Megszavazták: Tízmilliárd forintból építenek új teniszstadiont és hozzátartozó edzőpályákat a Margitszigeten egy ócsai képviselő elnökségi tevékenységének is köszönhetően.
Szűcs Lajos Ócsáról - amatőr teniszező, és nagy horgász is a helyi politikus |
Hiába az Ócsán jól ismert képviselő ékes beszédnek sem beillő hozzászólása, a fővárosnak és sokaknak nem tetszik az a terv, amit a fideszes elnök felvezetett. A kormánypárti képviselők többségével mégis megszavazta a Parlament a törvénytervezetet.
A főúton balra az első látványosság az Úttörő Stadion. Igaz, most nem
így hívják, hanem Margitszigeti Atlétikai Centrum, meg nagyon másképp is
néz már ki, de nekem ez az Úttörő Stadion. Már a háború előtt is volt
itt sportpálya, de elpusztult, s az 1949-es budapesti Világifjúsági
Találkozóra építették fel helyén az Úttörő Stadiont. Hozzá fűződő
legemlékezetesebb (nem igazán pozitív) élményem az 1963-as első
Országos Sportnapok.
A kormánypárti képviselők hétfőn döntöttek úgy, hogy már kedden megtartják a vitát és a szavazást is, kedd délutánra pedig kész törvény lett a tervezetből. Az egy nap alatt elfogadott törvény értelmében figyelmen kívül hagyhatják a fák védelmére és az árvízvédelemre vonatkozó önkormányzati rendeleteket.
A Magyar Tenisz Szövetséget vezető Szűcs Lajos (Fidesz) előterjesztését 130 igen szavazattal, 15 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett – kivételes eljárásban – fogadták el a képviselők.
A törvény kimondja:
a margitszigeti beruházás építtetője az állam képviseletében a Nemzeti Sportközpontok. A projekt irányítását és lebonyolítását az állami tulajdonban lévő BMSK Zrt., a verseny lebonyolítását és rendezését pedig a teniszszövetség végzi.
Régi fotó a Palatinusról, és a Dózsa teniszstadionról |
A torna megvalósításával és szervezésével összefüggő közbeszerzési
eljárásoknál az ajánlatkérőnek minden esetben joga van a közbeszerzési
törvény szerinti, rendkívüli sürgősségre alapított, hirdetmény nélküli
tárgyalásos eljárás alkalmazására úgy, hogy köteles legalább három
ajánlattevőt ajánlattételre felhívni, és jogosult arra, hogy az
ajánlatok értékelési szempontjaként kizárólag a legalacsonyabb árat
határozza meg.
Ugyanakkor az építtetőnek az illetékes önkormányzattal külön
megállapodást kell kötnie a fák pótlásáról. A bontás, a földmunka, a
mélyalapozás és az alaplemez-készítés építési engedély nélkül, illetve
bontás tudomásulvétele nélkül végezhető.
A beépítettség minimum 14 500 négyzetméter lesz, a megengedett legnagyobb magasság pedig 26 méter.
A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba, és 2019. december 31-én veszíti hatályát.
Szűcs Lajos javaslata indoklásában azt írta:
a hazai tenisz további fejlődése érdekében elengedhetetlen, hogy a lehető legrövidebb idő alatt megépüljön a margitszigeti versenyközpont, amely alkalmas lehet a jövőben akár egy ATP 500-as kategóriájú verseny rendezésére is, valamint a Davis Kupa világcsoportbeli találkozók lebonyolítására.
A stadion alkalmas lehet egyéb rendezvények megrendezésére, akár
kongresszusi központként való hasznosításra is. A Margitszigeten
futóknak – kiszolgáló létesítményként – szintén hasznosíthatóak lennének
a közös helyiségek – tette hozzá.
Magyarország első ATP-tornáját tavaly áprilisban tartották, az óbudai
Nemzeti Edzésközpontban. A most elfogadott törvény indoklásából az
derül ki, hogy a 2019-es tornát már a Margitszigeten tarthatják.
A kormány pénteki rendeletével tízmilliárd forintot különített el a "Margitszigeti Nemzeti Tenisz Versenyközpont" megépítésére.
Budapest főpolgármestere kiakadt Szűcs előterjesztésére, és a parlamenterek döntésére.
Mint elmondta, csak kedden tudta meg, hogy kilenc emelet magas teniszstadion épül a Margitsziget közepén, méghozzá
kiemelt beruházásként, a hatósági engedélyeztetés megkerülésével.
„Kedd este tudtam meg, hogy egy ilyen törvény született, és azonnal
beszéltem a Fidesz parlamenti frakcióvezetőjével, valamint két
miniszterrel” – közölte Tarlós István főpolgármester.
Egyikükkel, Rogán Antallal abban maradtak, hogy teljes félreértés szülte
azt a jogszabályt, amit kedden a parlament elfogadott.
A Palatinus strandot és a kolostort nem érinti a beruházás, de valahogy kaotikus a helyrajzi számozás |
Érdekes ez a nyilatkozat, mert ezzel felmerül, hogy esetleg Szűcs Lajos előterjesztésével és pártpolitikai befolyásolásával megvezették a törvényre szavazó képviselőket.
Mint ahogy felmerült,
a „Hungarian Open ATP Word Tour tenisztorna megrendezéséhez szükséges
létesítményfejlesztésről” szóló törvény szerint 26 méter (kilenc emelet)
magasságú stadiont építenének a sziget zöldterületének közepébe,
ráadásul kiemelt beruházásként a hatósági engedélyeztetéseket is
kikerülnék.
Tarlós erre válaszul közölte: - teniszstadion épülhet a szigeten, de nem olyan és nem
úgy, mint a törvényben. Hozzátette, hogy megegyeztek a kormány
képviselőivel: a törvény ebben a formában nem lesz végrehajtva, sőt a
létesítmény terveiről a fővárosi közgyűlésnek is döntenie kell majd.
Az ugyanis a főpolgármester szerint nem lehetséges, hogy a tervezett teniszcentrum esetében
mindenféle hatósági engedélyezés figyelmen kívül hagyható, hiszen a
Margitsziget árvíz szempontjából is a város egyik legveszélyeztetettebb
területe.
Így nem fog megépülni a hatalmas stadion a szigeten – nyilatkozta a főpolgármester. |
A Magyar Közlönyben leírták, mely helyrajzi számon találhatóak azok az
ingatlanok, amelyek a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában állnak, és
amiket állami tulajdonba kell adni a beruházás megkezdéséhez. A
megjelölt területek közül a 23 800/2-es a premontrei kolostor helyrajzi
száma, a 23 800/4-es közvetlenül a Palatinus strand területét fedi
– írta a Magyar Nemzet.
Az elképzelt (tervezett) margitszigeti teniszközpont a látványterve - a kép nem adja vissza a monstrum valós méretét |
Állítólag a Palatinus strand, sem a premontrei kolostor, de még a Sirály csónakház területe sincs „veszélyben” amiatt, hogy a Margitszigeten nemzeti teniszversenyközpont épül.
Szűcs Lajos és a tenisz - akár horgász a pácban |
Ugyanakkor az is látható, hogy ócsai léte ellenére, Szűcs Lajos vajmi keveset tett annak érdekében, hogy a helyi műemlékvédelmi terület értékei fennmaradjanak az utókornak.
Ócsán, képviselői munkássága alatt vesztettük el a Lakatos-ház néven elhíresült tájjelegű épületet, ami közös telkes műemlékvédelmi területen állt. Az eldózerólt lakóépület helyét azóta sem rendezték, hiába tett erre ígéretet a projektben érintett Horváth Tamás akkori és jelenlegi alpolgármester.
Aztán a reformátusok kezei közt használatban álló egykori premontrei kolostor tőszomszédságában még védelem alatt álló presbiterházat is közösen hagyják összedőlni, hiába a műemlékvédelem.
A szó és a papír itt is mindent elbír.
Ezért is félő, hogy a Margitszigetet érintő változások során sem fog érvényesülni az a beígért szándék, mely szerint nem károsodik a környezet.
Emlékezzünk csak, hogy a Városliget-projekt során is milyen botrányok kavarodtak.
A Magyar Tenisz Szövetség elnöke, Szűcs Lajos már tavaly nyáron arról
beszélt, hogy az idei budapesti ATP-tenisztornát a felújított stadionban
rendezik meg. „Rövid időn belül elkezdődik a margitszigeti, jelenleg
romos Dózsa-stadion felújítása. A kormánydöntés megszületett az
építkezésről, és a tavaszra átadják a modernné varázsolt létesítményt.
Korábban kétezres volt a befogadóképessége, a jövő évtől háromezres
lesz, úgy kialakítva, hogy bővíthető legyen a lelátó" – nyilatkozta 2016 júliusában Szűcs a Magyar Hírlapnak.
Csakhogy idén tavasszal semmi nem lett kész, ezért az ATP-tornát sem
tudták a felújított stadionban megrendezni, a szervezők kénytelenek
voltak ideiglenes helyszínt találni a versenynek, ez lett a Nemzeti
Edzés Központ. Igen ám, de a jövőre esedékes tornát már mindenképpen a
margitszigeti teniszközpontban kell megrendezniük, ezért áprilisra már
tényleg fel kell újítani a stadiont. Ez pedig azt jelenti, hogy heteken
belül el kell kezdeni az építkezést.
A bezárt létesítmény 2007-ben került a Fővárosi Önkormányzat tulajdonába, ezért is emelt szót a túlméretezett beruházással szemben Tarlós István, Budapest Főpolgármestere.
A Margitszigetre tervezett teniszstadion 14.500 négyzetméter és 26 méter magas lehet. Kérdés, hogy Szűcs Lajos valóban ezt, az oda nem illő monumentális építményt szeretné beültetni Budapest szívébe, annak levegőtlenségét növelve?
Forrás: MTI
*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése