2015. december 18., péntek

Telekommunikáció a multikulturalizmus érdekében - a liberális szemlélet értékrendje ( - nációk mássága)

Magyarország a nyugati multikultúra tanösvénye, ahol a multinacionális cégek megfelelőn marginalizálhatnak egyes befogadóországbeli köröket, társadalmi rétegeket úgy, hogy azt ideologizálva, egyfajta elméleti síkon igazolni próbálják.

http://i.kinja-img.com/gawker-media/image/upload/d2gjemopau3n3nsjqvtc.pngGyakorlatilag a helyi állatkert majomházában a rácsok korlátolta kifutón vagyunk, ahol éppen a látogatási időben zajló etetést éljük át. Az állattartó éppen most adagolja a banánt, hogy azt a külső szemlélő,  a rácson kívüli közönség előtt látható mód, bevegyük. 

De arról nincs szó, és demonstráció, hogy ebben a szegregáltan tartott közegben mennyire lenne életképes a nyugatról erőltetett multikulturalizmus. Elvégre ha az állatok közt ebben a mintaközegben, mint valami steril laborban él, fejlődik, és nem kerül kihalásra, akkor az humán közegbe is átemelhető, megvalósítható.  

Ennek hiányában azonban kétségeink vannak efelől

A felvetés roppant egyszerű. Képes-e a különféle szokásokkal bíró állatok összessége kulturált közösségi csoportokat alkotva együttműködésre, együttlétre  és ezt megalapozó kognitív, verbális és nonverbális készségeket kifejleszteni, hogy más csoportokkal kommunikációt létesítve elfogadtassák - akár a majmok az oroszlánokkal a vegetáriánus kosztot, és viszont, - a pluralizmust és ezzel bejárathassák a tanösvényt. 

Mindezt az utat be ki kéne taposni annak bizonyságára, hogy a multikulturalizmus életképes. Arra, hogy a másfajta szokások, a kisebbségi, és a domináns kultúrák megférnek egymás mellett az egyenlőtlen viszonyok dacára és nem pedig a kárára. 

http://betyarsereg.hu/wp-content/uploads/2015/09/horgos5c_0.jpg

Ennek a viszonynak a laborálása zajlik ma hazánkban. 

Ezért nem is mennék vallási, vagy felekezeti célzattal el más földekre, hanem megmaradnék idehaza, az itthoni állapotok közt, hogy szemléltessem a multi kultúráját és feltárjuk annak multikulturalizmusát.

http://techbook.hu/wp-content/uploads/2015/09/migransok_2015_magyar_telekom.jpgVegyük mindjárt az egyik ismert mobilszolgáltató multicéget, aki Európa vezető- és iránymutató nagyhatalmának  országához köthető. Az ő hozzáállása, üzleti- közéleti megnyilvánulása eléggé látványos és nyomon követhető. 

Ne feledjük:

A multikulturális nevelés szerepe először a migráció kapcsán merült fel. A hazájukból elvándorlók, legyenek egyedülállók vagy családosok, szembesültek azzal a problémával, hogy nem értették befogadó országuk szokásvilágát, s a befogadók is gyanúsan figyelték az ő rituáléikat. Ezt kiküszöbölendő indultak törekvések arra vonatkozóan, hogy a bevándorlók és letelepedési engedéllyel rendelkezők beilleszkedését nyelvi képzéssel egybekötött kulturális oktatással megkönnyítsék, elősegítsék, valamint helybeli életüket, ellátásukat biztosítsák, honosításukat felgyorsítsák.

Az egyes törekvések később intézményesített formába léptek, és már nemcsak a többség nyelvét és kultúráját kínálták fel a kisebbség részére, hanem a kisebbség is lehetőséget kapott, hogy népét, nyelvét és kultúráját képviselhesse a ’vendégországban’. Ez például Németországban oly mértékben megvalósult, hogy az igen nagy számban jelen lévő török és lengyel kisebbség nyelvét az egyetemeken választható nyelvként, illetve a tanárképző intézetekben választható szakként kínálják fel a hallgatók számára, mégpedig igen nagy érdeklődésnek örvendve.

http://kep.cdn.index.hu/1/0/974/9743/97432/9743219_277545_f6c007f9695965cfd5dbfd2f91522713_wm.jpg

Ezen túlmenően azonban nem csak befogadták, hanem már invitálták is a más életre vágyókat távoli helyekről és földrészekről. Ezzel egyfajta népvándorlás, egy újfajta exodus zajlik.

Vessünk hát némi pillantást a hazai megjelenésére két ismerhető példán át.

Miközben országunk földjét tömegesen lepték el modern telekommunikációs készülékeikkel, de néhol mezítlábasan az új jövevények, kiéhezve a wifire,  addig az ősmagyar mit sem tudott tenni és kezdeni a helyzettel. Egyesek kufárok pénzt kértek a menekültektől a mobil eszközök feltöltéséért, bizonyos helyeken pedig kikapcsolták az elérhető hálózatot. Éhes migráns pedig wifire vágyott. 

Erre jött a tele-multi, és bejelentette, hogy ingyen wifit biztosítanak a tranzitzónák környékén, és elosztókat is biztosítanak, hogy a menekültek feltölthessék a telefonjaikat.

http://m.cdn.blog.hu/vi/vigyazo/image/wi-fi-hotspot-sign-011.jpg

 A hírt a Facebook-oldalukon is közzé tették, bár, a kommenteket látva, ezt lehet, hogy nem kellett volna. Ugyanis sorra jöttek a méltatlankodó hozzászólások, hogy először a magyar ügyfeleknek nyújtsanak ingyenes szolgáltatást, illetve, hogy mire fel kapják ezek az idegenek ingyen a netet stb.

Erre a válasz : "Nekik az internet a kapcsolattartás elsődleges eszköze, és így tudnak informálódni a számukra releváns hírekről, fejleményekről. Őszintén hisszük, hogy az ingyenes wifi szolgáltatás valóban segíteni fogja őket."

http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/wp-content/uploads/2015/09/tkom1-horz_727x637.jpg

És most akkor ismét ejtsünk szót multi kultúrájáról, arról ahogy az idegeneket megkülönbözteti, míg a marginalizálódott hazaikat szegregálja a idegenszívű tulajdonosi háttérrel rendelkező (betelepült) szolgáltató. Vagyis, az embercsempészeknek komoly összegeket fizető, rendőrökkel szembeálló  illegális bevándorlók népes hadának "ingyen", - azaz a mi díjfizetéseink hasznából -  biztosították a világhálót, addig a békés munkanélküliek hazaik táborának sehogy sem biztosították ezt.  Mi ez, ha nem megkülönböztetés?  Egyfajta diszkrimináció, és szegregáció.  Nekik az internet nem a kapcsolattartás elsődleges eszköze? A hazai hajléktalanoknak, a helyi csöveseknek nem számít hogy tudnak informálódni a számukra releváns hírekről? Eseményekről? Időjárásról, szállásról, munkáról? A fejleményekről?
A magyar rászorulóban nem hisz a telekommunikáció?  Velük kapcsolatosan  nincs hit? Nincs őszinteség? Vagy az ingyenes wifi szolgáltatás valóban csak a migráns fogja kapni és segíteni?

http://adatlistazo.hu/wp-content/uploads/2015/09/telekom1597.jpgA pozitív diszkrimináció a törvények kívüli más műfajú jövevények számára, és negatív az elszigetelődött hazai szegények ellenibe, egy olyan alantas cselekvés, mely nem csak társadalmilag, hanem kormányzatilag is elítélendő.  
Vagyis amit a multi telekommunikációs cége végez, az egyfajta olyan megkülönböztetés, ami  származási, vallási, és faji alapon nyugszik.

A multi kulturalizmusa nem más, mint az egyenlőség, tagadása, a pluralizmus álarca mögött, a megszállás támogatása, a társadalmi előítéletek kialakítása, és több kultúra közvetlen találkozásának ütköztetése, a csoportközi konfliktusok létrehozása, a meglévő társadalmi berendezkedés bomlasztása, vagy éppen megbontása.

Ezzel a multikulturális eszmével a liberális kultúrák elterjesztése, a nemzeti identitás felszámolása, és a nacionalista társadalmak leigázása a cél. A globalizált nagyhatalmak beágyazott (stratégiai) cégeinek ez a nem mellékes profitja.

*

Nincsenek megjegyzések: