Ócsán nem csillapodik a hangulat Bukodi és Molnár közpénzes osztogatása visz mindent - közpénzes menekülés

 Szeptember vége október eleje óta izzik a hangulat Ócsán, ahogy a polgármesterváltással kiderült, hogy Fidesz adta városvezetés, történetesen Bukodi Károly távozó polgármester és partnere Molnár Csaba jegyző egymás kielégítve jutalmazták magukat és köreiket.

Mint ahogy azt a média is felszínre hozta, Bukodi Károly a szeretett jegyzőjének iktatott be jelentős jutalmat a vele töltött közös évek elismerése gyanánt.  Ahogy a 444.hu is beszámolt róla, nem szemérmeskedtek a fosztogatással az  osztogatással. 

Bukodi azzal indokolja jegyzőjének közel 16 milliós jutalmazását, hogy évek óta együtt vannak a hivatalban, munkája során minden rendben volt. 

Bukodi azonban nem csak a hivatalban volt együtt a jegyzőjével. Ezen túlmutató baráti szálak is összekötik őket. Szabadidejükben is többször adtak hírt magukról, közös programjaikról közösségi oldalakon, fellehető beszámolók és mosolygós szelfik képében, ami szoros baráti kapcsolatra utal. Sőt ezt még a családdal közösen is bemutatták. 

Látható, hogy Ócsa most távozó polgármesterének felesége is aktívan részt vett a programokban.  de nem csak a szabadidős és magánéleti tevékenységében, hanem a polgármester hivatali és politikai szerepvállalásaihoz is adta magát.  Ezt maga Bukodi Károly hozta elő, és használta ki mind a választások, mind a történések folyamán. Tette mindezt vélhetőleg a szimpátia és az emberbaráti ábrázolás célzatával, önmaga népszerűsítése érdekében.

 

 Szóval egy ilyen bensőséges baráti kapcsolatban, viszonyban a jegyző kimagasló elismerése többnek látszik, mint a tényleges munkavégzés.

Molnár Csaba aljegyző volt Ócsán, akkor amikor Bukodi alpolgármesterként már a városvezetés élére törekedett.  A régi polgármester kigolyózásával elnyerte a tisztséget, aminek után menesztette az akkori jegyzőt és a kezdőként tapasztalatlan Molnár Csabát nevezte ki helyébe.

Közös pályafutásuk ettől datálható.  Ócsát ezt követően több mint egy évtizedig uralták elöljárói, hatalmi pozíciójukban.   Ezen idő alatt több fideszes (vagyis saját pártállású) tisztségviselőt, képviselőt és egy alpolgármestert is felemésztettek.

Aztán menesztették a szabadidőközpont vezetőjét, belső feszültségek és egyet nem értések kapcsán  megváltak a szintén párt-azonos városi főépítésztől, Horváth Zoltántól. Felszámolták a helyi közétkeztetést, amit a Fideszhez köthető Takács Zsolt érdekeltségébe tartozó TsGastronak adtak át. 

Később a helyi, Bukodi által elnökölt, a város által pénzelt sportegyletből is távozott az, aki az elnök legfőbb társaként volt jelen abban az iskolai botrányban, amit az éjszakai  közös baráti focizásukkal kitermeltek.  Spák József a polgármester kapcsán keveredett peres eljárásba.

Bukodi és Molnár ezek után több lakossági pert kezdeményezett a képviselő-testület háta mögött, aminek költségvetési terheit eltitkolták.  Mint ismert volt az úthátralékosokkal szemben próbáltak így eljárni, de voltak személyiségi jogi aggályaik, és egyéni sérelmekből fakadó perkezdeményezés, aminek viseltes felei (alperesek) a lakosság soraiból kerültek ki.  A jegyző ez esetben is tudna mit mesélni.

Volt, hogy Bukodi a saját hivatala ellen is fellépett, amikor feljelentést tett hivatali visszaélés gyanújával. Érdekes, hogy az az ügy is miként zárult.

 

Mindez természetesen nem jöhetett volna létre, nem valósulhatott volna meg Molnár Csaba jegyzői alantas közreműködése nélkül. 

Valahogy így zajlott le az is, amikor Bukodiék egy maszek alvállalkozónak engedményeztek azzal, hogy az önkormányzat erdős területére a képviselők tudta és jóváhagyása nélkül a MÁV parkoló építési beruházásáról hulladékot szállítsanak ki és helyezzenek el.  Az ezt követő leleplezés után a Kormányhivatali eljárásról nem számoltak be, azt inkább eltitkolták és a következményekről sem beszéltek.  

Az ott lerakott és beásott építési hulladékok kiásásának, elszállításának a költségei máig nem ismertek, csupán annyi, hogy azt Ócsa város közpénzes kasszája bánta. 

Bukodi és Molnár az évek során sok mindent megtettek ami nem vált Ócsa hasznára, vagy dicsőségére. Az Oxyfa ültetvényekkel szintén milliókat bukott a város, ahogy a TSz-Iroda botrányos vétele és bontása sem volt piskóta. Aztán egyre inkább túlárazott haveri mutyizásokkal okoztak lakossági kártételt, miközben érdemi és előrevivő beruházások elmaradtak. 

Szintén Bukodi és Molnár nevéhez köthető a lakosságot sújtó kommunális adó bevezetése, amit szabad felhasználású költségvetési pénzként kezeltek az által, hogy külön elszámolás nélkül besüllyesztették a közös kasszába.  Abba, amiből a polgármester elnökölte "saját" egyesületét is menedzselték.

Bukodiék sorra emésztették fel a korábbi támogatókat, a hozzák köthető személyeket. Mentek az iskolaigazgatók, aztán a választási eredmények hírére távozott legutóbb az a Vojnits Csaba Ferenc főépítész, aki képes volt megtenni azt, amire az előző nem volt hajlandó. 

De beadta felmondását a Bukodi által idehozott a szabadidőközpont énekes igazgatója, Paksi Zita is. Ő ugyebár Bukodi mentén a Koltai-ügyben égette fel magát. Aztán jött az egymásra mutogatás, és a hazudozás, hogy ki mondta le és ki nem tiltotta le. Bukodi ezt is letagadta, a színművészt meghazudtolta.

Sőt a jegyző bűvkörébe került ex-rendőr Mezei Tamás közterületes is menekülőre fogta. 

Érdekessége ennek az is, hogy éveken át nem kerestek, nem hirdettek közterület-felügyelői állást és hagyták Tamást egyedül ténykedni, ami sokak szemében úgy tűnt, mintha a közterület-felügyelő a jegyző végrehajtója lenne. Így a távozása és hozzácsapott vagy 1,5 millió bizony nem a jó hírét szolgálja egyikőjüknek sem. 

Molnár odáig fajult, hogy képes volt egyéneket, vállalkozókat, lakossági személyeket több százezres bírsággal sújtani, egyfajta hatalmi önkényt gyakorolva, a jogra hivatkozva, de valójában tetszik-nem tetszik alapon akár a polgármester, vagy más alany érdekében eljárva.  Mindezek a viseltes dolgok nem tették népszerűvé  Molnár Csabát holott a gyütt-mentsége  hangsúlyozottan tőzsérkedik Bukodi oldalán sem okozott problémát. 

Molnár Csaba jegyzővé avanzsálása után összejött a korábbi közteresek egyikével, azzal a középkorú hölggyel, aki amúgy is alá tartozott, hiszen akkor is a munkáltatója volt, amikor még az utcán (közterületen) szolgált.  

Molnár kezdeményezésére a polgármester jóváhagyására Ritát beemelték a hivatalba, ahol személycserékkel és státuszváltásokkal a jegyző titkárnője, a polgármester kávéfőző kisasszonya, majd az ezzel együtt eléggé össze nem férhető mód a titkárság vezetője lett.  Tudniillik, a jegyző feleségül vette Prohászka Ritát, aki már Molnár mellett épületen (házon) belül volt.

Most, hogy a választásokon megbukott a Fidesz adta városvezetés, a jegyző felesége is jobbnak látta a távozást, akinek férje nyomán úgy 5 millió körül nyomtak a kasszából. 

Férje, a jegyző Bukodi nagylelkűsége és baráti viszonyulása mentén bruttó 16 milliót meghaladó összeggel (jutalommal) távozhatott. Ez túlmegy a barátságon. 

 

Szintén felmondott Ócsát illetően a Bukodi által szerződtetett Kortye Vilmos nevével jelzett családi  Williams Televízió, aki arra lett volna hivatott, hogy a helyi eseményekről beszámoljon. Ezzel szemben inkább polgármesteri propagandát gyártott, és eseményeket hallgatott el, és nem nyújtott, nem szolgáltatott  objektív tájékoztatást. Szinte természetes, hogy maga a vezető is belátta, hogy ez már nem járja, és távozott.

 Így látható mód más országos hírcsatorna és sajtótermék ad számot arról, amiről a fideszes-polgármesteri propaganda nem számolt be.

Az RTL kérdésére Bukodi azzal védekezett, (indoklásként hozta fel,) hogy a jegyző nem hibázott, minden ellenőrzés rendben volt.

Ezzel szemben a Kormányhivatal többször elmarasztalta Ócsa város önkormányzatát. Volt, hogy a működéssel kapcsolatosan, volt, hogy az átláthatósággal voltak problémák, de volt jogsértést tapasztaltak. Így történt ez a Székesi erdőben levő önkormányzati ingatlanra beásott építési törmelékek kapcsán is, de legutóbb a tízen valahány éve elhanyagolt Ócsai szennyvíztelep kapcsán szabtak ki bírságot.  

Bukodi egy rendezetlen peres eljárás közepén hagyja mindezt Ócsára. 

Teszi ezt úgy, hogy Alsópakonyon és Felsőbabádon is adós még a vállalásaival.  Közben Ócsa energiaellátást biztosító elektromos hálózattal is gondok lehetnek, mert rendszeresen kimaradt az áram.

Az évtizedes helyi problémákat nem volt képes kezelni, arra rendszerint nem jutott pénz. A vasúti átjáróba ígért biztonságot nyújtó gyalogos átvezetést legalább két ciklust követően ígérgeti, de odáig sem jutott. 

 Az idő múlásával egyre lekezelőbb és arrogánsabbá vált, szavahihetőségét pedig rég elvesztette.   Polgármestersége alatt számos, korábban őt segítő emberrel veszett össze.

 A város légkör egyre rosszabb lett, az önkormányzati beruházások is nagyrészt csak a látszatról szóltak.

A helyi bölcsődeépítése (bővítése) kapcsán állunk most perben, mert azt jogsértő mód úgy valósították meg, hogy annak még a működési engedélye is veszélybe került.  Mindezek után lehet értelmezni Vojnits Csaba Ferenc városi főépítész, (Bukodi polgármester ócsai főépítésze) meneküléssel felérő távozását.

Szóval a jegyző munkája közel sem volt olyan áldásos a város számára, minta ahogy azt Bukodi utólag magyarázni igyekszik. 

Ráadásul a jegyző is tett előterjesztést a polgármester jutalmazására, ami szintén tízmilliós kiadással, költségvetési pénzfelvétellel járt volna.   Ehhez adta volna a több milliós gépkocsit, a félmilliós telefont, az amúgy is járó végkielégítést és némi pénzmorzsát jutalom gyanánt. Ezzel szerencsére nem tudták kikerülni a testületet. Bukodi így csak (jó) pár millióval távozott.

Azonban azzal a 20 millióval, amit a polgármester a vele megegyező (közös megegyezés) távozó munkatársaknak utaltak, nem tudott a testület mit kezdeni, mert a jegyző és a polgármester nem tájékoztatta őket. 

A jegyző az utolsó pillanatig titkolta a kifizetéseket és közérdekű adatkérésre sem adta meg a távozókat. Nem a neveket, hanem azt, hogy hány fővel egyeztek meg a távozásról. Mindezzel a cselekedetével a hivatal és az önkormányzat további működésének akasztott be, azt igyekezett gátolni, vagy szabotálni, ami természetesen Bukodival összhangban zajlott.

Gyakorlatilag Bukodi és Molnár egymást körbejutalmazta, azokkal a velük lojális munkatársakkal összejátszva, akiket sikerült rávenni a távozásra. Mondhatni Ócsa költségvetését megkárosítva.

 

Bukodi és Molnár szerint mindez jogszerű volt, hiszen van még pénz a kasszában. 

Ócsa város október 1.-vel hivatalba lépő polgármestere, Paul Tamás az RTL kérdésére elmondta, a kisváros költségvetésébe nem férnek bele ekkora jutalmak. 

És hogy mennyire igaza van, azt misem bizonyítja jobban, minthogy Bukodi Károly úgy hagyta hátra a várost, hogy a maga által közzétett vállalásait sem teljesítette.

*

Megtörtént a csoda Ócsán - végre sikerült ( - pedig ej' ráértünk volna arra még)

Az Eu-s támogatásból megvalósult, de valójában a társult környezetszennyezés és lenyúlások okán 2015-ben hivatalos ceremóniával át sem adott ócsai MÁV parkoló első kéretlen vendége az a helyi fuvaros volt, aki kihasználva a városvezetés érzékeny pontját, ingyenes használtba vette azt.

Mint elátkozott királyfi
Túl az Óperencián,
Él magában falujában

Bár a létesítmény, nem a vállalkozók hiányos telephelyeinek pótlásra készült, mégis voltak itt olyanok, akik a polgármester cimboraságát kihasználva vették igénybe szabálytalanul a közpénzből épített közterületet.

Blogunk az évek során többször is beszámolt róla és jelezte, hogy micsoda kárt okoznak azok a nehézgépjárművekkel az út közepén leállított nyerges szerelvényeikkel, valamint a térkövezett rész beroppantásával, de hiába, mert ahogy az érintett vállalkozó előadta, a polgármester különleges elbírálása alapján ő ezt megengedheti magának.

Így nincs mit csodálkozni azon, hogy a már rég hengerfejesé hajtott, majd lecserélt gépes szerelvényt nélkülöző félpótkocsi is elvesztette forgalmi érvényességét és enyészetnek indult.

Közben múltak az évek, és a helyi hivatalban senkit nem érdekelt a városképet is csúfító, a rozsdásodásban magára hagyott rendszám nélküli vontatmány.  

Jöttek-mentek a közterületesek, csak a jegyző és a polgármester nem változott, ahogy az ócsai látlelet is ugyanazt a trehány nemtörődömséget mutatta, amit a városvezetés mutyizása ránk hagyott. 

 Öt évnyi leakasztást követően azonban a héten csoda történt.  A 2016 óta elhagyott és lelohasztott szerelvény szabálytalanul hátrahagyott félpótkocsija Ócsa 2021. évében végre eltűnt a város egyik legforgalmasabbnak számító frekventált közterületéről, a vasútállomáshoz kapcsolódó parkolóból.

 

Életét így tengi által;
Bár apái nékie
Mindent oly bőven hagyának,
Soha sincsen semmije.
De ez nem az ő hibája;
Ő magyarnak születék,
S hazájában ősi jelszó:
„Ej, ráérünk arra még!”

 (Petőfi Sándor -1847. november - Pató Pál)

 Mindezért hálával és köszönettel tartozunk a városunk vagy 10 éve regnáló Pató Páljának. 

*

Nyomozás indult közfeladati helyzettel visszaélés bűntett gyanúja miatt Puklival szemben - és Ócsán miért nem

Nyomozás indult a tanártüntetéseket szervező iskolaigazgató, Pukli István, a Teleki Blanka Gimnázium igazgatója ellen – adta hírül a Blikk.

(Ócsáról ekkor még nem volt szó. )

A rendőrség "minősülő közfeladati helyzettel visszaélés bűntett gyanúja" miatt indított eljárást, mivel egyesek szerint az igazgató tevékenysége miatt kellett felmondania az egyik tanárnak.

Pukli ugyanis a polgári engedetlenségi mozgalom meghirdetése előtt nem kérte ki a tantestület véleményét.

 Ez a napi hírek legjava volt tegnap, mert ha ez így van akkor marha egyszerű, mert Ócsán szintén ismert, hogy a helyi hatalom képviselője, nem egy esetben úgy járt el, hogy előzetesen nem kérte ki a képviselő-testület hozzájárulását. 

Mint ismert Ócsán úgy indítottak legalább egy bizonyított esetben bírósági eljárást polgári személlyel szemben a városi önkormányzat nevében, azt megelőzően nem kérték ki a képviselő-testület véleményét és hozzájárulását.  

Ezzel az eljárással legalább egy helyi lakosnak meghurcoltatássál és anyagi kihatással járó kárt okoztak. Az eset kapcsán az sem mellékes, hogy mindez mennyi közpénzes költséggel járt.

Ugyancsak egy esetben bizonyossá vált, hogy az önkormányzat nevében eljárva vezető tisztségviselő úgy kötött szerződést és adott megbízást közpénzes fizetésvállalással járó feladatvégzésre, melyre előzetesen nem volt jóváhagyás, és felhatalmazás a képviselő-testület részéről. 

Az adott esetben a két fél közötti szerződés kapcsán közpénz kifizetésére került sor, ami a másik oldalon bevételként vagy haszonként jelenezett; - a megbízott (haveri) félnél.

Szintén ez jelenik meg az Eu-s finanszírozás alatt készült MÁV parkolóberuházás során akkor, amikor az önkormányzat nevében eljárva, de képviselő-testületi határozat és állásfoglalás nélkül adtak használati engedélyt a vasút mentén folyó P+R és B+R projektben az ott kitermelt vegyes építési törmelékkel terhelt talaj önkormányzati ingatlanra való elhelyezésére, mely során jelentős környezetkárosítás és környezett szennyezés állt be, ami hátrányosan hat a város és az itt lakó polgárság életkörülményeire. 

Az ügy ismertté vált iratanyagából kiderül, hogy a városi "önkormányzat és a kivitelező kft között megállapodás jött létre arra vonatkozóan, hogy a projekt/beruházás során kitermelt termőföldet tárgyi ingatlanon helyezzék el."  Mindezt "az Ócsa MÁV állomás egykori rakodóvágányai mentén húzódó területről". Onnan, ahol az erős aljzatbetont felszedték. (Ez ugyebár nem termőföld.) Majd ezt a város területén levő Székesi erdőrészen található egykori hulladéklerakó mellé az önkormányzat tulajdonában álló 090/3 hrsz.-ú ingatlanra beásva elhelyezték. 

A Pest Megyei Kormányhivatal  szerint az ingatlanon 10-15 méter széles, 80-85 méter hosszú területen 1-3 méter vastagságban (mélységben) nagy mennyiségű (több mint 100 köbméter) földdel vegyesen kevert építési-bontási hulladék került elhelyezésre. 

Ügybeli anyagban fellehető az önkormányzati nyilatkozat, mint hivatkozás, mely szerint magát az önkormányzatot képviselő személy és a B2 Trans Kft  - 2200 Monor, Kodály Zoltán utca 12., - képviselője - Bognár Csaba ügyvezető (vezető tisztségviselő) - egyezett meg a parkoló kialakításakor kitermelt anyag elhelyezésében 2015. évben. (Legalábbis a Kormányhivatalnál ezt vallották.) A több tonnányi hulladék elhelyezésére, az önkormányzati tulajdonú, nevezett ingatlan használatbavételére, az ilyen tárgyú "hasznosítására", igénybevételére, és honorálására képviselő-testületi hozzájárulás, döntés, határozat ez ügyben nem született. A testület egyetlen ülésnapon sem vette napirendbe és nem is tárgyalta az önkormányzati területre való lerakást, vagy engedélyezést. Ilyet vagy erre vonatkozó határozatot az önkormányzat ez esetben sem tudott felmutatni.

Az ügy következményeként az ócsai MÁV parkoló beruházásban részt vevő és onnan az önkormányzatnak beszállító vállalkozás feltehetőleg anyagi célzatú haszonnal járó cselekedete kárt okozott a városnak, ahogy az a hozzájárulás, vagy egyezség is, ami a képviselők háta mögött, illetve megkerülésével jött létre és valósult meg a vázolt cselekményben. Ez esetben is közpénzről, város tulajdonról és egyéni érdekekről, sérelmekről lehet beszélni.
Bár az eset amolyan kabátlopási ügybe kevert több érintett, - hiszen ahogy Ócsa város hivatalos tájékoztatásában szerepel, hogy kik vettek részt a beruházásban, de a B2 Trans Kft, akire a Kormányhivatalban - az ócsai önkormányzat nyilatkozata által - hivatkoznak, nincs köztük. Csupán ez olvasható az előzetes netes közleményben: A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megbízásából a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt beruházásában a KÉSZ építő és Szerelő Zrt kivitelezésében kezdődött meg, 2015 április végén három helyszínen a P+R parkoló létesítése, melyből 10 db-t a mozgáskorlátozottak számára, valamint 150 B+R tárolót a kerékpárosoknak alakítottak ki. Ennek a projektnek a keretében további 47 szgk; és 80 db B+R parkolás lehetőségét biztosítja a beruházás a vasútállomástól délnyugatra fekvő oldalon. Majd még hozzáteszik, hogy "a Damjanich utca burkolatát felújítjuk, megerősítjük".

Persze, hogy aztán ez sem valósult meg, ahogy azt a városi önkormányzatunk beharangozta. 

Mindhárom ismertetett esetben felmerül a Pukli Istvánnal szemben fennálló gyanú a törvényi jogállás hasonlóságában, vagyis a közfeladati helyzettel visszaélés minősítésben.

Mert ha Pukli tanár felel azért, hogy nem kérte ki a tantestület véleményét a mozgalmi tevékenysége kapcsán, akkor a helyi önkormányzat vezető tisztségviselőivel szemben is áll a zászló, hiszen ők sem vitték be az ismertetett eseteket az önkormányzati rendszerbe, a képviselő-testület elé. Így ezekben sem döntés, sem pedig felhatalmazás és határozat nem született. Önkormányzati határozat nélkül, annak hiányában nem lehet szó önkormányzati felhatalmazásról és mögöttes felelősségvállalásról, hanem csupán egyéni (önkényes) döntésről. Ezért ennek felelősségvállalási sem lehet más mint egyéni. Ahogy Pukli tanár esetében is. Ezért Ócsán is felelnie kell valakinek a vonatkozó törvényi szabályozás szerint. 

És akkor most nem szóltunk az azonos mércével való méréséről, a jogharmonizációról valamint az egyenlő bánásmódról. Mert a valós demokráciákban törvényileg mindenki egyenlő és azonos elbírálás szerint mérettetik. 

Már csak az a kérdés, hogy itt mikor és kivel szemben indul meg az eljárás.

*

Napelemes mutyigyanú - energitakarékosság, vagy pénznyerészség ( - Ócsa minden gyanú felett áll)

Az fn24 hívta fel a figyelmet a napelemes mutyizásra ami az árak alapján a főiskolát érinti.

Mint a hírcsatorna beszámolt róla, a napelemek telepítésének reális ára közintézmények esetében, valahol nettó 400 ezer forint körül lehet kilowattonként, és ebben már benne van a napelemes közbeszerzések 10 százalékos felára, illetve a januártól fizetendő termékdíj 5 százalékos árdrágító hatása is.

A közzétett írásból kiderült,  hogy az úgynevezett napelemes közbeszerzési bűncselekmény ügyében rendelt el nyomozást idén április elején a Kecskeméti Járási Ügyészség - erről értesült a Hír24.
A lap birtokába került feljelentés szerint, a nyertes Greentechnik Hungary Kft. ötven százalékkal számlázta túl az összesen nettó 87 millió forintos közbeszerzési ajánlatát, illetve más súlyos jogsértések is történtek a pályáztatás körül. A feljelentő többek között azt kifogásolja, hogy egyetlen forgalmazóra írták ki a pályázatot, úgy, hogy szükségtelen műszaki feltételeket támasztottak a beruházással kapcsolatban, és ezzel korlátozták a versenyt.

Ezért is vélnek mutyit az ügy mögött.   

Az eset rávilágít a közpénzek és a közbeszerzések részben zavaros, részint átláthatatlan, valamint nagyvonalú kezelésére és kétes kihasználására. Ezért amennyiben hasonlatos esetekben mutyiról hallunk, persze, hogy felkapjuk a fejünk. Főleg, ha az olvasható hogy a 400 ezer/kilowatt teljesítmény tekintjük elfogadhatónak, akkor bizony elkezdünk számolni. 

Ócsa önkormányzata az Új Széchenyi Terv Közép-Magyarországi Operatív Program keretén belül KMOP-3.3.3-13 alatt a megújuló energiahordozó-felhasználás növelése érdekében nyújtott be Napelemes rendszer kialakítása a Halászy Károly Általános Iskolában és a Bolyai János Gimnázium és Kereskedelmi Szakközépiskolában címen pályázatot.

Halászy iskola napelemei az elhíresült folyosó déli oldalán

 

Az előbbi projekt tárgya a Halászy Károly Általános Iskola napelemes rendszerrel való felszerelése, aminek keretében kiépítésre kerül egy 49,98 kWp teljesítményű rendszer, melynek várható éves termelése 54 436 kWh/év. Az utóbbi projekt pedig a Bolyai gimit érintően egy 49,98kWp teljesítményű napelemes rendszer, melynek várható éves termelése 56 541 kWh/év. Mindez Ócsa város honlapján megtalálható.

Bukodi Károly: Itt tartunk...  A gimnáziumnál készül a napelem elhelyezésére szolgáló szerkezet

A pályázatok egyike 43 180 000 Ft, másika meg 45 236 130 Ft  bekerülési támogatásban részesül. Összességében a két itteni pályamunka közel azonos, vagy részben egyező is lehetne, legalábbis összegszerűségben, a Hír 24 értesülésében szereplő esettel.  Mégsem lehet azonosságról, vagy mutyiról beszélni itt. Különösen nem Horváth Zoltán egykori városi főépítész meghallgatása és ismert érvelésének hiányában.

Az fn24 közreadta:

A bajai Eötvös József Főiskolán megvalósuló, bruttó 111 millió forintos napelemes rendszer telepítésére kiírt közbeszerzést vizsgálja a nyomozóhatóság. A gyanú szerint jelentősen túlszámlázták a nyertes közbeszerzési ajánlatot. A nyertes vállalkozó cáfol, szerinte egy rosszakarója áll a háttérben. Bepillantás a kis magyar közbeszerzési valóságba.

Az uniós pénzből finanszírozott napelemes pályázatot 2013-ban írta ki a Közbeszerzési Hatóság, az ajánlatkérő a bajai Eötvös József Főiskola volt. A kiírás három főiskolai épület napelemes rendszerének telepítéséről szólt. A Greentechnik 2014-ben adott be árajánlatot a meghívásos pályázatra, összesen nettó 87 millió értékben, ezzel az ajánlattal nyertek. A feljelentő szerint ugyanakkor ezt a munkát – mégpedig éppen a Greentechnik piaci árajánlata alapján – kicsivel több, mint a feléből, nettó 49 millióból is ki lehetett volna hozni. Ennek alapján a közbeszerzést 38 millió forinttal túlárazták, amit a feljelentő szerint nem indokol semmilyen piaci körülmény.

Kiss Ernő, a Greentechnik ügyvezetője határozottan cáfolta lapunknak, hogy túlárazták volna a munkát, és hangsúlyozza, hogy mindenben a jogszabályok szerint jártak el. Szerinte a közintézmények napelemes közbeszerzései alapból drágábbak, mint a családi házas rendszerek, hiszen előbbiekre szigorúbb műszaki elvárások vonatkoznak, illetve hosszú és bonyolult az engedélyezési eljárás. „A konkrét projektnél a családi házakhoz képest más az alkalmazott technológia. Például tartalmazza a mérőhelyek kialakításának, engedélyeztetésének, illetve a villámvédelmi rendszer tervezésének telepítésének költségeit is. Másrészt itt lapos tetős, illetve szabadföldi telepítésű rendszerekről van szó, amit ballasztozni, kiemelni kell" – mondta Kiss Ernő a Hír24-nek. Ráadásul idén januártól környezetvédelmi termékdíjat is kell fizetni a napelemek után, ami a becslések szerint 5-6 százalékkal dobja meg az árat. És persze azt sem szabad elfelejteni, hogy a pályázatok utófinanszírozottak, így akár egy évvel később kerül sor a kifizetésre, amivel egy vállalkozónak előre kell kalkulálnia, és ez a költségekben is megjelenik – mondta.

Az ügyvezető szavait piaci forrásaink is alátámasztották, ugyanakkor árnyalták is a képet. Mint egy forrásunk elmondta, a napelemes közbeszerzések valóban alapból drágábbak, mint a családi házas projektek, de ennek mértéke nem éri el a 10 százalékot. Szerinte az a fő baj, hogy a napelemes közbeszerzéseket nem a közintézmények valós energetikai igényei, hanem a jó kapcsolatokkal rendelkező közbeszerzési tanácsadók generálják. Erre külön napelemes cégcsoportok alakultak, ők nyerik sorra ezeket a pályázatokat. Miközben az is igaz, hogy a közbeszerzési pályázatokat – azok bonyolultsága, magas bürokrácia-faktora miatt – szinte lehetetlen megnyerni közbeszerzési szakértő nélkül. És itt most nem a csúszópénzekre, kiskapukra kell gondolni, hanem "csak" a bonyolult részletszabályok kiismerésére - mondta.

Kiss Ernő azt mondta lapunknak, hogy cégük több mint egy évtizedes fennállása óta ez az első közbeszerzési pályázat, amin nyertek, korábban mindig csak alvállalkozóként végezhették el a komplett tervezési, kivitelezési munkákat. Azt is hozzáteszi, hogy tudja, hogy ki jelentette fel a cégét, szerinte kicsinyes üzleti bosszúról van szó. "Egy volt üzleti partnerünk áskálódik ellenünk, aki ellen korábban 9 millió forintos sikkasztás miatt tettünk feljelentést, jelenleg is folyik a büntetőeljárás. Kiderítettük, hogy ez az ember Nagy Béla álnéven küldözget feljelentéseket e-mailben a hatóságokhoz ellenünk. Sajnos ilyen a mai magyar valóság, de dolgozunk rendületlenül tovább" – mondta.

Bár az álnevet használó feljelentő lapunkhoz eljuttatott dokumentumaiban ezt nem említi, ha a konkrét ügy megbízási díját visszaosztjuk, akkor a telepítésre nagyjából nettó 600 ezer forint jön ki kilowattonként. A lapunk által megkérdezett napelemes szakértő szerint ez az ár erősen túlzónak tűnik, még a fenti „kompenzációs tényezőkkel együtt is" (bár kétségtelenül nem 50 százalékkal túlárazott, mint ahogy a feljelentő állítja, hanem „csak" 25-30 százalékkal). Forrásunk szerint a napelemek telepítésének reális ára közintézmények esetében, valahol nettó 400 ezer forint körül lehet kilowattonként, és ebben már benne van a napelemes közbeszerzések 10 százalékos felára, illetve a januártól fizetendő termékdíj 5 százalékos árdrágító hatása is. A szakértő ugyanakkor elmondta, hogy a 600 ezres kilowattonkénti ár teljesen általános a napelemes pályázatoknál. Vagyis Magyarországon minden napelemes pályázat 25-30 százalékkal túl van árazva a piaci árakhoz képest, aminek egy része a túlszabályozás költségeiből tevődik össze, a másik része pedig valahol eltűnik.

Bár a feljelentő a konkrét ügyben a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz is fordult jogorvoslati kérelemért, idén április 2-án a KD formai okok miatt elutasította a kérelmét. Az ügyészség azonban megalapozottnak találta a feljelentést, és április 10-én nyomozást rendelt el az ügyben. A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság arról tájékoztatta a Hír24-et, hogy a Kecskeméti Járási Ügyészség utasítására ismeretlen tettes ellen folytat nyomozást „versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési eljárásban" bűntett elkövetésének gyanúja miatt. Jelenleg tehát nyomozás folyik az ügyben, amelynek lezárása néhány hét múlva várható.

fn.hir24

*