? Erre van most szükség? Kevés ügy demonstrálja jobban a
holokauszt-tagadó törvénynek és az egész, büntetésorientált
gondolkodásmódnak az értelmetlenségét, mint Németh ügye.
A roma holokauszt
ugyanis számos olyan kérdést vet föl, amelyről a kilencvenes évek eleje
óta máig komoly kutatók vitáznak, nonszensz lenne e félresikerült
paragrafus nyomán kicenzúrázni az ilyen vitákat a közéletből. És ha
ennek az az ára, hogy valaki egy konferencián felállhat, és bántó
ostobaságokat beszélhet, vagy ha egy miniszter nyilvánosan közli,
hogy "Magyarországról nem deportáltak cigányokat a második világháború
alatt", akkor ez az ára. Szabad és demokratikus viszonyok között, ha
tehát mi magunk szabad és demokratikus polgárok vagyunk, a nyilvános
felhördülés, a civil(izált), érvelő válasz a megfelelő reakció, nem a
"feljelentjük".
És nem csak a számháborúról
van szó, bár emlékszünk, hogy Karsai László anno igencsak
felháborította a roma értelmiségieket, akik a néhány ezernél
nagyságrendekkel több cigány áldozatról tudtak. Ne lehessen vitázni a
cigány holokauszt áldozatainak számáról? Ugyan már. Ugyancsak vitát eredményezett, éspedig nem "tagadó" értelmiségiek között, hogy a porrajmos része lehet-e a holokauszt mint egyedi esemény narratívájának, hiszen a soá mégiscsak a zsidóság eltervezett és profin kivitelezett megsemmisítéséről szól. Illegitim ez a felvetés? Dehogy.
"Az exkluzivisták tagadják, eltúlzottnak tartják a romák
veszteségeinek nagyságrendjét, megkérdőjelezik a nácik 'totális
fajirtási célját' a romákkal kapcsolatban. Megkérdőjelezik, hogy a romák
tömeges üldöztetése, pusztítása 'felsőbbrendűségi, faji alapon'
történt" - írja a fentebb linkelt cikkben a kitűnő kutató, Bársony
János, majd alaposan cáfolja ezeket a felvetéseket ("A nürnbergi faji
törvények és rendeletek a zsidókra és a cigányokra egyaránt 'faji alapú
állami ellenségképet' rajzoltak meg"). Ha azonban a tiltás filozófiájára
alapozunk, akkor erről a vitáról semmit se tudnánk.
Németh György nem neonáci, nem hirdet szegregációt, számos lapban (így korábban a hvg.hu-n is) nyilván vitathatóan, de értelmesen
szólalt meg a cigánysággal kapcsolatos vitákban. Legutóbbi felszólalása
védhetetlen, de ez még mindig nem jelenti azt, hogy ülnie kéne. Már ha
komolyan vesszük, hogy nem akarunk illiberális demokráciát.
*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése