2014. augusztus 21., csütörtök

Dunaharaszti önmaga pályázott és nyert - Ócsa inkább társult és fizet ( - hulladék vagy gazdálkodási gondok)

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás zavartalanságának biztosítása érdekében pályázatot hirdetett a Vidékfejlesztési Minisztérium.
A ”Hulladéklerakási járulékból finanszírozott feladatok” előirányzatból mintegy 428 592 000 forint támogatásra lehetett pályázni.

Polgármesterünk
Mint ismert, Ócsa városvezetése lakossági célok és előirányzatok helyett inkább sajátos elképzelések alapján, más momentumok mentén jelentkezik pályázatokra. Emiatt már többször bíráltuk a városvezetés és a jelenleg velük lojális képviselők ezt támogató többségét. 
A városlakók sokszor nem is értesülnek a pályázati lehetőségekről és így nem rendelkeznek elég információval azzal kapcsolatosan, hogy mennyi lehetőséget, esélyt hagy ki és halaszt el a jelenlegi vezetés.

Hiába fizettünk érte - tovább romlik
Az ócsai ember, csak azt látja, hogy a szomszédos kisebb települések miként alakulnak át, hogyan  fejlődnek, egyre szépülnek, miközben lakhelye évtizedes elmaradottsággal, és problémákkal küszködik.

Amit a tanácsi rendszer, vagy a szocialista-éra utáni várospolitika nem volt képes megvalósítani azt a mostani pártpolitikailag támogatott és választott vezetésben sem volt olyan tehetség,  amely folytatni, vagy előrébb lendíteni képes lett volna a várost. Közben jelentős összegek mentek olyan támogatásokra, amik sem esztétikai, sem életviteli előrelépést nem jelentettek. Az adósságállomány nőtt, és a hitelfelvételek ma sem álltak le. Ócsa gazdasági helyzete, pénzügyi stabilitása nem javult az utóbbi években. Ne feledjük, több polgármesteri előterjesztésben az olvasható, hogy likviditási gondokat okozna a megvalósítása. Így csúszott számtalan dolog. Köztük az iskola javítási munkálatai, a hátsó kerítés munkálatai és így tovább.

A helyi ember életvitele nem javult, kisvárosi környezete látható mód mit sem fejlődött az elmúlt négy évben. 

A Tanácsi rendszerből "átmentett" épület  - a Horváth-Bukodi vezetés bevásárolta
Közben a bevásárolt és most is a főút mentén roskadozó egykori TSZ-irodára az eddig kiflizettekből az összes buszmegállót, több kilométer járdát és útkorszerűsítést is végre lehetett volna hajtani.  A városlakók ezzel többre mentek volna, mint a mihaszna épület több tízmilliós bevásárlásával. De az önkormányzat, ahelyett, hogy a tulajt felszólította volna a központban álló, használaton kívüli roskadozó épület városképi rendbetételére, inkább megvásárolta azt egy rég elavult, évekkel ezelőtti értékbecslés alapján, ami valójában nem a vásárláskori (aktuális piaci) árat tükrözte, hanem egy évekkel korábbi állapotot. közben az idő előrehaladtával és az ingatlanpiac beálltával akkor értékcsökkenés érte ezt az ingatlant is, hogy a megvétele felér egy pénzügyi gondatlansággal, vagy hanyagsággal. Valójában elképzelés és tervek sem voltak ehhez. Ócsa ki sem tudta fizetni a vételárat, ezért részletekben törlesztett. Pénz és pályázat sem ismert a felújításra, vagy az átalakításra. A költségvetés sem tervez vele. Valakinek mégis erre az üzletkötésre volt szüksége. A városi főépítész épülettel kapcsolatos elképzelése, javaslata nem ismert, ahogy a vásárlás körülményeibe történő szerepvállalása, vagy bevonása sem. Pedig nem ártott volna kikérni a saját városképi és szakmai véleményét. A korábban elbontott Lakatos-ház esetében ugyebár utólag az egyik cége adott igazolást. Az Ágas-ház felújításában is részt vállalt. A TSZ-iroda üzleti birtokbavételéből azonban úgy látszik, kihagyták már. Ebben az egész vásárlásban talán Bukodi Károly és Horváth Tamás volt a legszorgalmasabb és nekik volt nagyobb elképzelésbeli érdeke ez, mintsem a városnak. Azonban ezt nem osztotta meg előre a választókkal. Azóta sem tudni, hogy milyen elképzelések alapján vásároltak be ezzel az ingatlannal.
Főépítészünk
Bárkit kérdezünk, senkinek nincs fogalma arra vonatkozólag, hogy milyen szerepet szántak a több mint negyedtizednyi milliárdba kerülő romhalmaznak. A városnak az épület valójában nem kell, hiszen évek óta hozzá nem nyúltak, ki nem takarították, az ott roskadozik ma is bennlévő szutyokkal a Városházával szemközt.
Állaga egyre romlik, a fűtetlen falak feláztak, a belső vakolatot a penész és a doh közösen emészti. Óvodának, bölcsődének a nagysága alapján még jó lehetett volna, de a főút közelsége, zajterhelése, és más udvari-, zöld-környezetet hiánya végett nem a legideálisabb.  Az önkormányzat egyes szolgáltatásait át lehetett volna oda vinni, de ezzel csak a működés többletköltségei nőttek volna, hiszen az azonos feladatellátás és a nagyobb terület járulékos többletköltsége az adófizetőket terhelné.  Tehát ebből szempontból nem lenne gazdaságos a hivatal kiterjesztésére. Alaprajzát, és jelenlegi állapotát tekintve teljesen alkalmatlan efféle normális felhasználásra. Alapvetően szemmel láthatóan közel olyan rossz, ha csak nem rosszabb állapotban van, mint a Lakatos-ház a lebontása pillanatában.
Ha viszont arrébb tekintünk, és a reformátusok Ady E. utcai épületét nézzük, amit szintén közösségi pénzből támogattunk meg, akkor azt látjuk, hogy az rettentő csúfos állapotban van. Sőt lassan az egyik legromosabb épület, mégsem kerül bontásra, vagy felújításra. Pedig az elvileg örökségvédelem alatt áll!  A tulajdonos Református Egyház, azonban nem törődik vele, a helyi lelkipásztor politikai pályára lépvén pártszínekben képviselő-jelöltette magát.  Nem tudni, vagy feltételezni, hogy az önkormányzat és a Református Egyház mire vár ez ügyben, hiszen egy műemléki épületet hagy magára a vallási közösség és szed be pénzt, fogad eltámogatást más hitéletbeliektől is, amikor a városi közpénzekből támogatjuk meg az épületet. A felekezeti kötődésű helyi lelkész a tulajdonos itteni képviselője. Nem tudni, mire vár az épület megmentése kapcsán. Talán a választások után, ha bekerül akkor az egyházi vezető és mint önkormányzati (-párt-) képviselő, tud intézni pénzt a saját ingatlanvagyon állagmeóvására? Szóval lenne itt mire pályázni és pénzt fordítani akár az épületeket, akár a hulladékokat tekintjük. Az önkormányzat azonban másként gondolja, és ezek helyett más területekre összpontosít. Így valójában a városi környezet változatlan hagyása mellett inkább pályázik újabb focipályára. A mostani vezetés ehhez mindig teremt önrészt, képviselői támogatást és testületi áldást.

Mennyiben is fáj ez nekünk - 27 milla?

Az egykori TSZ-iroda - csakomladozik
A környezetvédelem itt nem játszik.

Most is pályázhatott volna város a hulladékgazdálkodással kapcsolatosan, ahogy más is. Ezen ugyanis részt vehetett minden olyan önkormányzat és hulladékgazdálkodási önkormányzati társulás, (lásd Vertikál, KDVH) amely a jogszabályi környezet átalakítása során az átmeneti időszakban a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység végzéséhez, a pályázati felhívás szerinti finanszírozási lehetőséget kíván igénybe venni.

Bellűről még rosszabb a helyzet - rohad és roskad
Ócsa "drága" önkormányzata azonban ilyet nem igényelt, ezen nem indult, tehát ebbéli finanszírozási lehetőséggel, pályázati kérelemmel nem élt.

A "csóró" Dunaharaszti viszont részt vett ezen a pályázaton melynek eredményeként az általunk kért maximális összeget bruttó 112.395.000 Ft-ot nyert a város.

Ott a pályázati összegből a P.E.T palack és az üveg hulladék elkülönített gyűjtése érdekében 16.000 db 120 literes szelektív hulladékgyűjtő edény vásárlására és lakosság részére történő térítésmentes átadására kerül majd sor, azaz a zsákos elkülönített hulladék gyűjtést felváltja a környezetbarát hulladékgyűjtő edény alkalmazása a szelektív hulladékgyűjtés esetében is.

https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiZYqFq9Mn6sukjq4scV-SqaNjqFj5zU0cl4u2nqaNgchsoC7tPL1lzHCFbNs7Vx5AqwPxD_0hJxABoXWuIXbKBo2GXI6wRJmqG2-QeGdYnbB59PQvtDurz68Sj7pVhXWpmY8iO2vD2mR4/s1600/SSA41095.JPG
Ócsán máig nincs szelektív hulladékgyűjtő udvar, vagy beruházás - a régi konténerek is kevésnek bizonyultak

Ez is csak a rakás hulladék  - romhalmaz és szemét
Ócsán inkább arról döntött a testület, hogy mindezt elősegítve csatlakoznak egy társuláshoz és fizetnek, mert az "ingyen" biztosítja a számunkra a kukákat.  Hogy valójában ebben mi az ingyenesség, és mi a jó, azt talán csak az ezt támogató önkormányzatunk Gazdasági Bizottságbeli elnöke, és a mellette szavazók (Buza, Bukodi, Horváth, Gallai, Kardos) tudnák megmondani.

http://kornye.hu/wp-content/uploads/2014/02/kuka.jpgÉn mindenesetre azt látom, hogy Dunaharaszti az valójában úgy kapja a tárolóedényeket, hogy az nem kerül költségvetési pénzébe. Az ilyen-olyan társulások életbetartása nélkül is jól halad, pályázik és ezzel pénzt von be a gazdálkodásába, fejlődik, míg Ócsa inkább társulásokat táplál a közvagyonból,  hülyeséget fizet, vagy mutyizókra áldoz átgondolatlanul.

http://polgardi.hu/upl/image/biologiai_abra.jpg
Szelektálni kéne - és társulási támogatása helyett pályázni
Szerintem Haraszti a pályázati pénzek folytán előrébb lép, és szelektál, Ócsa viszont pénzt von el az emberektől, a társadalmi jobbléttől, a fejlődés elől és így láthatóan nem halad előre. A fejlődés megállt a korábbi szinten. Ez mind tetten érhető a közterületeken, a középületeken és ez látható a közéletben.

Dunaharaszti ellenben velünk, valóban ingyen és már az idén bevezeti a hulladékgyűjtés egy korszerűbb formáját.

http://www.perkata.hu/wp-content/uploads/2013/09/vertikal.jpgÓcsa pedig lakosonként 100 forintot fizet a szemétgyűjtést bonyolító Vertikál érdekeltségű társulásnak, hogy majd kukát kapjunk, és esetleg pályázzon számunkra valamit. Ócsán a polgármester vezette képviselők nem értik a lényeget, miszerint az önállóságunk feladásáért eddig is nagy árat fizetett a lakosság. Hogy az ebbéli társulások, nem mások, mint egyfajta gitt-egyletek, amik csak viszik a pénzt. Mi is milliókat fogunk nekik utalni a közvagyonból azért, amit más maga által vagy pályázati pénzek bevonásával intéz.

Ezt is a közösből mi fizettük - rossz döntés
Ócsa most is egy kiszolgáltatott kisváros aki csak kullog az események után, mert nem képes jól felfogott érdekei érvényesítéshez megfelelő embert kiállítani.

Amíg a városvezetés nem újul meg, addig Ócsa sem fog. Amíg az ócsai választó nem a saját jobb sorsáról, hanem inkább mások jólétéről szavaz, addig itt nem lesz változás. Valahogy ezt kéne megérteni és megértetni.

Úgy gondolom, hogy a választások eljövetele kapcsán a lakosságnak is szelektálnia kell. Azokat, akik nem valók a helyi élet elősegítésére, az emberek jobb létének megteremtésére, azokat a politika panoptikumába kell helyezni, hogy majd az új testület felállása után legyen hol  rácsodálkozni a kortársbeli múltra.
 LZ
*
Folytatás is van - ha érdekli, akkor klikkel-jen alant a  további bejegyzésre

Bukodi Károly június 25.-én a Képviselő-testület ülésén arról ad tájékoztatást, hogy az előző nap a Gazdasági Bizottság ülésén már ismertette, hogy miért lenne jó csatlakozni a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társuláshoz, azonban ezt nem ismétli meg a testület előtt. Inkább üdvözli Locskai István urat a Vertikál ZRT képviselőjét és szót adva neki, engedi, hogy kifejtse véleményét.

https://lh5.googleusercontent.com/-_bWJicI12UM/UzYNhSHZkKI/AAAAAAAAN00/ZcVUaWm2xZI/s800/IMG_2734.jpgLocskai István Vertikál ZRT képviselője: A KDV nem szolgáltat, hanem vannak konzorciumi tagjai, közöttük a Vertikál Zrt is. A közszolgáltatási szerződést semmilyen mértékben nem befolyásolja. Az árakat a rezsicsökkentés alapján állapítják meg, nem függ a belépéstől. 
A belépéssel járó pénzügyi kötelezettség 100 Ft/fő tagdíj, melyért cserébe a társulás és a pályázati lehetőségek adódnak.

Dönti Károly képviselő: Nem győzte meg őt a válasz, mert ez plusz kiadást jelent a lakosság után fizetendő, az önkormányzat számára 100 ft /fő tagdíjként.
Köszöni a lehetőséget, de jelenleg úgy látja, hogy plusz kiadásunk van és nincs semmi hozadéka. Jelenleg ezzel a formával úgy látja, hogy nem térül meg a befizetés.

Török László képviselő: Véleménye szerint a mai körülmények között ezen társulásoknak nincs jelentős változásokat biztosító háttere, túl sok és túl nagy tagság esetén nehezen igazgatható.
Nem tartja időszerűnek, és várjanak az Uniós lehetőségekre. Várjanak arra, hogy az ilyen társulásoknak megfelelő anyagi támogatásai is meglegyenek.

Dönti Károly képviselő: Most azt látja, hogy évente fizetne az Önkormányzat 1.000.000.-forintot és semmi változás, ugyanaz a szolgáltató ugyanazt a feladatot végzi. Uniós pályázati pénz vagy lesz, vagy nem. Ő is korainak tartja.
(Az ezt követő felszólaló, Gallai doktor tájékozatlanságát, vagy valótlan állatást jól szemlélteti az a mondatszerkezet, amibe több hamis dolgot belecsempészett.- szerkesztői megj.)
Dr. Gallai Zoltán képviselő: A lakosságnak kiosztott egy-egy kuka árával megtérül a tagdíj. Az uniós pályázatokhoz szükséges önrészt a konzorcium be tudja fizetni, de önálló településként nincs módjuk. Nem tudja, jól látja-e de konzorciumként valószínű annak nagysága miatt jobban lehetőségük van a fejlesztésre. Nem látja nagy összegnek az önkormányzati hozzájárulást. 
(Nem igaz, hogy nincs a pályázatok önrészére nincs pénz, amikor ennél nagyobb projektekre is szemrebbenés nélkül szavaznak támogatást. Az sem igaz, hogy az önálló településként nincs erre mód, mert Dunaharaszti példája is igazolja ennek az ellenkezőjét. A fejenként 100 forintot jobb célokra is el lehetne költeni, ugyanis az éves szinten ha csupán 1 milliót is jelent, az valahol meglátszana  városon, ha ráköltenék. Legutóbb ennél kevesebből vettek játékot például.)

Bukodi Károly polgármester: Szavazást kért a következő határozati javaslatra.

A döntéshozatalban 7 fő vett részt. Ócsa Város Önkormányzat képviselő-testülete 5 igen és 2 nem szavazattal a következő határozatot hozta:
129/2014./VI.25./határozat: Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testülete
1.) csatlakozni kíván a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társuláshoz
2.) felhatalmazza a Polgármestert, a csatlakozáshoz szükséges nyilatkozatok megtételére, a társulási szerződés aláírására.
3.) felkéri a Polgármestert, hogy a soron következő munkaterv szerinti testületi ülésen a csatlakozás folyamatáról egyebek napirendi pont keretében adjon tájékoztatást.


Nincsenek megjegyzések: