Mint beszámoltunk róla, a rezsicsökkentés következtében júliustól hét megyében lehet ellátatlan a kéményseprés. De nem csak ezzel, hanem a sok szeméttel is baj van.
Magyarországon már több mint 300 településnek kellett kijelölni a
katasztrófavédelemnek közszolgáltatót a hulladékgazdálkodásban.
„Magyarországon egyetlen település sem válhat Nápollyá!” – nyilatkozta a Belügyminisztérium önkormányzatokért felelős államtitkára.
Pogácsás Tibor közölte, hogy hulladékgazdálkodásban és a kéményseprésben
senki sem maradhat szolgáltatás nélkül.
Az állami intézkedések nyomán kieső bevételek kompenzációjának
elmaradása miatt június 30-tól hét megye 802 településen leáll a
kéményseprő-ipari közszolgáltatás – közölte a Magyarországi Kéményseprők
Országos Ipartestülete. „A hulladéktörvényből eredően július elsejével
az összes közszolgáltatói szerződés megszűnik, és újakat kell kötni" –
mondta Nagy György, a Köztisztasági Egyesülés igazgatója.
Pogácsás hangoztatta, hogy ha egy településnek nem sikerül
megállapodnia egy szolgáltatóval, akkor az Országos Katasztrófavédelmi
Főigazgatóság (OKF) jelöli ki a szolgáltatót. Az államtitkár
hangsúlyozta: a kijelölt szervezetnek az állam kifizeti a szükséges
forrásokat, melyre megvan a szükséges fedezet.
Ócsán azonban bezárt a kirendeltség és olyan helyre költözött, ami gyakorlatilag tömegközlekedéssel normálisan nem járható be, így majdhogynem elérhetetlen az egynapi járás a mai korban.
Aztán a helyi hulladékkezelés sem probléma mentes. A közterületeink szemetesek, a szelektív hulladékgyűjtő-szigetek megszűntek, az ellátás a kihelyezett zsákolás nem a kornak és az elvárásoknak megfelelő.
Kisvárosunkban, illetve környékén is több illegális lerakót lelni. Még az alsópakonyi építésben részt vállalók szemete is ránk maradt, ahogy azt már 2012-ben dokumentáltuk. A gumit azóta benőtte a természet, de az erdőszél nem lett kitakarítva. Erre valahogy soha nem telik. Csupán a környék telik meg szeméttel.
Az önkormányzat kétes, és adóssággal terhelt vállalkozókat képes támogatni akár a közvetetten közpénzekből, akár a fesztiválok szervezése vagy azokban való szereplávalásával, de a szemét összegyűjtésére, annak megszervezésére már nem jut anyagi forrás.
Az önkormányzati rendszer finanszírozásának átalakulása mellett idén a
hazai hulladékgazdálkodási rendszer is megváltozott, júliustól pedig
várhatóan 10 százalékkal csökkennek a lakossági személyszállítási díjak.
2013-tól ráadásul csak a minimum 51 százalékban állami vagy
önkormányzati tulajdonú cégek végezhetik ezt a tevékenységet. Gémesi
kiemelte, a rendszer bonyolult, az újraszabályozás sem oldotta meg a
problémákat.
„Nincsenek megfelelő hatástanulmányok. Az uniós pályázatból
létrehozott hulladékgazdálkodási társulás 105 települést fog össze, 270
ezer embernek szolgáltat. A működtetésnek rögzített költségei vannak,
amelybe nem fér bele a 10 százalékos rezsicsökkentés. Probléma lehet a
terhek növekedéséből, akadozhat a hulladékszállítás. Akut teendő van ezen a téren” – hangsúlyozta a társulás vezetője. A
rezsicsökkentés hírére sok cég visszalépett, így nem kizárt, hogy
lesznek elláthatatlan területek.
Az önkormányzati rendszer idén a normatív alapú támogatás helyett a
feladatfinanszírozásra tért át. Az átállás menedzselésére a kormány 45
milliárdos összeget különített el. Az első 17 milliárd folyósításáról
nemrég született döntés. A Rádió Orient műsorában Gémesi György
kiemelte, a jelenlegi összeg nem elegendő, mivel a rendszerből 50-100
milliárd került ki. „Minimum 45 milliárdra van szükség a
működőképességhez. Az összeget a minisztérium gyermekétkeztetésre,
szociális feladatokra, a megyei intézményfenntartóktól átvett
intézmények működtetésére és az iparűzési adó részleges visszapótlására
adja. Azonban ez a 4 támogatott terület nem oldja meg az összes
problémát” – hangsúlyozta a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke.
A MÖSZ elnöke elmondta, volt szó arról, hogy a termékdíjból vagy a
lerakási díjból kompenzálnák az önkormányzatokat. A 2-3000 forintos
lerakási adó ugyanis jelenleg őket terheli. „A csökkentés
következményeit át kellett volna gondolni. Nem kell nyereség a
hulladékon, azonban a szolgáltatás költségeit a szennyezőnek kell
fizetnie – ez az uniós elv. Ha ezt nem tartjuk be, akár be is dőlhet egy
uniós pályázat” – tette hozzá a közigazgatási rádió vendége.
A rezsicsökkentés 2013 januárjában kezdődött. Akkor a gáz, az áram és a távhő ára mérséklődött 10 százalékkal.
Júliusban pedig csökkentették a víz- és csatornadíjat, valamint a szennyvízszippantás és a szemétszállítás árát. De olcsóbb lett a palackos gáz és a kéményseprés is.
Júliusban pedig csökkentették a víz- és csatornadíjat, valamint a szennyvízszippantás és a szemétszállítás árát. De olcsóbb lett a palackos gáz és a kéményseprés is.
A Központi Statisztikai Hivatal szerint leginkább az energiaárak
csökkenésének köszönhető, hogy rekordalacsony szintre csökkent az
infláció.
„Nyugodtan mondhatom azt, hogy 2014-ben a kormány által várt 2,4
százalékos inflációs szint fog teljesülni. Ez pedig egy egészséges
gazdaságnak a szerkezetét tükrözi” – fogalmazott a nemzetgazdasági miniszter.
Nincs ez azonban, és nem zajlik minden következmény nélkül.
Sokszorosát igényelték az állami és önkormányzati hulladékgazdálkodási cégek annak az összegnek, amit a rezsicsökkentés miatti veszteségek kompenzálására a részükre elkülönített a Vidékfejlesztési Minisztérium.
Sokszorosát igényelték az állami és önkormányzati hulladékgazdálkodási cégek annak az összegnek, amit a rezsicsökkentés miatti veszteségek kompenzálására a részükre elkülönített a Vidékfejlesztési Minisztérium.
Tízszer nagyobb összegre nyújtották be
pályázataikat még az év elején a hulladékgazdálkodási cégek, mint a
kompenzációra elkülönített keret összege, pedig azt már menet közben a
duplájára, több mint egymilliárd forintra emelte a Vidékfejlesztési
Minisztérium. Ráadásul eddig ennek a keretnek a felosztásáról sem
döntött a szaktárca (amely az új kormányban a Földművelésügyi
Minisztérium nevet viseli). Emiatt több nonprofit hulladékgazdálkodási
vállalkozást is csőd fenyeget.
Mint ahogy azt a hvg.hu is megírta, a területet felügyelő Illés Zoltán természet- és környezetvédelemért, valamint vízügyért felelős államtitkár a kormányváltással távozik,
a hulladékgazdálkodással kapcsolatos kérdések pedig ágazati szakemberek
szerint V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkárhoz
kerülhetnek.
„Tavaly augusztus óta (Martfű volt az első) már 300-nál több
település esetében jelöltek szolgáltatót a hulladékgazdálkodásban” – folytatta Nagy György, a Köztisztasági Egyesülés igazgatója. A Köztisztasági Egyesülés vezetője közölte, a
kijelölteknek a korábban alkalmazott díjon kellett elvégeznie a
szolgáltatást. Indokolt többletköltség esetén a Magyar Energetikai és
Közmű-szabályozási Hivatalhoz lehet díjkülönbözet igénylésre, amelyre
egy 1,7 milliárdos, felülről nyitott keretet állítottak fel.
Nagy szerint a szolgáltatók kénytelenek voltak racionális működésre
átállni a díjak maximalizálása miatt. A 2000-es évek elején még mintegy
ezren voltak, most 149 van, számuk várhatóan tovább csökken majd. A
hulladékgazdálkodásban érintett cégeket sújtotta a rezsicsökkentés
mellett az e-útdíj, az eredetileg az energiacégeket érintő, a
közműcégekre két éve kiterjesztett Robin Hood-adó, a felügyeleti díjak,
több járulék (például a lerakási, amelynek kompenzációja még nem
oldódott meg).
„Még nem jelezték cégek, hogy abbahagynák a közszolgáltatást, jelenleg
az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség pályázatának elbírálására
várnak a települések is” – mondta a Települési Önkormányzatok
Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. Schmidt Jenő szerint az
önkormányzatok inkább maguk próbálják ellátni a közszolgáltatást, mivel a
kijelölt szolgáltató többe kerülne a rájuk terhel a pluszköltségek
miatt.
A TÖOSZ elnöke hangsúlyozta: a költségek csökkentése szükséges
volt, a cégeknek pedig racionalizálni kellene a működésüket, belső
átszervezésekre van szükség, középszintű bérekkel, sok cég korábban
elszaladt az árakkal. Igaz, a feltételrendszert is tisztázni kellett
volna velük szemben.
A kormány szándékai szerint idén új törvény kerül a parlament elé a
közszolgáltatásokról – vélekedett a Belügyminisztérium
közigazgatási államtitkára.
Felkai László közölte: januártól új rendszer
léphet majd életbe, de a meglévő problémákat addig meg kell oldani. Az
államtitkár a XX. polgármesteri randevún megemlítette, hogy a szerdai
kormányülés is foglalkozik a hulladékszolgáltatás és a kéményseprés
problémájával, amelyekben felvetődhet az állami feladatvállalás, mivel
az alaptörvény szerint kötelesek biztosítani az élet és a vagyon
biztonságát.
Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke nem tartja jó megoldásnak, ha
az állam látná el ezt a feladatot, mivel ezt nem lehet hatékonyan
irányítani egy központból.
*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése