Szélsőjobboldali szervezetek idén engedélyt kaptak arra, hogy a budai Várban, a Kapisztrán téren ünnepeljék az úgynevezett becsület napját. Mintegy hat-hétszázan voltak. Az antifasiszta ellentüntetőket a rendőrök nem engedték a demonstráció közelébe.
Más okból, de a jobbikos Zagyva Gy. Gyula és a baloldali Vajnai Attila is feljelentést tesz.
 |
|
A Becsület napjára a saját történelmi helyszínén a budai
Várban emlékeztek (Népszabadság- Kurucz Árpád)
|
A budai Várba szorított német és magyar csapatok 1945. február 11-én megpróbáltak kitörni a szovjet ostromgyűrűből: a szélsőjobboldal számára ez a „becsület napja”.
A rendőrség az évforduló alkalmából meghirdetett összes demonstrációt
betiltotta. A rendőri tiltás azonban kevésnek bizonyult: a hungarista,
neonáci és más szélsőjobboldali szervezetek „közös megemlékezését”
engedélyezte a bíróság.
A szervezők sokáig titokban tartották a helyszínt. Nem sokkal a szombatra meghirdetett rendezvény előtt az egyik hungarista portálon és több szélsőjobboldali honlapon jelentették be, hogy a gyülekező a Clark Ádám téren lesz.
A Clark Ádám teret közben bombariadó miatt a rendőrség teljesen
lezárta. Újságírókat sem engedtek a területre. Kevesen láthatták azt a
molinót, amit az MTI tudósítása szerint a Sikló melletti korlátra
feszítettek ki a spanyol polgárháború antifasiszta jelszavával: "No
pasaran" (nem törnek át). Alatta ugyanez a felirat volt olvasható –
rovásírással.
Kiderült, hogy a „becsület napja” valójában fent a Várban, a
Kapisztrán téren lesz. A szélsőjobboldaliak kisebb-nagyobb csoportokban
érkeztek, az ellentüntetőket jóval a tér előtt feltartóztatták a
rendőrök. Így is történt atrocitás, egy antifasiszta lányt megrúgott egy
neonáci. A zászlóját is elvette, amit a rendőrök szereztek vissza.
Az ellentüntetők jelentős része a Kapisztrán téri rendezvény kezdete
előtt hazament, akik maradtak, próbálták sípolással és pfújolással
megzavarni a szélsőjobboldali rendezvényt. Túl messze voltak, keveset
lehetett hallani a lármából.
A Kapisztrán téren az egyik szervező bejelentette, hogy a résztvevők
arcát nem szabad filmezni és fényképezni, „ellenkező esetben sajtópert
fogunk indítani”. Később felszólította a jelenlévőket, hogy a Tóth Árpád
sétányon menjenek vissza a Dísz tér felé, és onnan vonuljanak be
együtt, „fricskát dobva az antifasiszta csürhe elé”.
A tömeg fegyelmezetten elindult – pont az ellenkező irányba. Egy
bundába öltözött nő fintorogva fordult társához: „Ezek nem tudják, merre
van a Tóth Árpád sétány?!” Neki ekkor ment el a kedve az egésztől.
Az egybegyűltek végül a hangosbemondó segítségével megtalálták a
helyes irányt. A sétányon sorokba rendeződtek, és elindultak vissza.
 |
| Szélsőjobboldali
szervezetek idén engedélyt kaptak arra, hogy a budai Várban, a
Kapisztrán téren ünnepeljék az úgynevezett becsület napját (Népszabadság - Kurucz Árpád) |
A felvonulók derékhadát kopasz, feketeruhás fiatal férfiak alkották.
Egyikük megkérdezte az ott forgató videós stáb tagjaitól, hogy honnan
jöttek. Miután megtudta, hogy az Indextől, emelt hangon kiadta a
parancsot: „Szóljatok a rendezőknek, tüntessék el őket! Zsidókra nincs
szükségünk!”
A felvonulók ötszázan voltak, a Kapisztrán téren még egy-kétszázan
csatlakoztak hozzájuk. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és –
egyebek mellett – a hungarista Magyar Nemzeti Arcvonal zászlóit lehetett
látni. Feltűnt a Betyársereg és a Pax Hungarica Mozgalom is.
A szónokok a Várból kitörő német és magyar katonákat dicsőítették,
amiért a „keresztény Európáért harcoltak”, a „dicső halált választották a
szolgaság helyett”. Az egyik felszólaló kijelentette: „Mi vagyunk a
példa, hogy van még magyar a hazában, aki nem korcsosult el”.
Mikrofonhoz lépett egy Ferenc atya néven bemutatott idős pap is:
szabadtéri imádsága keretében előadta a Boldogasszony anyánk kezdetű
katolikus éneket. A rendezvény koszorúzással ért véget.
A „vármegyés” Zagyva Gy. Gyula, jobbikos parlamenti képviselő a
helyszínen elmondta lapunknak, hogy az általa jogsértőnek tartott
rendőrségi tiltás miatt hivatali visszaélés címén feljelentést tesz
ismeretlen tettes ellen.
Ugyancsak feljelentést tesz, de egészen más
okból Vajnai Attila, az Európai Baloldal – Munkáspárt 2006 vezetője is,
aki az ellentüntetésen vett részt. Az egyik közösségi oldalra feltett
beszámolója szerint antifasiszta aktivisták egy csoportja megpróbálta
elállni a törvénysértő neonáci felvonulók útját, de a helyszínt
biztosító rendőrök felszólítás nélkül erőszakot alkalmaztak velük
szemben. Az antifasisztákat körbevették, és csak hosszú alkudozás után
engedték el őket a helyszínről. Akkor is csupán rendőri kísérettel
távozhattak, amivel szerinte korlátozták az aktivisták szabadságát.
Vajnai az eset miatt feljelentést tesz a rendőrségen.
A becsület napját először 1997-ben rendezték meg, méghozzá a budai
Várban. Az utóbbi időben a rendőrség nem engedte, hogy a főváros
frekventált pontjain tartsák meg a szélsőjobboldali demonstrációt. A
rendezvény külterületre szorult. Egészen tavalyig, amikor már a Vérmező
volt a helyszín. A becsület napja most visszakerült oda, ahonnan indult:
a budai Várba.
*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése