Gondok a kötelezően előírt szabályozás után, avagy miben változik a közétkeztetés - az oroszok rajtunk röhögnek

 Oroszországi internetes oldalakon vihognak az olvasók a magyarországi diákétkeztetés “csúcsán”, – a répás szendvicsen! (Tegyük hozzá gyorsan, – teljes joggal!)

В Венгрии школьников балуют гамбургерами

Кто не разглядел – посредине гамбургера кусочек моркови.

Érdemes persze megjegyezni, hogy az a répaszelet olyan narancs színű!
(Megtekinthető: pikabu.ru és dezinfo.net )

Egy zsemle és egy szelet répa – ennyi volt egy dunakeszi általános iskolában az uzsonna. 

A fotót egy szülő osztotta meg a Facebookon. A helyi  polgármester szerint csak a paprika hiányzik belőle.

 Ezt képesek 105 forintból a gyerekek elé tenni – írta egy felháborodott dunakeszi szülő és egy képet is mellékelt. A zsemléből és egy vékony szelet répából álló adag gyors fejszámolás után még akkor sem kerülhet többe harminc forintnál, ha valóban van benne vajkrém, ahogy Dióssi Csaba polgármester állítja.

Az ügyben ugyanis vizsgálatot indított a városvezető, az erről szóló jegyzőkönyv szerint teljesen elfogadott, ha zöldséggel dúsított vajkrémet adnak a gyerekeknek tízóraira vagy uzsonnára, bár azt elismeri, hogy a jövőben az új menzarendelet miatt több zöldséget kell majd a zsemlébe tenni. A képet elnézve egyébként a vajkrém meglétét mi erősen megkérdőjelezzük, ahogy a szülők sincsenek kibékülve a polgármester magyarázatával.

– Éhesek a gyerekek, polgármester úr, nem érti? – háborodik fel az egyik szülő a városvezető Facebook-oldalán, majd hozzáteszi: az ő gyereke is éhes, ha hazajön az oviból. – Értse meg, nem kell itt a duma, mellébeszélés! Vagy magának nincs gyermeke, polgármester úr vagy maga is zsömlével meg fél szelet répával eteti? – teszi fel a költői kérdést.

Prohászka Béla - és a mögöttes mintamenza

Prohászka Béla, a Complete-Food Kft. ügyvezető igazgatója, a Mintamenza Program szakmai vezetője nagyon felkapott lett kormánykörökben az elgondolt közétkeztetési reformötletével. 

2009-től 2011-ig a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség elnöke, 2010-től a Mintamenza Csapat tagja.

A Venesz díjas mesterszakács már több előadást tartott Menzaminta = Mintamenza program országos kiterjesztése kapcsán.

Közétkeztetési szakmai körökben azonban sok vitát és kételyt váltott ki a "csárdás szakács" ebbéli előtörése és programterjesztése. Élelmezésvezetők panaszolják a program állami szintű erőltetését és a megvalósításának abszurditását, de lassan már szólni sem mernek, tartva a hatalomgyakorlástól és a kiterjedt ellenőrzésektől a megvalósítások kapcsán. 

Magyarországon nem kötelezhetik a gyermekeket a közétkeztetés igénybevételére az iskolákban. Ezek szerint a program csak az előfizetőkre érvényesíthető, igy a célközönség eléggé behatárolt és piacorintált.

Főleg, hogy a közétkeztetés mögül már réges-rég kivonult az állam amikor piaci érdekeltségűvé (anyagi okokból) tette és nyereségalapú (profit szemléletű) vállalkozásokra bízta a közellátást. 

A feladatra számos cég alakult és a régi szolgáltatók is bent maradtak a piacon. Többségük nevet váltott és valamilyen társasági formát alakított. Ma már több ilyen Zrt létezik, de számos Kft is igyekszik betörni és versenyre szállni az egyre szűkülő piacon. Mostanság ráadásul a politikai is erős szerepet játszik e téren, egyre nagyobb kihívást jelentve a szereplőknek.  Egyesek szerint a gazdasági fennmaradásért a cégbeli túlélésért folyik a harc.

Az étkeztetési- ellátási rendszer pedig több sebből vérzik.  Az étkezők és a szülők többsége elégedetlen. Nem egy szolgáltató ismert bajokkal küzd, ahogy iskolák egy része is.  A tálalókonyhák egy része továbbra is az intézmény saját kezelésében van és előfordul olyan is, hogy nincs szakképzett személyzet az ételosztásnál. Talán a beugrós takarítónénis verzió már a múlté, mert a kötelező Eü.-könyv megléte alapfeltétel, és a szigorodó előírások olyan követelményrendszert támasztanak, ami képtelenné teszi ezt a kettősséget.  A tálalókonyhák többsége azonban továbbra is korszerűtlen, lepusztult állapotban van, és gyakorlatilag alkalmatlan a feladat szabályszerű ellátásra. A szakhatóság képes itt szemet hunyni és átlépni egyes vonatkozó előírást, hiszen ha nem ezt tenné, akkor nem tudnák biztosítani az ellátást.

Mostanában erre azt találták ki, hogy az étkeztetés megaláztatásakor előírják a konyhák és a tálalók fejlesztését, korszerűsítését, vagy rendbetételét. Ezzel amolyan építési vállalkozássá avanzsálják az amúgy étkeztetésre szakosodott cégeket. Nem véletlen, hogy egyre több építési vállalkozással egybekötött társaság fog bele az étkeztetésbe. Nem csoda, hogy sok a kritika a fogyasztói oldalon.

Hazánkban ennek ellenére több mint kétmillióan esznek naponta a közétkeztetésben. 

2014. szeptemberétől új rendelet határozza meg, hogy milyen összetételű és minőségű étel kerülhet a menzákon az gyerekek elé.

A rendelet korcsoportonként határozza meg, hogy melyik összetevőből mennyit kell tartalmaznia az ételeknek. Kiemelt cél a cukor, a só és a zsír mennyiségének csökkentése is, és a változatos étrend biztosítása. A programbeli szakember szerint így hosszú távon megelőzhetővé válik például a magas vérnyomás vagy a cukorbetegség és visszaszorítható lehet az elhízás is.

Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet felmérése szerint már most is változatosabb és egészségesebb ételeket kapnak a gyerekek a menzákon, mint 4 éve. Az ország 250 konyhájában már a Mintamenza program ajánlásai szerint főznek. Idén szeptembertől azonban ez mindenhol kötelező lesz!

A szolgáltatók igyekeznek sok mindent megtenni, de maguk is problémákkal küszködnek a megvalósítás során.   

Gyömrőn a helyi újság számolt be egy ismert cég problémakezeléséről, jól ábrázolva azt a kényszerbeli tehetetlenséget, amit a fogyasztó megtartása és a szabályok betartása jelent a számukra.

A cikket az alábbiakban olvashatják: 

 

A Junior Vendéglátó Zrt. cégvezetője, Boros Attila, tájékoztatót tartott az intézményvezetőknek és önkormányzatunknak a bevezetendő Mintamenza programmal kapcsolatban. A program előírja a közétkeztetési szolgáltatóknak, hogy az elkészített ételek só-, cukor- és liszttartalma csökkenjen, így megelőzve a későbbiekben kialakulandó szív- és érrendszeri betegségeket. Aggályát fejezte ki azonban, hogy az előírásoknak megfelelően elkészített ételek nem lesznek olyan ízletesek, mint az eddig megszokottak.
A megjelent óvodavezetők ezt alátámasztották. Véleményük szerint ez a szülők között egyelőre nem talál megértésre, mert a gyerekek nem fogyasztják a menzát olyan jó étvággyal, mint eddig, sőt a tea is íztelenebb lett. Nagymértékben megnövekedett a meghagyott ételmennyiség, a gyerekek sokszor éhesen mennek haza.

A cégvezető felajánlotta, ha a szülői munkaközösségek kívánják, továbbiakban is szívesen eljön személyesen erről a témáról beszélni, tájékoztatót tartani. Azt is felajánlotta, hogy írják össze a vezetők intézményenként az öt legnépszerűbb ételt, amelyet feltétlenül szeretnének megtartani, ugyanakkor írják össze az öt legnépszerűtlenebb ételt is, amelyet nem szeretnének a továbbiakban az étrendben megtalálni, s ezt figyelembe fogják venni a menü összeállításakor.

*