Lájkvadász buksi - bohózat (- mert a napi megjelenés fontosabb a városvezetésnél)

 Nevetséges és bohózatba illő, de egy komoly polgármester közösségi oldalára semmiképpen sem való képi megjelenítéssel próbált üzenetet közvetíteni Ócsa városvezetője, sokak számára közömbös társaságban, egy sajátosan pikáns ábrázolásban.

Így van ez akkor, amikor egy alacsonyan művel embert kerül olyan pozícióba, melynek képtelen megfelelni Ez az abszurditás olyasfajta kényszeredettségből fakad, mely a narcisztikus hajlamokkal bíró egyént a közzétételre sarkalja. Bukodi polgármester szerint tök mindegy, hogy mit jelenít meg, csak legyen valami, ahol, amiben szerepel, hogy lássák az emberek. Ez egyfajta önkifejezése annak az alkatnak, amit szellemisége termel.

Ebben a közzétételben benne van mindaz, amit egy normális polgármesternek az áprilisi tavaszban bolondként, avagy bolondozás gyanánt sem jó megtenni.  Bukodi azonban erre képes. Ez telik tőle.

Április bolondjai - a lájkokért mindent ( - közmunka helyett)

Egy ilyen figurát miként is vehet komolyan az ember egy több sebből vérző, költségvetési hiánnyal meglékelten lepukkadt városban?   Az érdemi tájékoztatást nem válthatja ki a hülyeség, a polgármester bohóckodása. Ennek semmi köze a polgármesteri munkához. A lájkvadászat és az elismerést két különböző dolog. Az előbbiért ennyi is elég, az utóbbiért meg kell(ene) dolgozni. Az érdemi munkavégzést a polgármesteri feladatellátást ez nem pótolja.  Ezért kell meghagyni a maga (hozzá illő) valós környezetében és a városért való munkálkodást másra bízni. Bukodit BÉKE-vel el kell engedni

Ócsa tízen éve vegetáló polgármestere képtelen ezért a városért, az itt élőkért cselekedni, polgármesterként tisztességgel megdolgozni a havi járandóságáért. Bukodi a város előjárójaként képtelen a választók érdek-képviseletiére.  Az egész eddigi ténykedése benne van abban az ábrázolásban, amit képi formában maga tett közzé a város polgármesterként jegyzett közösségi oldalán.  

*

Puncin vágták az asszonyt - Levendulafesztivál és egyéb vidéki betyárságok ( - műsor, csak úgy közszolgálatilag)

A Tihanyi Levendula Fesztiválról jelentkezett be élőben az MTVA női riportere, aki csúzlizott és biciklizett is, majd a „színes programkavalkád” bedurvult: egyszer csak Kiss József, a vámosi csárda külön bejáratú betyárja mutatta be rajta, hogyan kell bánni az asszonyokkal.

A férfi előbb bemutatta a szaruját meg a dohányzacskóját, aztán a riporter a karikás ostor felől érdeklődött. A nő mondta, hogy megtanulná használni, de nem meri, aztán kérte, hogy próbálják meg. „Kicsit izgulok, megmondom őszintén. Biztos ez?” – mondta a nő, aztán olyan történt, amit nem hittünk volna, hogy 2016-ban láthatunk tévében:

A betyárkodás során látható, hogy a karikással odavágó ember ostora a riporternő hátsóját átfonva a puncijára hág - 

 "Ott marad, nem mozog, mert adok én neki! A kutya fáját, így neveljük mi az asszonyt! Nem főzött vacsorát? Adok én neki! Így neveli a betyár az asszonyt! Így kell ezt csinálni” – tréfálkozott a betyár.

„Jajj! Jajj!” – hangzott a válasz.

 Minderről a 444.hu számolt be.

A játékos nőverés után a betyár levonta a konzekvenciát:

„Emberek, az ilyen nőt meg köll becsülni, okvetlen, mert bírja a verést, ebből jó asszony lesz!”

„Sose gondoltam volna, hogy a tihanyi Belső-tónál, a Tihanyi Levendula Fesztiválon fognak jól elnáspángolni karikás ostorral, egy vén betyár, de hát ez is megtörtént, merthogy itt a Nyár 2016!-ban bármi megtörténhet” – mondta a riporter, és hát ezek után tényleg bármi megtörténhet.

*