Ócsán nem csillapodik a hangulat Bukodi és Molnár közpénzes osztogatása visz mindent - közpénzes menekülés

 Szeptember vége október eleje óta izzik a hangulat Ócsán, ahogy a polgármesterváltással kiderült, hogy Fidesz adta városvezetés, történetesen Bukodi Károly távozó polgármester és partnere Molnár Csaba jegyző egymás kielégítve jutalmazták magukat és köreiket.

Mint ahogy azt a média is felszínre hozta, Bukodi Károly a szeretett jegyzőjének iktatott be jelentős jutalmat a vele töltött közös évek elismerése gyanánt.  Ahogy a 444.hu is beszámolt róla, nem szemérmeskedtek a fosztogatással az  osztogatással. 

Bukodi azzal indokolja jegyzőjének közel 16 milliós jutalmazását, hogy évek óta együtt vannak a hivatalban, munkája során minden rendben volt. 

Bukodi azonban nem csak a hivatalban volt együtt a jegyzőjével. Ezen túlmutató baráti szálak is összekötik őket. Szabadidejükben is többször adtak hírt magukról, közös programjaikról közösségi oldalakon, fellehető beszámolók és mosolygós szelfik képében, ami szoros baráti kapcsolatra utal. Sőt ezt még a családdal közösen is bemutatták. 

Látható, hogy Ócsa most távozó polgármesterének felesége is aktívan részt vett a programokban.  de nem csak a szabadidős és magánéleti tevékenységében, hanem a polgármester hivatali és politikai szerepvállalásaihoz is adta magát.  Ezt maga Bukodi Károly hozta elő, és használta ki mind a választások, mind a történések folyamán. Tette mindezt vélhetőleg a szimpátia és az emberbaráti ábrázolás célzatával, önmaga népszerűsítése érdekében.

 

 Szóval egy ilyen bensőséges baráti kapcsolatban, viszonyban a jegyző kimagasló elismerése többnek látszik, mint a tényleges munkavégzés.

Molnár Csaba aljegyző volt Ócsán, akkor amikor Bukodi alpolgármesterként már a városvezetés élére törekedett.  A régi polgármester kigolyózásával elnyerte a tisztséget, aminek után menesztette az akkori jegyzőt és a kezdőként tapasztalatlan Molnár Csabát nevezte ki helyébe.

Közös pályafutásuk ettől datálható.  Ócsát ezt követően több mint egy évtizedig uralták elöljárói, hatalmi pozíciójukban.   Ezen idő alatt több fideszes (vagyis saját pártállású) tisztségviselőt, képviselőt és egy alpolgármestert is felemésztettek.

Aztán menesztették a szabadidőközpont vezetőjét, belső feszültségek és egyet nem értések kapcsán  megváltak a szintén párt-azonos városi főépítésztől, Horváth Zoltántól. Felszámolták a helyi közétkeztetést, amit a Fideszhez köthető Takács Zsolt érdekeltségébe tartozó TsGastronak adtak át. 

Később a helyi, Bukodi által elnökölt, a város által pénzelt sportegyletből is távozott az, aki az elnök legfőbb társaként volt jelen abban az iskolai botrányban, amit az éjszakai  közös baráti focizásukkal kitermeltek.  Spák József a polgármester kapcsán keveredett peres eljárásba.

Bukodi és Molnár ezek után több lakossági pert kezdeményezett a képviselő-testület háta mögött, aminek költségvetési terheit eltitkolták.  Mint ismert volt az úthátralékosokkal szemben próbáltak így eljárni, de voltak személyiségi jogi aggályaik, és egyéni sérelmekből fakadó perkezdeményezés, aminek viseltes felei (alperesek) a lakosság soraiból kerültek ki.  A jegyző ez esetben is tudna mit mesélni.

Volt, hogy Bukodi a saját hivatala ellen is fellépett, amikor feljelentést tett hivatali visszaélés gyanújával. Érdekes, hogy az az ügy is miként zárult.

 

Mindez természetesen nem jöhetett volna létre, nem valósulhatott volna meg Molnár Csaba jegyzői alantas közreműködése nélkül. 

Valahogy így zajlott le az is, amikor Bukodiék egy maszek alvállalkozónak engedményeztek azzal, hogy az önkormányzat erdős területére a képviselők tudta és jóváhagyása nélkül a MÁV parkoló építési beruházásáról hulladékot szállítsanak ki és helyezzenek el.  Az ezt követő leleplezés után a Kormányhivatali eljárásról nem számoltak be, azt inkább eltitkolták és a következményekről sem beszéltek.  

Az ott lerakott és beásott építési hulladékok kiásásának, elszállításának a költségei máig nem ismertek, csupán annyi, hogy azt Ócsa város közpénzes kasszája bánta. 

Bukodi és Molnár az évek során sok mindent megtettek ami nem vált Ócsa hasznára, vagy dicsőségére. Az Oxyfa ültetvényekkel szintén milliókat bukott a város, ahogy a TSz-Iroda botrányos vétele és bontása sem volt piskóta. Aztán egyre inkább túlárazott haveri mutyizásokkal okoztak lakossági kártételt, miközben érdemi és előrevivő beruházások elmaradtak. 

Szintén Bukodi és Molnár nevéhez köthető a lakosságot sújtó kommunális adó bevezetése, amit szabad felhasználású költségvetési pénzként kezeltek az által, hogy külön elszámolás nélkül besüllyesztették a közös kasszába.  Abba, amiből a polgármester elnökölte "saját" egyesületét is menedzselték.

Bukodiék sorra emésztették fel a korábbi támogatókat, a hozzák köthető személyeket. Mentek az iskolaigazgatók, aztán a választási eredmények hírére távozott legutóbb az a Vojnits Csaba Ferenc főépítész, aki képes volt megtenni azt, amire az előző nem volt hajlandó. 

De beadta felmondását a Bukodi által idehozott a szabadidőközpont énekes igazgatója, Paksi Zita is. Ő ugyebár Bukodi mentén a Koltai-ügyben égette fel magát. Aztán jött az egymásra mutogatás, és a hazudozás, hogy ki mondta le és ki nem tiltotta le. Bukodi ezt is letagadta, a színművészt meghazudtolta.

Sőt a jegyző bűvkörébe került ex-rendőr Mezei Tamás közterületes is menekülőre fogta. 

Érdekessége ennek az is, hogy éveken át nem kerestek, nem hirdettek közterület-felügyelői állást és hagyták Tamást egyedül ténykedni, ami sokak szemében úgy tűnt, mintha a közterület-felügyelő a jegyző végrehajtója lenne. Így a távozása és hozzácsapott vagy 1,5 millió bizony nem a jó hírét szolgálja egyikőjüknek sem. 

Molnár odáig fajult, hogy képes volt egyéneket, vállalkozókat, lakossági személyeket több százezres bírsággal sújtani, egyfajta hatalmi önkényt gyakorolva, a jogra hivatkozva, de valójában tetszik-nem tetszik alapon akár a polgármester, vagy más alany érdekében eljárva.  Mindezek a viseltes dolgok nem tették népszerűvé  Molnár Csabát holott a gyütt-mentsége  hangsúlyozottan tőzsérkedik Bukodi oldalán sem okozott problémát. 

Molnár Csaba jegyzővé avanzsálása után összejött a korábbi közteresek egyikével, azzal a középkorú hölggyel, aki amúgy is alá tartozott, hiszen akkor is a munkáltatója volt, amikor még az utcán (közterületen) szolgált.  

Molnár kezdeményezésére a polgármester jóváhagyására Ritát beemelték a hivatalba, ahol személycserékkel és státuszváltásokkal a jegyző titkárnője, a polgármester kávéfőző kisasszonya, majd az ezzel együtt eléggé össze nem férhető mód a titkárság vezetője lett.  Tudniillik, a jegyző feleségül vette Prohászka Ritát, aki már Molnár mellett épületen (házon) belül volt.

Most, hogy a választásokon megbukott a Fidesz adta városvezetés, a jegyző felesége is jobbnak látta a távozást, akinek férje nyomán úgy 5 millió körül nyomtak a kasszából. 

Férje, a jegyző Bukodi nagylelkűsége és baráti viszonyulása mentén bruttó 16 milliót meghaladó összeggel (jutalommal) távozhatott. Ez túlmegy a barátságon. 

 

Szintén felmondott Ócsát illetően a Bukodi által szerződtetett Kortye Vilmos nevével jelzett családi  Williams Televízió, aki arra lett volna hivatott, hogy a helyi eseményekről beszámoljon. Ezzel szemben inkább polgármesteri propagandát gyártott, és eseményeket hallgatott el, és nem nyújtott, nem szolgáltatott  objektív tájékoztatást. Szinte természetes, hogy maga a vezető is belátta, hogy ez már nem járja, és távozott.

 Így látható mód más országos hírcsatorna és sajtótermék ad számot arról, amiről a fideszes-polgármesteri propaganda nem számolt be.

Az RTL kérdésére Bukodi azzal védekezett, (indoklásként hozta fel,) hogy a jegyző nem hibázott, minden ellenőrzés rendben volt.

Ezzel szemben a Kormányhivatal többször elmarasztalta Ócsa város önkormányzatát. Volt, hogy a működéssel kapcsolatosan, volt, hogy az átláthatósággal voltak problémák, de volt jogsértést tapasztaltak. Így történt ez a Székesi erdőben levő önkormányzati ingatlanra beásott építési törmelékek kapcsán is, de legutóbb a tízen valahány éve elhanyagolt Ócsai szennyvíztelep kapcsán szabtak ki bírságot.  

Bukodi egy rendezetlen peres eljárás közepén hagyja mindezt Ócsára. 

Teszi ezt úgy, hogy Alsópakonyon és Felsőbabádon is adós még a vállalásaival.  Közben Ócsa energiaellátást biztosító elektromos hálózattal is gondok lehetnek, mert rendszeresen kimaradt az áram.

Az évtizedes helyi problémákat nem volt képes kezelni, arra rendszerint nem jutott pénz. A vasúti átjáróba ígért biztonságot nyújtó gyalogos átvezetést legalább két ciklust követően ígérgeti, de odáig sem jutott. 

 Az idő múlásával egyre lekezelőbb és arrogánsabbá vált, szavahihetőségét pedig rég elvesztette.   Polgármestersége alatt számos, korábban őt segítő emberrel veszett össze.

 A város légkör egyre rosszabb lett, az önkormányzati beruházások is nagyrészt csak a látszatról szóltak.

A helyi bölcsődeépítése (bővítése) kapcsán állunk most perben, mert azt jogsértő mód úgy valósították meg, hogy annak még a működési engedélye is veszélybe került.  Mindezek után lehet értelmezni Vojnits Csaba Ferenc városi főépítész, (Bukodi polgármester ócsai főépítésze) meneküléssel felérő távozását.

Szóval a jegyző munkája közel sem volt olyan áldásos a város számára, minta ahogy azt Bukodi utólag magyarázni igyekszik. 

Ráadásul a jegyző is tett előterjesztést a polgármester jutalmazására, ami szintén tízmilliós kiadással, költségvetési pénzfelvétellel járt volna.   Ehhez adta volna a több milliós gépkocsit, a félmilliós telefont, az amúgy is járó végkielégítést és némi pénzmorzsát jutalom gyanánt. Ezzel szerencsére nem tudták kikerülni a testületet. Bukodi így csak (jó) pár millióval távozott.

Azonban azzal a 20 millióval, amit a polgármester a vele megegyező (közös megegyezés) távozó munkatársaknak utaltak, nem tudott a testület mit kezdeni, mert a jegyző és a polgármester nem tájékoztatta őket. 

A jegyző az utolsó pillanatig titkolta a kifizetéseket és közérdekű adatkérésre sem adta meg a távozókat. Nem a neveket, hanem azt, hogy hány fővel egyeztek meg a távozásról. Mindezzel a cselekedetével a hivatal és az önkormányzat további működésének akasztott be, azt igyekezett gátolni, vagy szabotálni, ami természetesen Bukodival összhangban zajlott.

Gyakorlatilag Bukodi és Molnár egymást körbejutalmazta, azokkal a velük lojális munkatársakkal összejátszva, akiket sikerült rávenni a távozásra. Mondhatni Ócsa költségvetését megkárosítva.

 

Bukodi és Molnár szerint mindez jogszerű volt, hiszen van még pénz a kasszában. 

Ócsa város október 1.-vel hivatalba lépő polgármestere, Paul Tamás az RTL kérdésére elmondta, a kisváros költségvetésébe nem férnek bele ekkora jutalmak. 

És hogy mennyire igaza van, azt misem bizonyítja jobban, minthogy Bukodi Károly úgy hagyta hátra a várost, hogy a maga által közzétett vállalásait sem teljesítette.

*

Még mindig társulhat Bukodi a Kálvin-házi választási estéhez - nyitott kapuval várják az érdeklődőket ( - BÉKE)

 Normális esetben a az önkormányzati választások a helyben élők önrendelkezési jogát biztosítja. Azt, hogy a választott képviselőik által a maguk életét befolyásolják. 

Az helyiek ilyenkor nem csak képviselőt választhatnak maguknak, hanem városvezetőt is.  A lényeg azonban mégis csak az, hogy kit választunk.

A városlakó számára egy olyan képviselet jelent és hozhat érdemi változást, mely valóban képes az egyént megjeleníteni és hangját, óhaját kifejezni a városi közösség döntéshozatali tanácsában. Ez pedig nem más, mint a képviselő-testület. A tanácskozás fórum pedig az önkormányzati testületi ülés, ahol a képviselők többségi szavazati alapján születnek a döntések.  

Ez esetben nem a nagypolitika, hanem a helyi érdekek számítanak. Nem az a lényeg, hogy az országos politikai célokat miként képviseli, vagy jeleníti meg a helyi közösség mindennapjaiban a testület, hanem az, hogy miként képviselik és jelenítik meg helyben élők akaratát.

Na ez a nem mindegy. 

Lássuk be, hogy az elmúlt évek során Ócsa városvezetése nagyrészt pártpolitikusokból állt össze. A testületi többséget is a kormánypárt Fideszes tagsága adta. Ebben a felállásban a népi képviselők hangja, szavazata eltörpült és nem érvényesült.  

A városvezető és helyettese évtizedekig visszavezethetően Fideszes párttagok voltak.  Őket nem az itt élők, hanem a nagypolitika irányította. A legutóbbi időn át mai is így van ez. Bukodi Károly és társai, egészen  Kardos Zoltánig kormánypárti szimpatizánsok. Ők nem az itt élők óhaja, szavai és elvárásai mentén cselekedtek, hanem a központi pártérdek nyomán cselekedtek.

Visszatekintve Bukodi károlyságának jelentősebb állomásaira, mind azt látjuk, hogy a várossal az itt élőkkel, a helyi emberekkel szemben a városon túli nagypolitika érdekei mentén jártak el. Az ócsai emberek érdekivel szemben másokat szolgáltak.

Így volt ez a FÉG elvesztése során, amikor az itt dolgozó, itt adózó és itt termelő-, fizető emberek érdekeivel szemben pártpolitikai alapon történő átjátszásba kezdett a kormányközeli vállalkozó.

Felcsúti Zsolt megjelenésével Bukodi polgármester inkább a kormány adta Fidesz érdekeit szolgálta a város érdekképviselete helyett.  Városvezetőként nem rendelt el a jegyzőjével azonnali birtokvédelmet, hanem hagyta a FÉG szétesését. Politikai kampányba kezdett a kormány képviselőjével és előadták a kényszerű leépítést Szűcs Lajossal, Felcsúti Zsolttal együtt, azt állítva, hogy nincs más megoldás, de kiállnak az itt élőkért, a munkásért.  Hagyták  egyoldalúan elveszni és sikerre vitték a Fidesz-közeli vállalkozónak történő átjátszást. 

FÉG Konvektor, Zrt.

 

  Budapesttől 24 km-re, az M5-ös autópályáról könnyenmegközelíthető 9000 fős városban, Ócsán találjuk Európa egyik legnagyobb száraz gázfűtőkészülék gyárát, a FÉG Konvektorgyártó Zártkörűen Működő Részvénytársaságot. A társaság jogelődje az 1891-ben alapított Fegyver-és Gépgyártó Részvénytársaság volt. Rendkívül fontos a vállalat számára, hogy vevőinek folyamatosan megbízható minőséget nyújtson, ezt szolgálja a vállalatnál 1994 óta működő ISO 9001 minőségirányítási rendszer is. A FÉG Konvektor Zrt. által gyártott készülékek főpiaci előnyének és megbízhatóságnak az alapja, a készülékek lelke, a német licenc alapján gyártott és folyamatosan fejlesztett CR6 gázautomatika. A cég fő törekvése, hogy a hazai piacon jelentős részesedéssel rendelkező konvektorai mellett újabb és újabb fejlesztésű termékekkel is bővítse kínálatát, mint például a BNV-nagydíjas élőlánghatású látványkonvektorok és Siesta Pingvin fantázianevű infraégős hősugárzók. Az utóbbi évek változó piaci igényeit figyelembe véve 2006-ban megkezdte a cég az energiatakarékos és környezetkímélő FÉG-Coopra kondenzációs kazán forgalmazását. A vállalat azonban nemcsak a termék gyártása során törekszik a legszigorúbb minőségi és biztonsági követelmények betartására, de termékeinek az értékesítés után is nagy figyelmet szentel. A FÉG Konvektorgyártó Zrt. egész országot lefedő, 1000 fős szervízhálózatának faladata a készülékek üzembe helyezése, a garanciális és garancián túli javítás biztosítása, valamint az időszerű és a jogszabályok által előírt kötelező karbantartás elvégzése. Az Ócsai Tájvédelmi Körzetbe, illetve a lakossági környezetbe épült gyár a környezetvédelem érdekében olyan technológiákat alkalmaz, melyek során kevesebb veszélyes hulladék keletkezik, folyamatosan csökkenti a környezetet szennyező anyagok felhasználását, valamint saját beruházású szennyvíztisztító rendszerrel rendelkezik az ipari szennyvizek tisztítására.

A lényeg, hogy a gyár elveszett, a régi foglalkoztatottság megszűnt, a munkájukat vesztettek magukra és a felsőbb párpolitikai érdek érvényesült. Az államtitkárt azóta sem láttuk Ócsán, Szűcs pedig továbblépett, Bukodi meg a nyakunkon maradt.

 

Ugyancsak ez a pártpolitikai érdekérvényesítés került előtérbe a Fidesz adta kormány és a szintén kormánypárti városvezetés összejátszása során akkor, amikor Alsópakony településrészen a devizahiteles lakónegyedet mint valami nagy fejlődést, ránk sózták, majd itt hagyták. 

  Bukodi polgármesterként ekkor sem a várost, hanem a kormányzati politikát szolgálta ki. Ígért fűt-fát, fejlődést, fellendülést, kerékpárutat és mindent a helyieknek a kormány képviselőjének oldalán úgy, mint mindig.  Persze, hogy ez nem a helyiek érdekét szolgálta. Bukodi pártpolitikai szereplőként mégis beáldozta a várost.  

 Felsőpakony akkori polgármestere ezt rosszallóan felhozta, de lehurrogták. És lássuk be, az idő az ő igazát hozta. 

 

Bukodi ahogy megpuhították az ócsaiakat, mindent feladott.  Az autonóm elképzeléseket feladva, azt áthangolva,  Alsópakony új településrészét rávarrták a város fejletlen infrastruktúrájára.  Mindez nem, hogy haszonként, segítségként, hanem amolyan szükségmegoldás gyanánt teherként és kárként jelent meg Ócsa lakosságának mindennapjaiban.  

Az alsópakonyiakat a kormányzat és a Bukodi adta városvezetés is magára hagyta.  Az ígéreteket nem tartották be, a vezetékes vizünket kivitték, a szennyvizet behozták, de az ottani út túloldalán élő régi major lakta emberek sorsát semmivel nem könnyítették meg. Őket Bukodi és a Fidesz is hagyta a nyomorban, vezetékes víz- és csatorna nélkül máig.  

 Az ócsai szennyvíztelepet sem esett át olyan rekonstrukción, mely képes lenne a kor elvárásainak megfelelő befogadásra, feldolgozásra, bűztelenítésre, tisztításra.  A korszerűtlen telep maradt a városlakók nyakán a nagyobb leterheléssel, szinte úgy ahogy volt rossz állapotában. Ennek baját ma is nyögjük. 

Tehát itt is, vagyis ez esetben is a Fidesz adta városvezetés és a kormányzat hozta pártpolitika érvényesült a helyi érdekekkel szemben.  Hogy ez a kiszolgáltatottság mennyire káros a városra nézve, azt Felsőpakony, Alsónémedi ezen idő alatt bejárt fejlődési útja bizonyítja, mert míg Bukodi a nagypolitika seggét nyalva kapaszkodott a polgármesteri székébe, addig úgy is kezelték, mint azt a láncos kutyát, amely kötöttsége okán képtelen önállóságra. Ezzel ellentétben Felsőpakony vezetésének kegyeiért Szűcs a falat is lekaparta. 

Alsópakony függetlenségét és ezzel járó önállóságát kihasználva messze elhagyta Ócsát.  Míg Bukodi a saját ígérvényeit, vállalásait sem volt képes teljesíteni, addig a szomszédos települések messze elhagytak bennünket. Bukodi Ócsája az előző polgármester munkásságának eredményeként elért városi rangjával kitörölheti a seggét, mert itt megállt az élet. Bukodi lefagyasztotta a várost, elaltatta a helyieket és miközben csendben eladósította a várost, azt a maga javára fordítva semmizte ki az itt élőket.

Ennek ékes példája volt az, amikor a MÁV-parkolóberuházás során már az önkormányzat telkét adták és kínálták fel egy idegen (saját nyelvezetük szerint gyütt-ment) alvállalkozónak az ott kitermelt sitt lerakására. Ez is az idegen érdekek szolgálatára volt csak jó a helyiek ellenében.  Mindehhez persze belapult a Fidesz adta testületi többség, az akkori polgárőrség, a jegyző alá tartozó közterület-felügyelet  és végül a városlakók összessége. Természetesen mindez nem jöhetett volna létre a polgármester, a helyettese, a jegyző és a vele azonos pártpolitikát képviselő testületi tagság nélkül. 

Egy éven keresztül hordták ki és ásták be az építési törmeléket a város szeme előtt "észrevétlenül".

  

Ellenzék igazából nem is létezett, mert azt az autoriter pártvezetés csírájában elnyomta.

És hogy ne nyújtsuk hosszúra Bukodi elmúlt évtizednyi kártékonyságát amit helybéliek ellen tett, lássuk a legutóbbi eseményeket azon részét, amivel a termőföldeket átjátszva csinált káros iparosítást a lakóövezet tövébe kisebb napelemekkel a Székesi mentén.  Ennél nagyobb kártételt csupán az Inárcson telepített naperőmű érdekében kifejtett azon tevékenysége volt, amivel (elvi) hozzájárulásra bírta a testületet arra, hogy az esetleg létesítendő magasfeszültségű távvezetéket átengedik a várost övező termőföldeken, amivel számos helyi gazda, és összességében a városlakók érdekeit sértve, a helyben adózókat átlépve úgy járt el, ami egy a városát képviselő tagtól, egy városvezető polgármestertől el nem várható. 

Bukodi ez esetben is az ócsaiak ellen lépett, szavazott és járt el. Előrébb helyezte az idegen pártpolitikai érdekeket a város és az itt élők érdekeinél. 

Gyakorlatilag többszörösen becsapta a választóit, az itt élőket és számos földijének kárt okozott. Bukodi polgármesterségét mindvégig a központosított pártérdek, mások haszna (hacsak nem a sajátja) vezérelte a város népével szemben.

Mindezek az események, történések arra következtetik a józan gondolkodót, hogy a helyi életben, az önkormányzatiságban nem az országos pártpolitika a célravezető. Ez példázza Alsónémedi, Felsőpakony és végül Ócsa Fidesz adta polgármesteri munkássága. 

Városunkra tekintve a kormánypártiság. a Fideszhez tartozás Bukodi által nagyobb kártételt hozott, mint egy háború.  Ócsa romokban van, még akkor is, ha annak halmazai jelenleg sokak számára még nem eléggé láthatók.  Csak az infrastrukturális alulmaradottságunk, a fejletlen közlekedés, a napi bejutásban és a megszokottságban, az elfogadásban rejtőzködőn van jelen, addig a felzárkóztatásban már látható az a beteges cselekvési inger, a kapkodás, az ismételt ígérgetés, hazudozás, letiltás, fenyegetés, amit Bukodi a mostani kampány során kifejt.

A kormánypárt a fuldokló polgármestere segítségére igyekszik akkor, amikor politikailag törekszik a helyi zsarnok túlélését biztosítani.   

Óriási összegeket költ a Fidesz Bukodi kampányára. Brosúrákban, út menti reklámfelületekre, népszerűsítő programokra, állampárti politikusok helyi road-showjára, de az eddig volt polgármester már az alján van. 

Nem képes kiállni egy igazi fórumra, egy nagy népi összejövetelre, egy polgármesteri vitára. 

Egy olyan összejövetelt sem mer vállalni, ahol a zsenge kihívó jelölt és az eddigi régi polgármester mondhatná el, hogy mit képzel el tenni ezért a közösségért, aminek a választóinak a szavazataira vágyik.  

 

Bukodinak még adott a hivatali háttér, a nyereg, a paripa a pénz. Adott a helyválasztás joga is számára, ahogy az időpont is. Ő azonban  inkább hátat-fordít és nem meri vállalni a kihívást.

Bukodi a nagy orgánumú polgármester, most alamuszi nyuszikánt lapít és bújik a szőnyeg alá, mintsem polgármesterként, jelöltként álljon a kihívója elé egy szakmai vitaestre. 

Bukodi Koltait sem vállalta.  Koltai is a Kálvin-házba szorult. Az ócsai nép azt megtöltötte, és teltházassá tette.  Koltai melegséget, boldogságot hozott,  a Kálvin-házat benépesítette. 

Bukodinak is adott az utolsó lehetőség, hogy június 7.-n 18 órakor, ahol polgármesteri vita (ha Bukodival) nem is, de egy programbemutató, ha úgy tetszik kampányzáró népi összejövetel, egy jó rendezvény mindenképpen kiáll ott, ahol a leköszönő polgármester (valószínűleg) nem lesz jelen.

A kapu mindenesetre nyitva áll.  

Menjünk, és teremtsünk BÉKÉT.

*

Augusztus 20. - Magyarország állami ünnepe ( - Szt István és a keresztény államalapítás kora)

Augusztus 20. államalapító Szent István királyunk ünnepe, nemzeti ünnep, Magyarország hivatalos állami ünnepe, egyben az új kenyér ünnepe.

Szent István lovasszobra - jobbjában a kettős-keresztes jogar, feje fölött glória ( - vallás és szentség)

Augusztus 20. az egyik legrégibb magyar ünnepnap: Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Uralkodása idején István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ekkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. Élete végén a beteg király ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, és 1038-ban ő maga is ezen a napon halt meg. Az ünnep dátumát Szent László király tette át augusztus 20-ára, mert 1083-ban VII. Gergely pápa hozzájárulásával ezen a napon emeltették oltárra I. István relikviáit a székesfehérvári bazilikában, ami szentté avatásával volt egyenértékű.

I. (Nagy) Lajos uralkodásától (1342-1382) kezdve egyházi ünnepként élt tovább ez a nap. István kultusza Európa-szerte elterjedt ugyan, de a királyt az egyetemes egyház nevében csak 1686-ban nyilvánította szentté XI. Ince pápa. A szentatya akkor elrendelte, hogy Buda töröktől való visszafoglalásának évfordulóján az egész katolikus világ minden évben emlékezzen meg Szent István ünnepéről, amelyet az egyetemes egyház augusztus 16-án tart.

XIV. Benedek pápa 1771-ben csökkentette az egyházi ünnepek számát, s a Szent István-nap ekkor kimaradt az ünnepek sorából. Mária Terézia (1740-1780) ugyanakkor ismét elrendelte a Szent István-nap megtartását, sőt nemzeti ünnepként a naptárakba is felvétette. A királynő volt az, aki 1771-ben Bécsbe, majd Budára hozatta István kézfejereklyéjét, a Szent Jobbot, amelyet ettől kezdve minden év augusztus 20-án körmenetben vittek végig a városon.

A legenda szerint István ereklyéjét 1083-as szentté emelésekor épen találták meg koporsójában, és már az 1222. évi Aranybulla is törvénybe iktatta tiszteletét. Valószínűleg a tatárjárás vagy a török idők alatt veszett el, majd 1590 körül a raguzai (dubrovniki) dominikánus kolostorban találtak rá. A Szent Jobbot - amelynek ezüst ereklyetartóját 1862-ben készítették - ma Budapesten, a Szent István-bazilikában őrzik.

Az 1848-as szabadságharc leverése után hosszú ideig nem tarthatták meg az augusztus 20-i nemzeti ünnepet, hiszen Szent István a független magyar állam jelképe volt. Először 1860-ban lehetett ismét megünnepelni ezt a napot, ami valóságos nemzeti tüntetéssé vált.

Az 1867-es kiegyezés után az ünnep visszanyerte régi fényét, 1891-ben Ferenc József az ipari munkások számára is munkaszüneti nappá nyilvánította augusztus 20-át, 1895-ben pedig a belügyminiszter elrendelte, hogy ezen a napon címeres zászlóval lobogózzák fel a középületeket.

A két világháború között az ünnep kiegészült a Szent István-i, azaz a Trianon előtti Magyarország visszaállítására való folyamatos emlékezéssel, emlékeztetéssel. 1945 után augusztus 20-át egyházi ünnepként 1947-ig ünnepelhették nyilvánosan, a második világháború végén a Szent Koronával együtt nyugatra menekített, de 1945. augusztus 18-án hazahozott Szent Jobb 1947-ig még szereplője volt a Szent István-napi ünnepnek.

A kommunista rendszer az ünnep vallási és nemzeti tartalmát nem vállalta, de teljes megszüntetését vagy jelentéktelenné süllyesztését sem látta célszerűnek, inkább tartalmilag változtatott rajta. A szekularizált ünnepet először az új kenyér ünnepének nevezték el, majd az új alkotmány hatályba lépését új - szocialista - államalapításként 1949. augusztus 20-ára időzítették. 1949 és 1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepelték, 1950-ben pedig az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete a Magyar Népköztársaság ünnepévé nyilvánította.

Kettős-kereszt Ócsa központjában - azóta eltávolították innét

A rendszerváltozással felelevenedtek a régi tradíciók, és 1989 óta ennek megfelelően rendezik meg a Szent Jobb-körmenetet. Szent István ünnepének igazi rehabilitációja 1991-ben történt meg: az 1990-es első szabad választások nyomán létrejött Országgyűlés 1991. március 5-én a nemzeti ünnepek - március 15., augusztus 20., október 23. - közül Szent István napját nyilvánította a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepévé. A 2012. január 1-jén hatályba lépett Alaptörvény (alkotmány) is Magyarország hivatalos állami ünnepeként, az egyik nemzeti ünnepként rögzíti augusztus 20-át.

Augusztus 20-án rangos állami kitüntetéseket adományoznak, ekkor adják át többek között a 2011-ben alapított Szent István Rendet, a legmagasabb állami kitüntetést, amely a Magyarország érdekében tett legkiemelkedőbb különleges érdemek, kimagasló életművek, nemzetközi téren szerzett jelentős értékek elismerésére szolgál. Először 2013-ban adományozták oda.

*