Örkényben az önkormányzat rendezi a vasútállomás és környékének áldatlan állapotát - például (- na, és Ócsán)

Örkény városában a helyi önkormányzat fenntartásába kerül az örkényi vasútállomás. Nem is akárhogy.

Örkény Pest-megye déli részén, a Dabasi járás területén fekszik. Távolsága Budapest központjától 53, Kecskeméttől 36 kilométer. Örkény megközelíthető az M5-ös autópályáról az 52-es kijárattól. A településen áthalad a 142-es számú (Budapest-Nyugati–Lajosmizse–Kecskemét) vasútvonal, és az 5-ös számú főközlekedési út.

Örkény területének egésze a Kiskunsági homokháton terül el, a népnyelv sívónak nevezi a település talaját alkotó holocén folyami homokot.

Ócsa város Pest megyében, a Gyáli kistérségben, a fővárostól déli irányban 30 kilométerre. Ócsa közúton az M5-ös autópálya, valamint az 5-ös számú főút felől megközelíthető, vonaton a Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-vasútvonalon érhető el.
Ócsát az Árpád-kor óta folyamatosan lakják. Jelenleg vagy 9100 fős a lakosság.

Örkényt fele annyian sem lakják, mint Ócsát. A két várost közvetlenül ("egyenesen") a vasútvonal köti össze. Most e vonal mentén tennénk egy összevetést a két városkát, és bizonyos szempontból a vezetést illetően.

Örkény, vasútállomás - saját hasznára fordíthatja a város

Idén márciusban Örkény Város vezetése (Önkormányzata) felvette a kapcsolatot a MÁV Zrt-vel az örkényi vasútállomás üzemelteltésének átvételéről. A pontos részletek megismeréséhez személyesen egyeztetést kezdeményezett a felek között az Önkormányzat. olvasható a város honlapján. 

A felvetés az volt, hogy amennyiben sikeresen záródnak az egyeztetések, és a város átveszi az üzemeltetést, megkezdődhet a vasútállomás és annak közvetlen környezetének a rendbehozatala.

A mostani hír szerint már meg is állapodtak.  

Az egyezség (megállapodás) részeként  évi félmillió forintot ad a MÁV a városnak a helyi önkormányzat által elfogadhatatlan évek óta uralkodó áldatlan állapotok felszámolására. Információk szerint a nemrégiben pályázaton nyert 10 millió forintos térfigyelő kamerarendszer kiépítésére szolgáló összegből ide is jut majd egy kamera. A jövőben  elképzelések alapján pedig akár a helyi Polgárőrség is ide, azaz beköltözhetne az állomásépületben található bérlakásba. Örkényben ezzel javítanak az egyik legelhanyagoltabb rész állapotán, ami városra és a terület összességére a környéken élők szubjektív biztonságérzetére is kihat.

Ócsa vasútállomás - a környék elburjánzott, nem szép arculatú, rendezetlen

Ócsán sincs ez másként. Igaz, az önkormányzat a MÁV helyett több milliók elköltve a városi költségvetésből, felújította az aluljárót, azonban a MÁV-val nem egyezkedett annak érdekében, hogy a sínek közti átjárást beszüntesse és az aluljáró használatára kényszerítse az utasokat. A MÁV nem is rakott fel elválasztó kerítést a peronon és a hátsó rákadóvágányok közé, így továbbra is szabad az átjárás a sínek közt. Ennek a lehetőségnek a kihasználása ellenében pedig nem mennek le a bűzös, takarítatlan és összevizelt aluljáróba, ami amúgy vagy 5 milliójába (fájt,) került a városlakóknak. Ha erre most azt mondanánk, hogy értelmetlen pénzkidobás volt és e-helyütt inkább tárgyalásokba kellett volna kezdeni a MÁV illetékesével, hogy a két felszíni vasúti átjáró biztonságát növeljék, vagy az örkényi példa alapján átgondoltan rendezzék a vasút és a város kapcsolatát, akkor biztos, hogy valaki megint megsértve érzi magát. 

De, nem, mert igazunk van.

Ócsán ma is a síneken át közlekednek - ehhez nincs szükség átvezetésre

Még a kerékpáros is a síneken át jár - itt így a szokás

Ócsán látható, hogy mennyire átgondolatlanul, szervezetlenül-ad-hoc jelleggel mennek a dolgok és folynak el a közpénzek minden eredmény, vagy látható ésszerű célzat nélkül. Az aluljáró is ráért volna a vasútállomás és a peronok átépítése után, akkor, amikor a vasúttársaság is hajlandó megszüntetni az átjárást. 

Inkább lehetett volna az így felszabadult milliókat a felszíni kereszteződébe forgatni, javítva annak állapotát. 

De, nem, mert a városvezetés nem így gondolta. 

Ez volt a látlelet - az önkormányzati "felújítás" előtt

Ócsán nem egyezkedtek az aluljáró kölcsönös felújításában a MÁV-val, és nem szabták feltételül a vágányok közti lezárást sem. Nem véletlenül vált értelmetlenné, vagy cél tévesztetté a felújítás.

Aztán a vasútállomás melletti területek rendezése sem történt meg, akként, hogy az a városképbe illő legyen. A különböző konténeres kiegészítések, a területi korlátok és nyílt területi ivászatok előrevetítették a környék lezüllését. A felújított aluljárót az önkormányzat a sorsára hagyta, a külszínt nem fejlesztette. A Damjanich utca - Falu Tamás utca kereszteződése a jelentős átmenő forgalom ellenére az egyik legrendezetlenebb része a Ócsának.  A vasútállomás előtti buszöböl nem kap kellő tiszteletet és nem került átépítésre sem. Az aluljáró előtti zebrát naponta állják el szabálytalankodók mindkét oldalról. Kialakítása, vezetése beavatkozást igényelne, de a városvezetés és a városüzemeltetés nem törődnek vele, hiába áll meg napjában ott a polgármester, nem tűnik fel a számára mindez.

De, nem hiába beszélünk.

Aztán ilyen lett a több milliós ráfordítás után - elveszett pénz ( - Ócsa vasútállomás a "rendezés" előtt)

Ócsán a városkép kialakulásáért az önkormányzat a helyi főépítész és a testület felel. A MÁV állomás melletti  eladott területek, (földdarabkák) sorsa és az ott kialakított üzleti célzatú bodegák, konténerek és építmények, mint kereskedelmi egységek mind az önkormányzat jóváhagyásával létesülhettek és működhetnek. Az, hogy az egykori utasellátóhoz tartozó újságos, dohánybolt, vagy resti maszek kézben építési engedély, vagy jóváhagyás nélkül különböző hozzáépítésekkel változik, majd lerakott konténerekkel bővül,  és rácsozatokkal átalakul, az mind nem lehet közömbös az önkormányzat és a város számára, hiszen egy frekventált városrész arculatában jelent változást. A vasútállomás és környéke minden település és önkormányzat, vagy városépítészeti szempontot figyelembe vevő számára fontos kell, hogy legyen.

De, nem mert városunkban mintha ez nem számítana.

Mostani "jóváhagyott" állapotában a "vállalkozói fejlesztések"  és a látható bővítés után -  városképi rettenet

Ócsán a vasútállomás egyik oldalát egy vegyes kialakítású városképet romboló bazárjellegű egyveleg uralja, ami nemrég a Nemzeti Dohánybolt egysége lett a tarka-barka megjelenésével a hozzárendelt konténer és rácsozat, valamint hátsó kiülő (italozó) képével. A tákolt létesítményhez (egységhez) és külső italfogyasztás biztosításához azonban szociális mellékhelyiségek (WC, mosdó, szemétgyűjtők) nem társultak, így az ott lezajló tevékenység negatív mellékese a közpénzből felújított aluljáróban csapódik le. Az üzleti profit a vállalkozóé, a látvány a városé, a velejáró (járulékos) költség pedig az adófizetőké. Egy normális városvezetés ezt nem engedheti meg sem magának, sem az itt élők számára.

Ócsán továbbra is zavartalan a közlekedés a síneken - valakinek csak megérte a milliós beruházás

Szót nem szaporítva, jó példa erre Örkény, ahol kézbe vették a dolgot, és megállapodtak a vasúttal.  Tehát van lehetőség a változásra és van példa a megoldásra. Most már a polgármester Bukodi Károlyon és a szigorú ember látszatában tündöklő alpolgármesteren a sor, hogy az elpocsékolt évek és pénzek mentén miként képes megváltoztatni a nem kívánatos és rossz kialakítású állapotokat a vasút mentén a városban. 

A város két ismert vasúti kereszteződésének a korszerűsítése is a jövőbeni városvezetésre vár

A városi megújhodásnak, a felújításnak egyre halaszthatatlanabb szükségét érzik a városlakók. A több éves begyökösödés nem hozhat fejlődést.  A vállalhatatlan külszín, az elmaradott állapotok nem válhatnak egy  városiasodó közösség számára elfogadottá.  Ezen kéne változtatni valahogy, akár az örkényi példából kiindulva. 

Örkény városában az önkormányzat rendezi a viszonyokat a vasútállomás környékén. 

Ócsán ezt ki teszi meg?

*