Hordalék és szemét - jelentkező gondok az ellátás körül vagy csupán felesleges aggodalom ( - költségvetés)

Mint beszámoltunk róla, a rezsicsökkentés következtében júliustól hét megyében lehet ellátatlan a kéményseprés. De nem csak ezzel, hanem a sok szeméttel is baj van. 

Magyarországon már több mint 300 településnek kellett kijelölni a katasztrófavédelemnek közszolgáltatót a hulladékgazdálkodásban.

„Magyarországon egyetlen település sem válhat Nápollyá!” – nyilatkozta a Belügyminisztérium önkormányzatokért felelős államtitkára. Pogácsás Tibor közölte, hogy hulladékgazdálkodásban és a kéményseprésben senki sem maradhat szolgáltatás nélkül.  

Az állami intézkedések nyomán kieső bevételek kompenzációjának elmaradása miatt június 30-tól hét megye 802 településen leáll a kéményseprő-ipari közszolgáltatás – közölte a Magyarországi Kéményseprők Országos Ipartestülete. „A hulladéktörvényből eredően július elsejével az összes közszolgáltatói szerződés megszűnik, és újakat kell kötni" – mondta Nagy György, a Köztisztasági Egyesülés igazgatója.

Pogácsás hangoztatta, hogy ha egy településnek nem sikerül megállapodnia egy szolgáltatóval, akkor az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) jelöli ki a szolgáltatót. Az államtitkár hangsúlyozta: a kijelölt szervezetnek az állam kifizeti a szükséges forrásokat, melyre megvan a szükséges fedezet.

Ócsán azonban bezárt a kirendeltség és olyan helyre költözött, ami gyakorlatilag tömegközlekedéssel normálisan nem járható be, így majdhogynem elérhetetlen az egynapi járás a mai korban.

Aztán a helyi hulladékkezelés sem probléma mentes. A közterületeink szemetesek, a szelektív hulladékgyűjtő-szigetek  megszűntek, az ellátás a kihelyezett zsákolás nem a kornak és az elvárásoknak megfelelő. 

Kisvárosunkban, illetve környékén is több illegális lerakót lelni. Még az alsópakonyi építésben részt vállalók szemete is ránk maradt, ahogy azt már 2012-ben dokumentáltuk. A gumit azóta benőtte a  természet, de az erdőszél nem lett kitakarítva. Erre valahogy soha nem telik. Csupán a környék telik meg szeméttel. 

Az önkormányzat kétes, és adóssággal terhelt vállalkozókat képes támogatni akár a közvetetten közpénzekből, akár a fesztiválok szervezése vagy azokban való szereplávalásával, de a szemét összegyűjtésére, annak megszervezésére már nem jut anyagi forrás. 

Az önkormányzati rendszer finanszírozásának átalakulása mellett idén a hazai hulladékgazdálkodási rendszer is megváltozott, júliustól pedig várhatóan 10 százalékkal csökkennek a lakossági személyszállítási díjak. 2013-tól ráadásul csak a minimum 51 százalékban állami vagy önkormányzati tulajdonú cégek végezhetik ezt a tevékenységet. Gémesi kiemelte, a rendszer bonyolult, az újraszabályozás sem oldotta meg a problémákat. 

„Nincsenek megfelelő hatástanulmányok. Az uniós pályázatból létrehozott hulladékgazdálkodási társulás 105 települést fog össze, 270 ezer embernek szolgáltat. A működtetésnek rögzített költségei vannak, amelybe nem fér bele a 10 százalékos rezsicsökkentés. Probléma lehet a terhek növekedéséből, akadozhat a hulladékszállítás. Akut teendő van ezen a téren” – hangsúlyozta a társulás vezetője. A rezsicsökkentés hírére sok cég visszalépett, így nem kizárt, hogy lesznek elláthatatlan területek.

Az önkormányzati rendszer idén a normatív alapú támogatás helyett a feladatfinanszírozásra tért át. Az átállás menedzselésére a kormány 45 milliárdos összeget különített el. Az első 17 milliárd folyósításáról nemrég született döntés. A Rádió Orient műsorában Gémesi György kiemelte, a jelenlegi összeg nem elegendő, mivel a rendszerből 50-100 milliárd került ki. „Minimum 45 milliárdra van szükség a működőképességhez. Az összeget a minisztérium gyermekétkeztetésre, szociális feladatokra, a megyei intézményfenntartóktól átvett intézmények működtetésére és az iparűzési adó részleges visszapótlására adja. Azonban ez a 4 támogatott terület nem oldja meg az összes problémát” – hangsúlyozta a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke. 

 

A MÖSZ elnöke elmondta, volt szó arról, hogy a termékdíjból vagy a lerakási díjból kompenzálnák az önkormányzatokat. A 2-3000 forintos lerakási adó ugyanis jelenleg őket terheli. „A csökkentés következményeit át kellett volna gondolni. Nem kell nyereség a hulladékon, azonban a szolgáltatás költségeit a szennyezőnek kell fizetnie – ez az uniós elv. Ha ezt nem tartjuk be, akár be is dőlhet egy uniós pályázat” – tette hozzá a közigazgatási rádió vendége.

A rezsicsökkentés 2013 januárjában kezdődött. Akkor a gáz, az áram és a távhő ára mérséklődött 10 százalékkal.
Júliusban pedig csökkentették a víz- és csatornadíjat, valamint a szennyvízszippantás és a szemétszállítás árát. De olcsóbb lett a palackos gáz és a kéményseprés is.

A Központi Statisztikai Hivatal szerint leginkább az energiaárak csökkenésének köszönhető, hogy rekordalacsony szintre csökkent az infláció.

„Nyugodtan mondhatom azt, hogy 2014-ben a kormány által várt 2,4 százalékos inflációs szint fog teljesülni. Ez pedig egy egészséges gazdaságnak a szerkezetét tükrözi” – fogalmazott a nemzetgazdasági miniszter.

Nincs ez azonban, és nem zajlik minden következmény nélkül.

Sokszorosát igényelték az állami és önkormányzati hulladékgazdálkodási cégek annak az összegnek, amit a rezsicsökkentés miatti veszteségek kompenzálására a részükre elkülönített a Vidékfejlesztési Minisztérium.

 

Tízszer nagyobb összegre nyújtották be pályázataikat még az év elején a hulladékgazdálkodási cégek, mint a kompenzációra elkülönített keret összege, pedig azt már menet közben a duplájára, több mint egymilliárd forintra emelte a Vidékfejlesztési Minisztérium. Ráadásul eddig ennek a keretnek a felosztásáról sem döntött a szaktárca (amely az új kormányban a Földművelésügyi Minisztérium nevet viseli). Emiatt több nonprofit hulladékgazdálkodási vállalkozást is csőd fenyeget.

Mint ahogy azt a hvg.hu is megírta, a területet felügyelő Illés Zoltán természet- és környezetvédelemért, valamint vízügyért felelős államtitkár a kormányváltással távozik, a hulladékgazdálkodással kapcsolatos kérdések pedig ágazati szakemberek szerint V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkárhoz kerülhetnek.

„Tavaly augusztus óta (Martfű volt az első) már 300-nál több település esetében jelöltek szolgáltatót a hulladékgazdálkodásban” – folytatta Nagy György, a Köztisztasági Egyesülés igazgatója. A Köztisztasági Egyesülés vezetője közölte, a kijelölteknek a korábban alkalmazott díjon kellett elvégeznie a szolgáltatást. Indokolt többletköltség esetén a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz lehet díjkülönbözet igénylésre, amelyre egy 1,7 milliárdos, felülről nyitott keretet állítottak fel.

Nagy szerint a szolgáltatók kénytelenek voltak racionális működésre átállni a díjak maximalizálása miatt. A 2000-es évek elején még mintegy ezren voltak, most 149 van, számuk várhatóan tovább csökken majd. A hulladékgazdálkodásban érintett cégeket sújtotta a rezsicsökkentés mellett az e-útdíj, az eredetileg az energiacégeket érintő, a közműcégekre két éve kiterjesztett Robin Hood-adó, a felügyeleti díjak, több járulék (például a lerakási, amelynek kompenzációja még nem oldódott meg).

„Még nem jelezték cégek, hogy abbahagynák a közszolgáltatást, jelenleg az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség pályázatának elbírálására várnak a települések is” – mondta a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. Schmidt Jenő szerint az önkormányzatok inkább maguk próbálják ellátni a közszolgáltatást, mivel a kijelölt szolgáltató többe kerülne a rájuk terhel a pluszköltségek miatt. 

Ez látható városunkban is a helyi viszonyok átalakulásában.

A TÖOSZ elnöke hangsúlyozta: a költségek csökkentése szükséges volt, a cégeknek pedig racionalizálni kellene a működésüket, belső átszervezésekre van szükség, középszintű bérekkel, sok cég korábban elszaladt az árakkal. Igaz, a feltételrendszert is tisztázni kellett volna velük szemben.

A kormány szándékai szerint idén új törvény kerül a parlament elé a közszolgáltatásokról – vélekedett a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára. 

Felkai László közölte: januártól új rendszer léphet majd életbe, de a meglévő problémákat addig meg kell oldani. Az államtitkár a XX. polgármesteri randevún megemlítette, hogy a szerdai kormányülés is foglalkozik a hulladékszolgáltatás és a kéményseprés problémájával, amelyekben felvetődhet az állami feladatvállalás, mivel az alaptörvény szerint kötelesek biztosítani az élet és a vagyon biztonságát. 

Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke nem tartja jó megoldásnak, ha az állam látná el ezt a feladatot, mivel ezt nem lehet hatékonyan irányítani egy központból. 

http://www.dontwasteit.hu/, vg.hu/gazdasag, hirado.hu nyomán 

*