Hamarosan újra lehet pályázni
tanyafejlesztésre. Megnyitják ugyanis a Tanyafejlesztési Program forrásait,
ezzel a következő néhány hétben 300 millió forintra pályázhatnak a tanyán élők.
Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti ügyekért felelős
államtitkára sajtótájékoztatón közölte: 2014. január 31-én Fazekas Sándor
aláírja azt a miniszteri rendeletet, amely meghatározza a pályázati
feltételeket. A hír legfontosabb részletei 2014. február 7.-én nyílik a
pályázati lehetőség és 200 milliót lehet igényelni tanyafejlesztésre, 100
milliót pedig villamosításra.
A tanyán élő gazdálkodók két jogcímre pályázhatnak: a tanyagazdaságok fejlesztésére és az egyéni tanyavillamosításra. A fejlesztéshez tartozik többek között a gépek beszerzése, az állatállomány növelése, valamint a lakó vagy a gazdálkodási épület felújítása.
Pályázni március 10-ig,
illetve a forrás kimerüléséig lehet. A pályázat elektronikus felületét az
érdeklődők a Nemzeti Agrár-szaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet
(NAKVI) honlapján érhetik el - mondta Budai Gyula. Az államtitkár jelezte: a
tanyagazdaságok fejlesztésére fordítható pályázati pénz maximális összege a
deminimis - a kisösszegű támogatás - felső határa 7500 euró, mintegy 2,2 millió
forint.
A támogatás mértéke 75, a
fiatal gazdálkodók esetében 90 százalékos. Az egyéni tanyavillamosítás
támogatási keretösszegének felső határa 5 millió forint lehet. A támogatás
mértéke pedig 100 százalék. Budai Gyula hozzáfűzte: azért ezen a két területen
lesz lehetőség újra forrásokra pályázni, mert ezek iránt volt korábban a
legnagyobb az érdeklődés. Elmondta, hogy az igénybe vehető előleg mértéke a
múlt évi 25 százalékról az idén 50 százalékra emelkedett.
A mostani pályázat esetében
nincs hiánypótlásra lehetőség - hívta fel a figyelmet az államtitkár.
Megjegyezte: szakemberek számításai szerint mintegy 150-en nyerhetnek majd
támogatást. Szavai szerint a tárca az idén a múlt évihez hasonló összegű
forrást, mintegy 3,5 milliárd forintot kíván biztosítani a Tanyafejlesztési
Program finanszírozására.
Emlékeztetett, hogy a múlt év
végén jött létre a tanyafejlesztési tárcaközi munkacsoport azoknak a
minisztériumoknak és más, a tanyafejlesztésben érintett szervezetek
részvételével, amelyek érintettek a tanyán élők helyzetének javításában.
Mint blogunk már többször
bemutatta a Tanyafejlesztési programot és a korábbi tapasztalatok szerint
vázolta azokat a lehetőségeket, amelyre az önkormányzatok pénzhez,
fejlesztéshez és javadalmazáshoz juthatnak.
Arról is beszámoltunk, hogy
egyes helyeken miként tudták a település környezetben élők hasznára fordítani a
kapott lehetőséget.
Sajnos az is közismertté vált
ezzel, hogy Ócsa városa egyetlen fillért sem kapott az eddigi lehetőségekből,
mert igazából soha nem is fordított kellő figyelmet és törődést erre. A
Tanyafejlesztési programból Ócsa nem prosperált. Horváth Tamás alpolgármester
jegyzőkönyvi nyilatkozata szerint nem volt érdemes indulni.
Másutt azonban nem így
látják. Számos budapesti önkormányzat jutott fejlesztési forráshoz azzal, hogy
a tanyasi termékek fogadására új piacot, netán vásárcsarnokot épített vagy
korszerűsített.
Másutt a tanyasi körzetben
élők életminőségét, útjait tették jobbá. Volt, ahol a közműveket, az
infrastruktúrát javították.
Ócsa mindezzel nem élt a
városvezetés hibás hozzáállása és a testület néma szolgalelkűsége
folytán.
Pedig városunkra is ráféren a
hazai termék piacra jutásának segítsége. A városi piac rendezetlen viszonyainak
javítása, a környezet rendezése és a környékbeli közlekedési káosz
felszámolása.
Alsópakony szintén megért
volna legalább néhány testületi felszólamlást a program kapcsán, hiszen ez a
város legelmaradottabb településre, ahol igazán érvényesíthető lett volna a
programbeli támogatás, a segítség. Sajnos a városvezetés érdektelennek bizonyult és kihagyta a lakosságot a program nyújtotta lehetőségek megvalósításából. Alsópakony elérhetősége, régi útjai az ott élők sora a többszöri kormányprogram ellenére sem javult. De hogyan is javult volna, ha az önkormányzat és a választott képviselők mit sem törődve a lakosság elvárásaival, a kormány jó szándékával, nem jelentkeznek és nem pályáznak a fejlesztésre.
Ócsát a kicsinyes problémák,
a személyi hierarchia, a haveri nimbusz övezi és hátráltatja a jobbulásban. Ez
jól érződik minden olyan eltékozolt és kihagyott lehetőségben, amivel mások
képesek élni, a városvezetőink pedig nem. Nagy kár, hogy a lakosság nem kéri
számon a választott testületének tagságán mindazt a pénzt, amit nem fordítottak
a közösség javára.
forrásalap: Kormányportál - MTI
*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése