Ez a baj a Fidesz-KDNP adta kormánnyal. Talán emberségből, talán gyengeségből, vagy éppen nemtörődömségből hagyja úrrá lenni és a választói akarat ellenére felülkerekedni és tovább éltetni a régi elvtársi rendszer kollaboráns árulóit, önmagunk ellenségeit.
Schmidt Mária éppen ezért emel szót a kortörténeti jelenség okán.
Schmidt Mária a Facebookon írt nyílt levelet Kásler Miklós miniszternek, Fekete Péter államtitkárnak, Káel Csaba filmbiztosnak és L. Simon Lászlónak, hogy Szabó István kitüntetése ellen tiltakozzon.
Idén február 25-én ugyanis a Corvin moziban Szabó István új filmje, a
Zárójelentés nyitja a Magyar Filmdíj 2020 – Magyar Mozgókép Szemlét. És
a Magyar Filmakadémia közleménye szerint az Oscar-díjas magyar rendező egyike annak az öt művésznek, akinek
pályáját a Magyar Filmakadémia Egyesület idén életműdíjjal méltatja.
 |
| „Ne a bűnösöket tüntessük ki a hősök helyett!” |
A kommunista diktatúrát kiszolgáló spiclinek életműdíjat? Na azért ezt mégsem kellene!
Ne a bűnösöket tüntessük ki a hősök helyett! – Schmidt Mária nyílt
levélben tiltakozik a kommunista besúgó Szabó István életműdíja ellen.
A filmrendező nem méltó életműdíjra a közismert besúgó múltja miatt –
vélekedik Schmidt Mária, aki felidézte Szabó kapcsolatát a kommunista
állambiztonsággal és azt is, hogy annak 2006-os kiderülésekor hogyan
igyekezett megvédeni a besúgóként kezdő rendezőt a balliberális szellemi
élet.
A Terror Háza Múzeum főigazgatója minderre nyílt levélben hívta
fel az illetékesek figyelmét.
Schmidt Mária kifejti, hogy Szabó
István a Kádár-rendszer besúgója volt, méghozzá az ’56 utáni megtorlás
legvérgőzösebb éveiben, 1957 és 1963 között, amikor mindennaposak voltak
a bebörtönzések és az akasztások.
A történész arról is ír, hogy
Szabó – saját állításával ellentétben – terhelő jelentéseket tett
iskolatársairól, tanárairól, valamint a Színház- és Filmművészeti
Főiskolán történő összes gyanús, a Kádár-rendszerrel szemben ellenséges
megnyilvánulásról, kijelentésről.
Összesen huszonegy ember
magánéleti titkairól, anyagi helyzetéről jelentett, és az elhárítás
embereivel is aktív kapcsolatot tartott.
 |
| Szabó István a kommunista diktatúra elnyomórendszerének hős besúgja a mai kor ellenzékének tükörbeli példaképe - életveszélyes besúgó volt |
Igencsak jutalomszaga
van, hogy éppen a besúgói tevékenysége után, 1964-ben leforgathatta első
játékfilmjét, mindössze 26 évesen, majd egymás után készíthette a
filmeket, köztük az Oscar-díjjal jutalmazott, 1981-es Mephistót.
Múltjának eltitkolt fejezetét 2006-ban ismerte be, de azt állította,
hogy mások megmentése érdekében tette amit tett. Ezután a magyar
szellemi élet több, mint száz képviselője állt ki mellette szemforgató
módon, pedig bocsánatot sem kért.
 |
| Gyurcsány Ferenctől járt az ölelés a kommunista besúgónak kép forrása: Ex-homar.blogspot.hu / Pesti Srácok |
Gyurcsány Ferenc akkori
miniszterelnök, a tőle megszokott teátrális módon, az azévi Filmszemle
színpadán avatta hőssé Szabó Istvánt, megtapsoltatva őt a közönséggel.
A „Képesi” néven jelentő Szabó István, életveszélyes besúgó volt az ’56
utáni kádári megtorlás éveiben. Egy jelentésében saját
dramaturghallgató társait ajánlotta a hatóságok figyelmébe, miszerint el
kellene beszélgetni velük, míg egy másik diáktársát az ő jelentése
miatt vitték be éjjel a rendőrségre kihallgatni.
Ennyire
tevékenykedett mások megmentése érdekében Szabó István, akinek viszont
olyan nyilatkozata is volt, amely szerint önmagát mentette. Bonyolult
dolog tud lenni a múlt, amikor éppen átírás alatt áll.
Amikor
azonban mindez kiderült, a magyar szellemi világ jelentős része
összezárt Szabó mögött, és inkább azt a Gervai Andrást érte
támadássorozat, aki nyilvánosságra hozta a rendező sötét múltját a
kommunista diktatúra legkeményebb éveiből.
Az is érdekes kérdés, hogy vajon hány korábbi ügynök és szigorúan titkos tiszt volt az összezáró szellemi emberek között.
Önmagát Szabó utólag vakmerő hősként próbálta láttatni a besúgói
tevékenységéért, mondván ezzel mentette meg egy évfolyamtársát a biztos
akasztástól.
Eközben Kamondi Zoltán filmrendező azzal próbálta
őt fedezni, hogy egy alkotót csak és kizárólag a műveiből lehet és
szabad megítélni. Gervait az akkori magyar sajtóban mindenható
Nap-Keltében is olyan nyilvános kihallgatásnak vetették alá, hogy éppen
csak az arcába fordított lámpa hiányzott.
Gervai később könyvben
dolgozta fel Szabó István történetét, de a bemutatón is a rendezőt
mentegette a ceremóniamesterként jelen lévő, és az ügynökkérdés
szempontjából szintén nagyon érdekes Havas Henrik
Schmidt Mária
ilyen előzmények után kérdezi nyílt levelében Kásler Miklós
emberierőforrás-minisztertől, Fekete Péter kulturális államtitkártól,
Káel Csaba filmügyi kormánybiztostól és L. Simon László képviselőtől,
hogy a rendszerváltás után harminc évvel, miért a bűnösöket tüntetik ki a
hősök helyett. Szavai szerint nem szabadna, hogy "egy
leleplezett kommunista besúgó életét állítsuk 2020-ban hazánk
nyilvánossága, és gyermekeink, unokáink elé példaképként. Ez a díj
ugyanis egy egész életutat tervez elismerni. Ez az életműdíj megsérti
mindazokat, akik a diktatúra alatt is megőrizték tisztességüket és nem
szegődtek a hóhérok szolgálatába."
*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése