Most a Névszava szót emelet a zsidó elmélet és a holokauszt képletének és szóhasználatának kisajátítása mellett az állítólagos antiszemita nézetekkel szemben. Ugyanis egyes vélemények szerint, aki a holokauszt kifejezést is csak párosítja, vagy ragozza, máris kirekesztő, antiszemita és kitagadó, úgynevezett bűntagadó. Ezeket pedig ügye bár el kell ítélni. De nem is akárhogy. Bíróság által . Erre hoz fel példát, és ellenpéldát a lap, amit szintén nem hagyhatja észrevétlenül az átlagembert.
Míg a kocsijára "holokamu" szövegű matricát ragasztó állampolgár nem jogerősen felfüggesztett börtönbüntetést kapott, addig egyes politikusok, közéleti szereplők a sokkal szélesebb nyilvánosság előtt "hivatalból" zsidózhatnak gyakorlatilag érdemi következmény nélkül. A szalonzsidózástól a kevésbé burkolt antiszemitizmuson át a nyílt uszításig sokféle megnyilvánulás előfordul, akár a Parlamentben is.
Egy év - két évre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélt a minap egy férfit nem jogerősen a Pesti Központi Kerületi Bíróság holokauszttagadás - pontosabban a nemzeti szocialista vagy kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása - miatt. A vádlott ugyanis egy "holokamu" szövegű matricával az autóján közlekedett évekig.
Eközben egy hasonló ügyben egy jobbikos politikus elleni nyomozás vontatottan halad. Ágoston Tibor, a Jobbik - végül mandátumhoz nem jutott - országgyűlési képviselőjelöltjeként még februárban, a doni katasztrófa évfordulóján tartott beszédében először "viccesen" holokamunak nevezte a holokausztot, majd a "holokaszt" szót használta helyette. Ágoston ellen - aki amúgy református presbiter, debreceni önkormányzati képviselő - az Együtt-PM tett feljelentést, de a nyomozás - a vagy.hu-n közzétett egyértelmű videofelvétel ellenére - a jelek szerint még nem hozott eredményt.
Pedig a holokauszt tagadása az antiszemitizmus egyik formája - ezt már Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete mondta májusban egy szegedi holokauszt-konferencián, megjegyezve: a vészkorszak hatmillió áldozatát kétszer ölték meg: egyszer, hét évtizede, amikor fizikailag megsemmisítették őket, majd másodszor is, amikor az emléküket próbálják lerombolni. A konferencia résztvevőinek küldött videoüzenetében Randolph L. Braham világhírű holokausztkutató a 70 évvel ezelőtti eseményekre emlékeztetve kifejtette: Magyarországon néhány hónap elegendő volt a vidéki zsidóság deportálására, ami "tömeggyilkossági rekord". Ismert, Braham volt az, aki az év elején visszaadta magas magyar állami kitüntetését, így tiltakozva az ellen, hogy az állami alapítású Veritas Történetkutató Intézet vezetője, Szakály Sándor "idegenrendészeti intézkedésnek" nevezte az 1941-es kamenyec-podolszki deportálást. Szakályt a Demokratikus Koalíció (DK) jelentette fel ezért a kijelentéséért holokauszttagadás miatt, de erről az eljárásról sem tudni semmit.
Nem is indult eljárás viszont Duró Dóra jobbikos képviselő holokausztról tett májusi kijelentése nyomán. Ő egy tévéműsorban fejtette ki, hogy "többféle holokauszt létezik", és a magyarság legnagyobb tragédiájának nem "az úgynevezett" holokausztot, hanem Trianont tekintik.
Máskor indult ugyan vizsgálat, de Dúró frakciótársa, az időközben a parlamentből távozott Gaudi-Nagy Tamás esetében például bűncselekmény hiányában elutasította az ügyészség a holokauszttagadás miatt tett feljelentéseket.
Jelenleg is parlamenti képviselő a jobbikos Gyöngyösi Márton, aki nemrég felkerült a Washington Post azon listájára, amelyben a lap az EP-választáson induló szélsőjobboldali pártok politikusainak az utóbbi években elhangzott nyolc legotrombább rasszista megnyilvánulását gyűjtötte össze. Emlékezetes, Gyöngyösi 2012. novemberében kavart botrányt azzal, hogy a Parlamentben kijelentette: "itt lenne az ideje, hogy felmérjük: a magyar Országgyűlésben és a magyar kormányban hány olyan zsidó származású ember van, aki nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára".
A Fidesz ugyan az utóbbi időben gyakran kikel politikai vetélytársa, a Jobbik hasonló megnyilvánulásai ellen, ám a pártot a mai napig megosztja egy régi eset. Sokan a Fideszben sem értik, miért kellett Orbán Viktornak 2006. májusában, pártja XX. kongresszusán éppen Hitler Mein Kampf-jából idéznie. A pártelnök azt mondta: "Kedves barátaim, hogy megvilágítsam nektek az MSZP politikáját, a legjobb ha a következő idézetet hozom elő a Mein Kampfból. A gyűlölet a legalapvetőbb emberi érzés, a gyűlöletre kell alapozni a politikát, és a gyűlölettel kell megsemmisíteni az ellenséget."
Eddig szólt a Népszava írása.
Az írás egy ártatlan és buta kis matricával, egy gépkocsi hátsóján olvasható szöveggel kezdődött aztán lett belőle antiszemita felhang és ezt gyűrűzte be a Parlament falai közt a a pártok, elsősorban a jobboldal sorai közé, hogy legvégül a miniszterelnök Orbán Viktor 2006-os egyik beszédének részletét hozza fel, mint a gyűlöletbeszédére utalást példaként.
A cikk elejére visszautalva - „szélesebb nyilvánosság előtt hivatalból zsidózhatnak gyakorlatilag érdemi következmény nélkül” -, .ennek mégis csak az lenne a lényege, hogy a „matricát ragasztó állampolgár nem jogerősen felfüggesztett börtönbüntetést kap”, a politikus pedig „érdemi következmény nélkül” marad.
Ezzel nem a piti autóst akarja megvédeni az újság, hanem a jobboldalra, Orbánra kar rácsapni úgy, hogy az alapproblémát kiszélesíti és szétkeni, elterjeszti és rákeni másokra.
Valójában nem más ez, mint egyfajta kisajátítása a szavaknak az érzéseknek és terrorizálja az egyénnek, a közéletnek és a társadalomnak, egy korábbi történelmi esemény, történetesen a II. világháborúban lezajlott Hitler nemzetszocializmusa által elkövetett cselekmények,bűnök által. A baj ezzel csak az, hogy ezt rendre sajátságos mód, egyre kifacsartabb értelmezésben kinagyítva és felhangolva, általánosítva teszik, mint a Népszava (gyűlöletkeltő) cikke is illusztrálja.
Kétségtelen a deportálások ténye, a koncentrációs táborok megléte, és a náci bűnök sorozata. Csakhogy ezen kívül, vagy éppen túl egyetlen, más történelmi eseményt nem húznak elő azzal, a kommunista bűnök áldozatainak sérelme vagy kárpótolatlanság,a Gulágra hurcoltak, az ott elhunytak kártalanítása, vagy szóba ejtése ekkora felhangot kapna. Nem hallani, hogy előhozakodnak más népirtás áldozataival és áldozatvállalásával, akár Recsk szörnyűségeivel, Szedres pusztára telepítéssel, vagy az Andrássy út 60-ban elkövetett kínzásokkal és halálesetekkel. Elvégre a kommunizmus bűneinek elkövetése során is egyfajta (össz)népi holokauszt történt, amikor az érintettek és az áldozatok számát látjuk. Mert ha van a zsidósággal szemben elkövetett, a cigánysággal szemben elkövetett és megélt társadalmi rettenet, vagy holokauszt, akkor igenis van magyar holokauszt és létezik össznépi holokauszt is.
 |
| Eljárás sem indult azután, hogy „az úgynevezett holokausztról” beszélt |
Duró Dóra személyét ezért kikezdeni, vagy azért, mert magyarságát, hazaszeretet kifejezve tragédiának, meghurcoltatásnak, holokausztnak érzi Trianont, már megbocsájtson a világ, de jogtalan és sajátos megítélés.
A holokauszt nem lehet a zsidóság sajátja, ha már a cigányság is bele értetendő ebbe, mint átélője. A holokauszt nem lehet csupán egyetlen jelenség megtestesítője, ha azt egyre kiterjedtebben tekintik és élik, pontosabban élték át.
A holokauszt nem lehet fegyver, amit ráfognak valakire, hogy tagadója vagy és máris kész az ítélet. A zsidóság sem élhet vissza ezzel, és más sem használhatja fel azt visszaélésként alantas célból, vagy szitokként, vádként, vagy eljárási alapként.
A holokauszt felhozatala ne legyen politikai célzatú támadások és visszaélések hangzatos eszköztára. Egyes népek, társadalmi csoportok sorstragédiájával sem élni, sem visszaélni nem lehet és nem tanácsos. Az ebbéli felhasználás, és Népszavabeli elmefuttatás amolyan ellenszenvkeltés soha nem lesz célravezető.
*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése