Az Új Széchenyi Terv kiemelt figyelmet fordít a leszakadó, társadalmi
problémákkal érintett városrészek felzárkóztatására és megújítására.
Ócsa város vezetése azonban már nem annyira, hogy erre jelentkezett, vagy indult volna.
A
szociálisan hátrányos helyzetben lévő kisebb közösségek bekapcsolása a
város gazdasági-társadalmi vérkeringésébe különösen fontos, hiszen
ezáltal jelentősen javulnak a területen élő emberek életkörülményei. A
projektek során ezért is játszik fontos szerepet a lakosság munkához
segítése különböző programok és képzések által.
Az országosan megvalósuló program 12 vidéki várost érint. Kecskeméten például 12 önkormányzati lakás felújítása, új játszótér, sportudvar és fedett buszmegállók építése valósul meg. Hódmezővásárhelyen többek között 7 társasház homlokzata újul meg, iskola, plébánia rekonstrukció történik és új közösségi centrumban gondoskodnak a helyi lakosok felzárkóztatásáról. Kaposváron kiemelt figyelmet fordítanak a gyermekjólét és a fiatalok védelmének támogatására. Nyíregyházán bölcsőde, óvoda és iskola felújítása a cél, valamint munkaerőpiaci beilleszkedést, közösségfejlesztést és bűnmegelőzést segítő programokat is szerveznek majd. Országunk hetedik legnagyobb városában ezen túl tíz panel épület energetikai korszerűsítése történik meg.
Debrecen új közösségi házzal gazdagodhat, az egészségmegőrzés érdekében pedig új park, játszótér és sportudvar épül. Szolnokon közel 50 lakást újítanak fel, növelik a közbiztonságot és a zöldfelületek mennyiségét. Veszprémben panel rehabilitáció, parkosítás, oktatási intézmények megújítása, illetve rekreációs tevékenységek valósulnak meg. Tatabányán 22 társasházban kerül sor fűtéskorszerűsítésre, ezen túl energiatakarékos közvilágítás, új közterületek és játszóterek várják a lakókat a jövőben. Székesfehérváron iskola, óvoda és templom felújítás és a közbiztonság növelése mellett a Gaja-patakon a gyalogos és kerékpáros közlekedés számára új híd épül. Dunaújvárosban 765 lakás energiaköltségei csökkenhetnek, valamint a helyi játszótér és sportterület megújítása mellett közműfejlesztés és térfigyelő rendszer telepítése is történik. Szigetszentmiklóson a József Attila lakótelep tündökölhet új fényben és külön hangsúlyt kap a Pest megyei településen az idős emberek támogatása.
Budapesten négy kerületben történik szociális célú városrehabilitáció. A Józsefvárosban a Magdolna Negyed Program folytatásaként 28 lakóépület újul meg, amely 770 szociális bérlakást érint. Továbbá 13 társasház kerül részleges felújításra. Ezen túl Rákospalotán, Ferencvárosban és Csepelen például lakóházak, panel épületek és iskolák felújítása valósul meg.
Az országosan megvalósuló program 12 vidéki várost érint. Kecskeméten például 12 önkormányzati lakás felújítása, új játszótér, sportudvar és fedett buszmegállók építése valósul meg. Hódmezővásárhelyen többek között 7 társasház homlokzata újul meg, iskola, plébánia rekonstrukció történik és új közösségi centrumban gondoskodnak a helyi lakosok felzárkóztatásáról. Kaposváron kiemelt figyelmet fordítanak a gyermekjólét és a fiatalok védelmének támogatására. Nyíregyházán bölcsőde, óvoda és iskola felújítása a cél, valamint munkaerőpiaci beilleszkedést, közösségfejlesztést és bűnmegelőzést segítő programokat is szerveznek majd. Országunk hetedik legnagyobb városában ezen túl tíz panel épület energetikai korszerűsítése történik meg.
Debrecen új közösségi házzal gazdagodhat, az egészségmegőrzés érdekében pedig új park, játszótér és sportudvar épül. Szolnokon közel 50 lakást újítanak fel, növelik a közbiztonságot és a zöldfelületek mennyiségét. Veszprémben panel rehabilitáció, parkosítás, oktatási intézmények megújítása, illetve rekreációs tevékenységek valósulnak meg. Tatabányán 22 társasházban kerül sor fűtéskorszerűsítésre, ezen túl energiatakarékos közvilágítás, új közterületek és játszóterek várják a lakókat a jövőben. Székesfehérváron iskola, óvoda és templom felújítás és a közbiztonság növelése mellett a Gaja-patakon a gyalogos és kerékpáros közlekedés számára új híd épül. Dunaújvárosban 765 lakás energiaköltségei csökkenhetnek, valamint a helyi játszótér és sportterület megújítása mellett közműfejlesztés és térfigyelő rendszer telepítése is történik. Szigetszentmiklóson a József Attila lakótelep tündökölhet új fényben és külön hangsúlyt kap a Pest megyei településen az idős emberek támogatása.
Budapesten négy kerületben történik szociális célú városrehabilitáció. A Józsefvárosban a Magdolna Negyed Program folytatásaként 28 lakóépület újul meg, amely 770 szociális bérlakást érint. Továbbá 13 társasház kerül részleges felújításra. Ezen túl Rákospalotán, Ferencvárosban és Csepelen például lakóházak, panel épületek és iskolák felújítása valósul meg.
Az elmúlt években országszerte 20 projekt vette kezdetét az Új Széchenyi
Terv szociális városrehabilitációjának keretében. Összesen közel 24
milliárd forint uniós forrásból újulhatnak meg többek között Kecskemét,
Hódmezővásárhely, Kaposvár, Nyíregyháza, Debrecen, Győr, Szolnok,
Veszprém, Tatabánya, Székesfehérvár, Dunaújváros, Szigetszentmiklós
elmaradott városrészei és Budapest négy kerülete is.
Ócsa-Alsópakony település lakónegyedére, a majorban élők körülményeinek javítása érdekében a Városházán nem mozdultak erre a lehetőségre. Vagy a motiváltság, vagy a figyelmetlenség, vagy ki tudja mi okból, de már nem először marad ki ez a kieső és elmaradott településrész a fejlesztési lehetőségekből. Alsópakonyra pedig nagyon ráférne egy szociális városrehabilitáció.
Ócsa város vezetésének azonban minden más, így a MÁV aluljáró átfestése, az önkormányzat előtti füves placc térkövezése, a kamera rendszer újabb bővítése, kiépítése fontosabb és előrébb valóvá vált a számukra, mint az elesett városrész félzárkóztatása, fejlesztése, vagy bevonása. A bemutatott és sorolt példák mind azt mutatják, hogy erre a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek volt programja. Mint látjuk, sokan sokféle mód éltek is vele. Ócsa azonban ismét kimaradt, és ezzel együtt megint lemaradt.
Ócsa város vezetésének azonban minden más, így a MÁV aluljáró átfestése, az önkormányzat előtti füves placc térkövezése, a kamera rendszer újabb bővítése, kiépítése fontosabb és előrébb valóvá vált a számukra, mint az elesett városrész félzárkóztatása, fejlesztése, vagy bevonása. A bemutatott és sorolt példák mind azt mutatják, hogy erre a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek volt programja. Mint látjuk, sokan sokféle mód éltek is vele. Ócsa azonban ismét kimaradt, és ezzel együtt megint lemaradt.
Mint ismert, a tanyafejlesztési program keretében benyújtott pályázatot az önkormányzat vezetése visszavonta, a helyi víz jobbá tételének tervezetét a szociális lakásépítési programra hivatkozással elvetették. Alsópakony ma Ócsa város legfejletlenebb, legelmaradottabb, kies része. Nem véletlen, hogy ellenzéki oldalról számos kritika, elmarasztalás és gettósítás merül fel ezzel kapcsolatosan.
Kérdés, hogy Ócsa mai vezetése mikor érti meg és fogadja be ezeket a kritikákat, mint jogos követelmények, elvárható igények?
*