2025. október 19., vasárnap

Igaz is, meg nem is – már ijesztget a sajtó ( - mindig a helyi szabályozás a mérvadó)

 2025-től országosan egységes kerítésépítési szabályok léptek életbe, amelyek szigorúan meghatározzák, milyen anyagból, magasságban és formában építhetőek az utcafronti és telekhatári kerítések. Az új előírások célja a városkép védelme, a biztonság növelése és az egységes megjelenés biztosítása. Aki nem felel meg a rendeletnek, annak akár a meglévő kerítését is le kell bontania; - írja az olvasottságért küzdő Propeller.

Egy kerítés ma már nem csupán a magánterület határát jelöli, hanem a településkép meghatározó része is. A formája, anyaga és színe egyaránt befolyásolja az utcaképet – éppen ezért az utóbbi években folyamatosan szigorodtak a kerítésépítésre vonatkozó előírások. 2025-től pedig új, országos szabályozás lépett hatályba, amely egységesíti a helyi rendeletek kereteit, és szigorúan meghatározza, milyen kerítések épülhetnek a jövőben.

A tudasfaja.com összefoglalója szerint az új előírások célja, hogy a kerítés ne csak funkcionálisan, hanem esztétikailag is illeszkedjen a környezetébe, ne veszélyeztesse a közterületek használatát, és ne rontsa a település arculatát.

https://propeller.hu/images/cikk/2025_10/kerites-rf.webp 

Országos szabályok: áttört szerkezet, magassági korlát és tiltások

Az új építésügyi rendelet pontosan meghatározza, mi számít kerítésnek: minden olyan szerkezet, amely elválasztja az ingatlant a szomszédos telkektől vagy a közterülettől. A szabályok értelmében a kerítés nem lehet teljesen tömör, hanem áttört, részben átlátható kialakítást kell alkalmazni.

A maximális magasság 2 méter, és a kerítés minden szakaszának a telektulajdonos területén belül kell elhelyezkednie. Különös figyelmet kapnak a biztonsági megoldások is: szögesdrótot, üvegszilánkot vagy elektromos vezetéket csak 2 méter felett és kizárólag a telek belső oldalán szabad elhelyezni. Közterület felé az ilyen megoldások szigorúan tilosak.

Helyi szigorítások: városról városra más elvárások

Az országos előírások mellett továbbra is érvényben maradnak a helyi önkormányzatok rendeletei, amelyek sok esetben még szigorúbbak az egységes szabályozásnál.

Békéscsabán a belvárosban kizárólag áttört, rácsos vagy sövénnyel kombinált kerítés engedélyezett, a lábazat pedig legfeljebb 50 cm lehet.

Sarkadon külön engedély kell az utcafronti kerítéshez, és előnyben részesítik a természetes anyagokat, mint a fa vagy a bontott tégla.

Vésztőn kizárólag földszínek és természetes árnyalatok engedélyezettek – élénk színek, például piros, narancs vagy kék tilosak.

Kecskeméten tilos a fémlemezből vagy tömör betonból készült fal, különösen mezőgazdasági területeken, ha az nem illeszkedik a környező épületek stílusához.

Kalocsán csak áttört kerítés építhető, eltéréshez városképi indoklás kell.

Baján övezettől függően határozzák meg a megengedett stílust – sok helyen csak élősövényt vagy átlátszó szerkezetet engedélyeznek.

Engedély, bejelentés, bírság

Az új országos szabályozás szerint a legtöbb esetben nem szükséges építési engedély a kerítéshez, de bejelentési kötelezettség fennmarad. Különösen az utcafronti kerítések esetén kell igazodni a helyi előírásokhoz.

Aki engedély vagy bejelentés nélkül épít, bírságra vagy bontásra számíthat. A helyi szabályok pontos tartalma az önkormányzatok honlapján, illetve az építési osztályokon érhető el. A szakértők szerint a legbiztonságosabb, ha a tulajdonos már a tervezés szakaszában egyeztet a hatóságokkal.

Közös kerítés? Csak írásban!

A szomszédos telkek között épülő kerítésekre is vonatkoznak az általános szabályok, ám az ilyen esetekben a megállapodás kiemelt szerepet kap. Ha a szomszéd beleegyezik, eltérhetünk bizonyos paraméterektől, de ezt mindenképp írásban érdemes rögzíteni. Ez későbbi viták esetén jogilag is védelmet nyújt.

A közös kerítések esetében a költség- és karbantartási felelősség megosztását is előre tisztázni kell. Gyakori, hogy az egyik fél bontana, a másik viszont megtartaná a kerítést – ilyenkor érdemes önkormányzati közvetítést vagy mediációt kérni.

A kerítés már nem csak dísz – hanem jogi kérdés

A 2025-ös szabályozás egyértelműen kimondja: a kerítésépítés nem csupán magánügy, hanem közösségi érdek. Az esztétikai, biztonsági és jogi szempontok összehangolása a cél, amely egyszerre szolgálja az ingatlantulajdonos és a település közösségének érdekét.

Aki időben tájékozódik, nemcsak a bírságot kerülheti el, hanem növelheti ingatlana értékét is. Egy jól megválasztott, szabályos kerítés ugyanis biztonságot ad, szépít, és hozzájárul a rendezett utcaképhez – mindezt a törvény keretein belül.

 Ócsát illetően továbbra is a helyi építési szabályzat (HESZ) a mérvadó.

Nincsenek megjegyzések: