”Szeretnénk a zenénket minél több emberrel megismertetni. Népszerűsíteni dalainkon keresztül a hagyományainkat, értékeinket.”
A
Kicsike című új klippel jelentkező, új tagokkal felálló Motiva zenekar
két tagjával, Kovács Nórival és Szathmári Tamással beszélgettünk.
Mikor és hogyan alakult a zenekar?
Nóri: A zenekar 2008 végén alakult. Már jóval előtte foglalkoztatott a gondolat, hogy hogyan lehetne a népzenét és a mai pop kultúrát szerencsésen összeilleszteni.
Mikor és hogyan alakult a zenekar?
Nóri: A zenekar 2008 végén alakult. Már jóval előtte foglalkoztatott a gondolat, hogy hogyan lehetne a népzenét és a mai pop kultúrát szerencsésen összeilleszteni.
Így született az ötlet, és ehhez kerestem tehetséges zenészeket.
Nem tudok olyan popzenekarról, ahol népzenei gyűjtéseket használnának
fel eredeti formában, tehát úgy látszik sikerült újat, egyedit alkotni.
Tamás: A zenekar folyamatosan alakul, mindig befogadunk valami
újat, vagy épp elhagyunk valami mást. Lehet, hogy holnap találkozunk egy
zenésszel, akivel kicsit más ízt kap a stílus. Nagyon hasonló az
elképzelésünk Nórival arról, hogy mit képviseljen a zenekar, és hogy ez
nagyjából milyen hangzást hoz magával, de ezen kívül nyitottak vagyunk
mindenre. Az alakulásra jó példa hogy idén remek népzenész lányok és egy gitáros csatlakozott a csapathoz.
Ti sok produkcióban dolgoztok, hogyan egyeztethető ez össze a Motivával, hogyan osztjátok be az időt?
Nóri: Minden csak elhatározás kérdése. Ami fontos az ember életében, arra szakít elég időt. A Motiva zenekar pedig szerintem mindkettőnk értékrendjében az első helyen van.
Tamás: Én hajlamos vagyok nagyon túlvállalni magam, de a Motiva olyan feladat, amivel szívesen és eredményesen töltöm az időmet már több mint 3 éve, tehát komolynak tűnik a dolog. Nem haszontalan ugyanakkor az egyéb tevékenységeimre fordított idő sem, nem csak tanulok belőle, de például a filmkészítéssel kapcsolatos tudományomat közvetlenül a zenekar szolgálatába tudtam állítani.
Nóri: Minden csak elhatározás kérdése. Ami fontos az ember életében, arra szakít elég időt. A Motiva zenekar pedig szerintem mindkettőnk értékrendjében az első helyen van.
Tamás: Én hajlamos vagyok nagyon túlvállalni magam, de a Motiva olyan feladat, amivel szívesen és eredményesen töltöm az időmet már több mint 3 éve, tehát komolynak tűnik a dolog. Nem haszontalan ugyanakkor az egyéb tevékenységeimre fordított idő sem, nem csak tanulok belőle, de például a filmkészítéssel kapcsolatos tudományomat közvetlenül a zenekar szolgálatába tudtam állítani.
Hogyan születnek a dalok?
Először általában a népdal, vagy egy saját szöveg, dallam születik meg, és utána megpróbáljuk elképzelni, milyen hangszerekkel, milyen hangzással tudnánk legtökéletesebben visszaadni mindazt, amit gondolunk a dalról, amilyen érzéseket kelt bennünk. Sok népi hangszert is használunk a hangszerelésben. Sokszor az Erdélyben gyűjtött élményeinkből táplálkozunk.
Tamás: Szépen. Például a Kisírom magamat kezdetű számunk nagyon hagyományosan, zongora mellett ülve született. Zongoráztam valamit, Nóri énekelt hozzá, aztán igazodtunk egymáshoz és végül kialakult a dal. Újabban egy barátunk Barnabás is segít a végső keverésben, és néha beletesz olyan finomságokat a hangszerelésbe, ami nekünk eszünkbe sem jutott volna.
Először általában a népdal, vagy egy saját szöveg, dallam születik meg, és utána megpróbáljuk elképzelni, milyen hangszerekkel, milyen hangzással tudnánk legtökéletesebben visszaadni mindazt, amit gondolunk a dalról, amilyen érzéseket kelt bennünk. Sok népi hangszert is használunk a hangszerelésben. Sokszor az Erdélyben gyűjtött élményeinkből táplálkozunk.
Tamás: Szépen. Például a Kisírom magamat kezdetű számunk nagyon hagyományosan, zongora mellett ülve született. Zongoráztam valamit, Nóri énekelt hozzá, aztán igazodtunk egymáshoz és végül kialakult a dal. Újabban egy barátunk Barnabás is segít a végső keverésben, és néha beletesz olyan finomságokat a hangszerelésbe, ami nekünk eszünkbe sem jutott volna.
Meg tudjátok határozni, milyen műfajt képvisel a zenekar? Mi a véleményetek erről a műfajról? Divat, üzlet, vagy fellángolás?
Tamás: Érdekes a kérdés, én is kerestem erre a választ magamban az
utóbbi években. Szerintem a népzene soha nem ment ki a divatból, csak a
kultúra különböző szeleteiben volt jelen. Pár száz évre visszatekintve a
falusi mindennapok zenéje volt ez, de már az akkori klasszikus zene is
merített belőle. Így volt ez mindig, megjelent a rockzene, a jazz, és
sorolhatnám, minden stílusban van és volt képviselője a népzenei
befolyásnak. Az a stílus, amivel mi keverjük, azt én úgy nevezem, hogy
“jóindulatú pop”.
Hogy mennyire üzlet? Sajnos, ha valaki egy népdalból merít témát a lemezére, akkor szinte alig keres vele pénzt, mint szerző, hiába dolgozta ki mesteri és egyedi módon a dalt. Ebben az értelemben két akkordra egy halandzsa szöveg eléneklése jobban fizet.
Ami a fellángolást illeti, én városi emberként teljesen elektronikus területről érkeztem, magamon tudom megfigyelni, hogy mióta a népzenéhez közelebb kerültem, megfordultam Erdélyben, felvidéken, láttam, hogy hogyan őrzik az ottani egyszerű emberek azokat a hagyományokat, amiket mi Magyarországon már régen elcseréltünk egy Gorenje hűtőszekrényre, azóta új jelentést kapott egy-egy régi magyar dal. Nem hiszem, hogy ez nyom nélkül elmúlna, különösen, hogy ezzel a szemlélettel egy zenész még jobban átérzi, hogy tulajdonképpen küldetést is teljesít, amikor a népzenét életben tartja. Az angol mintára készülő popzenéket ma már üresnek érzem, ha nem töltik meg valamilyen helyi tartalommal, még akkor is, ha technikailag egyébként szépen van megvalósítva.
Hogy mennyire üzlet? Sajnos, ha valaki egy népdalból merít témát a lemezére, akkor szinte alig keres vele pénzt, mint szerző, hiába dolgozta ki mesteri és egyedi módon a dalt. Ebben az értelemben két akkordra egy halandzsa szöveg eléneklése jobban fizet.
Ami a fellángolást illeti, én városi emberként teljesen elektronikus területről érkeztem, magamon tudom megfigyelni, hogy mióta a népzenéhez közelebb kerültem, megfordultam Erdélyben, felvidéken, láttam, hogy hogyan őrzik az ottani egyszerű emberek azokat a hagyományokat, amiket mi Magyarországon már régen elcseréltünk egy Gorenje hűtőszekrényre, azóta új jelentést kapott egy-egy régi magyar dal. Nem hiszem, hogy ez nyom nélkül elmúlna, különösen, hogy ezzel a szemlélettel egy zenész még jobban átérzi, hogy tulajdonképpen küldetést is teljesít, amikor a népzenét életben tartja. Az angol mintára készülő popzenéket ma már üresnek érzem, ha nem töltik meg valamilyen helyi tartalommal, még akkor is, ha technikailag egyébként szépen van megvalósítva.
Hogyan fogadja a közönség az élő koncerteket?
Tamás:
általában a második sortól már együtt éneklik velünk idősek és fiatalok
egyaránt. A népdal feldolgozásának a jó oldala az az, hogy nem kell
elmagyarázni, miről szól. Ezt a zenét nagyon gyorsan befogadja a
közönség.
Mik a tervek a jövőre nézve, mik a céljaitok?
Nóri:
Szeretnénk a zenénket minél több emberrel megismertetni. Népszerűsíteni
dalainkon keresztül a hagyományainkat, értékeinket.
Tamás: Tudom,
hogy nagyon prózai lesz, amit most mondok. Vannak konkrét
elképzeléseink, merre tovább, de szerintem nem szabad az egészség
rovására túlhajszolni magunkat, nekem egy harmonikus munka-pihenés arány
lenne az álmom, most nem ritka hogy 20 óra felett hajtok egy nap.
Egyik számotokban együtt énekel Nórival Józsi bácsi. Meséljetek erről a dalról és Józsi bácsiról.
Nóri:
Kovács Józsi bácsival pár évvel ezelőtt ismerkedtem meg Erdélyben, egy
Szék nevű községben. Népdalokat gyűjtöttem tőle.
Nagyon megfogott a bácsi közvetlensége, gyönyörűen énekelt, életvidám volt és igaz magyar ember. Az egyik énekét később feldolgoztuk a Szerelem, szerelem c. dalunkban, ahol Józsi bácsi hangját is felhasználtuk. Mikor megmutattuk neki a végeredményt, megkönnyezte és azt mondta: Kislányom nekünk több ilyen közös nótát kell énekelnünk, mert nagyon "összestimmol" a hangunk.
Később videó klip is született a dalhoz, amelyben Józsi bácsi is szerepel, és ez rendszeresen látható, kérhető például a Duna tv Kívánságkosár című műsorában.
Nagyon megfogott a bácsi közvetlensége, gyönyörűen énekelt, életvidám volt és igaz magyar ember. Az egyik énekét később feldolgoztuk a Szerelem, szerelem c. dalunkban, ahol Józsi bácsi hangját is felhasználtuk. Mikor megmutattuk neki a végeredményt, megkönnyezte és azt mondta: Kislányom nekünk több ilyen közös nótát kell énekelnünk, mert nagyon "összestimmol" a hangunk.
Később videó klip is született a dalhoz, amelyben Józsi bácsi is szerepel, és ez rendszeresen látható, kérhető például a Duna tv Kívánságkosár című műsorában.
Kinek szól ez a zene? Az időseknek nem túl fiatalos, illetve a fiataloknak nem túl unalmas, öreges a népzenék világa?
Nóri:
Szerintem minden korosztály megtalálja a zenénkben a számára kedves,
értékes zenei motívumokat, szövegeket. Az idősebb korosztály szívesen
nosztalgiázik, ismerős dallamok csendülnek fel az emlékezetükben. A
fiatalok pedig belekóstolhatnak népi gyökereink kultúrájában, mégsem egy
direkt, hanem egy számukra sokkal fogyaszthatóbb zenei közegbe ágyazva,
ezáltal nem elutasítják, ha nem befogadják, sőt megszeretik ezeket a
dalokat.
"Belenyúltok" a népdalokba, vagy igyekeztek megtartani az eredeti szerkezetet?
Nóri: A
dalok egy részén nem változtatunk, mert úgy szép, úgy kerek, ahogy azt
már valaki megfogalmazta. A mai korosztály is teljesen azonosulni tud
vele, érti.
Más dalokat kisebb, nagyobb mértékben megváltoztatunk, saját zenei közegünkbe formáljuk. Újabban pedig születnek saját dalok, szövegek, amelyek főleg a saját, megélt élményeimből táplálkoznak.
Más dalokat kisebb, nagyobb mértékben megváltoztatunk, saját zenei közegünkbe formáljuk. Újabban pedig születnek saját dalok, szövegek, amelyek főleg a saját, megélt élményeimből táplálkoznak.
Tamás: Volt,
hogy nem is ismertem az eredeti dalt, és a saját harmóniavilágomból
tettem alá valamit, ami aztán Nórinak is megtetszett. Érdekes játék ez.
Hogy őszinte legyek, nagy segítség a népdal a zeneszerzésben, mert túl
nagyot tévedni nem lehet. Ha jó szándékkal és érzékkel állunk hozzá,
akkor a végeredmény biztos, hogy szép lesz.
Az ilyen
zenekarokat mindenki a Nox-hoz hasonlítja. Ismeritek, figyelitek a
műfajt? Mi az, amit hallgattok? Hogy tetszenek mások munkái, akik a
népzenét hasonlóképpen alkalmazzák? Vannak példaképeitek?
Nóri: Már
több, mint húsz éve népzenei berkekben mozgok, ezért nagyon sok olyan
zenekart ismerek, akik népzenei feldolgozásokat muzsikálnak, készítenek.
Példaképeim azok az adatközlők, nénik s bácsik, akik megosztják velem népdalaikat egy-egy gyűjtés során.
Hangzásukban, akik nagyon megfogtak, Enigma, Deep Forest, akik jóval korunk előtt jártak a népek zenéinek feldolgozásában, és csak később szivárogtak be hazánkba ezek az elektronikus hangzások.
Példaképeim azok az adatközlők, nénik s bácsik, akik megosztják velem népdalaikat egy-egy gyűjtés során.
Hangzásukban, akik nagyon megfogtak, Enigma, Deep Forest, akik jóval korunk előtt jártak a népek zenéinek feldolgozásában, és csak később szivárogtak be hazánkba ezek az elektronikus hangzások.
Tamás: Én
kísérletezőbb kedvű vagyok, néha elvarázsol egy elektronikus hangzás,
aztán Nóri húz le a földre azzal, hogy ez rajtam kívül nem sokakat fog
érdekelni így aztán kidobjuk. Dédelgetek magamban egy kicsit elvontabb
hangvételű közös dalt, de lehet, hogy soha nem lesz erre idő.
Teljesen
érthető a Nox „skatulyázás”, mindenki megkapja, akinél szintetizátor van
a színpadon és népdal szól. A Nox ennek a műfajnak az úttörője, és
legsikeresebb képviselője volt, nagyon profi és színvonalas produkció,
mindenkiben nyomot hagyott.
Aki nem jártas a
komolyzenében, könnyen összekeveri Mozartot Wagnerrel, de akár Lehárral
is. Aki viszont mélyebben belehallgat az egyes zenekarok munkáiba és
megismeri azt, hallhatja a különbséget.
A mi zenekarunk
talán abban különbözik a többitől, hogy amit hallunk, nem popéneklés
népdal dallamára, hanem Nóri tényleg a több száz éves hagyományos
népdaléneklést tárja elénk.
Én zenei
mindenevő vagyok, és ez nem csak a nyitottságomból ered, hanem úgy
gondolom, képes vagyok felfogni a zene valódi mondanivalóját,
függetlenül annak stílusbeli csomagolásától. Kedvelem a bonyolult
ritmusú és dallamú energikus zenéket, de ennek a rossz oldala az, hogy
sokára tanultam meg, hogy hogyan kell tisztán hangszerelni, mi az, ami
valóban előrevisz egy dalt. Lehet, hogy ha Nóri nem csapna a kezemre,
akkor a progresszív jazz polcról lehetne leemelni a lemezünket az
üzletekben.
Ami a
kortársainkat illeti, meg kell említenem a Balkán Fanatik, a
hangszereléseik, ritmusaik példaértékűek, különösen a korai időszakban,
vagy a Holdviola zenekart, akik a súlyosabb dalaikkal nagyon
különlegeset alkottak, és mivel kortársaim, amikor a zenéjüket
hallgatom, akkor magamban visszabontom az összegyúrt hatásokat, amiből
építkeznek, tehát úgy érzem, hogy az a zene az egyik legjobb ismerősöm.
Ejtsünk pár szót az új videóról. Hogyan készült, miről szól?
Nóri:
Igazán nem akartunk semmit megfejteni ebben a klipben, sem nagy
életigazságokat mondani. Egyszerűen egy vidám, néhol vicces, könnyen
emészthető történetet próbáltunk bemutatni, hogy mosolyt csaljunk az
emberek arcára. A felvételeket júniusban rögzítettük, és ezúton is
szeretnénk megköszönni annak a sok szereplőnek, akik teljes odaadással
közreműködtek a klip elkészítésében.
A történetben egy piros boríték kalandos útját követhetik a nézők, de hogy mi van a levélben, az maradjon titok a klip végéig.
Tamás:
Meglepetés volt nekem a forgatás. Mivel operatőrként jó pár tucat klip
forgatásán vettem már részt, ezért csak mosolyogtam, amikor Nóri a
szervezésről és a történetről beszélt, de a forgatási nap végén
megdöbbenve vettem tudomásul, hogy mindent kitalált megszervezett,
levezényelt és egy jópofa klip teljes nyersanyaga ott volt a gépeken.
Ki a zenekar új tagja? Bemutatnátok röviden?
Nóri: Kovács Judit: – brácsa, furulya, vokál, Tóth Luca Réka: – hegedű, vokál, és Gönczi György (Apuka): gitár
A zenekar honlapján a videók, zenék megtekinthetők, meghallgathatók. http://www.motivamusic.hu/
Népzene.hu 2011-09-20.
*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése