A rendőrök által elkövetett visszaélések súlyos fenyegetést jelentenek a
jogállamiságra - állapítja meg keddi blogbejegyzésében Nils Muiznieks,
az Európa Tanács emberi jogi biztosa.
Muiznieks szerint a rendőrök túl sokszor alkalmaznak túlzott erőszakot,
bántalmaznak fogva tartottakat, vesznek célba kisebbséghez tartozókat,
ami aláássa az államba vetett bizalmat.
Az ombudsman az aktuális ukrán helyzetet emeli ki, amellyel kapcsolatban megállapítja, hogy a rendőrök szisztematikusan fejre és mellkasra céloztak, ami "teljesen szükségtelen és aránytalan". Muiznieks kiemeli a 2013-as isztambuli eseményeket, a Gezi park körüli tiltakozásokat is.
A biztos szerint ugyanakkor a nyilvános, látható rendőri erőszak csak a jéghegy csúcsa. Az Európa Tanács kínzás és embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés megakadályozásáért felelős bizottsága megállapította, hogy a fogva tartottak esetenként halálos kimenetelű bántalmazása Európa több országában tetten érhető.
Külön kiemeli ezek közül, hogy rendkívül problémásnak tartja a biztos a spanyol rendőrség gyakorlatát, amely szerint a fogva tartottakat teljesen elvágják a külvilágtól, senkivel sem vehetik fel a kapcsolatot, ami az emberi jogok súlyos megsértéséhez vezet.
Súlyos visszaélésnek tartja Muiznieks azt is, ha a rendőrök kisebbségek tagjait szemelik ki maguknak. Ezzel kapcsolatban a görög hatóságok romákkal és bevándorlókkal szemben tanúsított viselkedését tartja elítélendőnek, de a francia rendőrökkel kapcsolatban is említi az "intézményesített rasszizmus" problémáját.
A megoldás a lett politikus szerint az, ha az érintett országok megakadályozzák, hogy a visszaéléseket elkövető rendőrök megússzák büntetlenül, ha az áldozatoknak igazságot szolgáltatnak.
"A lehető legfontosabb, hogy minden rendőri visszaélésre vonatkozó panaszt hatékonyan ki kell vizsgálni, a felelősöket azonosítani kell és meg kell büntetni" - írja Nils Muiznieks, aki szerint a felelősökre példás, elrettentő erejű büntetést kell kiszabni. Sajnálattal jegyzi meg a biztos, hogy sok esetben ezek a vizsgálatok nem hatékonyak, mert a rendőrök összezárnak, nem megfelelően vizsgálják ki a kollégáikkal szemben felhozott vádakat, védik azokat, akik ugyanazt az egyenruhát viselik. Éppen ezért az ombudsman független hatóságok létrehozását sürgeti a rendőri visszaélések felderítésére. A felelősök büntetlenségét, az elkövetett bűncselekmények megbüntetését Muiznieks szerint a legfelső politikai vezetésnek is következetesen hangsúlyoznia kell.
Az ombudsman az aktuális ukrán helyzetet emeli ki, amellyel kapcsolatban megállapítja, hogy a rendőrök szisztematikusan fejre és mellkasra céloztak, ami "teljesen szükségtelen és aránytalan". Muiznieks kiemeli a 2013-as isztambuli eseményeket, a Gezi park körüli tiltakozásokat is.
A biztos szerint ugyanakkor a nyilvános, látható rendőri erőszak csak a jéghegy csúcsa. Az Európa Tanács kínzás és embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés megakadályozásáért felelős bizottsága megállapította, hogy a fogva tartottak esetenként halálos kimenetelű bántalmazása Európa több országában tetten érhető.
Külön kiemeli ezek közül, hogy rendkívül problémásnak tartja a biztos a spanyol rendőrség gyakorlatát, amely szerint a fogva tartottakat teljesen elvágják a külvilágtól, senkivel sem vehetik fel a kapcsolatot, ami az emberi jogok súlyos megsértéséhez vezet.
Súlyos visszaélésnek tartja Muiznieks azt is, ha a rendőrök kisebbségek tagjait szemelik ki maguknak. Ezzel kapcsolatban a görög hatóságok romákkal és bevándorlókkal szemben tanúsított viselkedését tartja elítélendőnek, de a francia rendőrökkel kapcsolatban is említi az "intézményesített rasszizmus" problémáját.
A megoldás a lett politikus szerint az, ha az érintett országok megakadályozzák, hogy a visszaéléseket elkövető rendőrök megússzák büntetlenül, ha az áldozatoknak igazságot szolgáltatnak.
"A lehető legfontosabb, hogy minden rendőri visszaélésre vonatkozó panaszt hatékonyan ki kell vizsgálni, a felelősöket azonosítani kell és meg kell büntetni" - írja Nils Muiznieks, aki szerint a felelősökre példás, elrettentő erejű büntetést kell kiszabni. Sajnálattal jegyzi meg a biztos, hogy sok esetben ezek a vizsgálatok nem hatékonyak, mert a rendőrök összezárnak, nem megfelelően vizsgálják ki a kollégáikkal szemben felhozott vádakat, védik azokat, akik ugyanazt az egyenruhát viselik. Éppen ezért az ombudsman független hatóságok létrehozását sürgeti a rendőri visszaélések felderítésére. A felelősök büntetlenségét, az elkövetett bűncselekmények megbüntetését Muiznieks szerint a legfelső politikai vezetésnek is következetesen hangsúlyoznia kell.
"A rendőri visszaélés régóta ismert probléma, de nem orvosolhatatlan" - írja a lett politikus, aki szerint az Európa Tanács tagországainak világos, a nemzetközi mércékkel összhangban lévő szabályokat kellene alkotniuk a tömegoszlató eszközök és fegyverek alkalmazására, a rohamrendőröknek jól látható és rövid, megjegyezhető azonosítószámot kellene viselniük, és már a toborzás kiválasztás alkalmával ki kellene szűrni azokat, akik korábban visszaélést követtek el, vagy rasszista megnyilvánulásaik voltak.
*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése