Lecsaptak a települések a tanyákra szánt pénzekre - Ócsa városvezetése érdektelen volt ( - ismét nem pályáztak)

Mint némely kommetekből kitűnt, egyes önkormányzati körökben szerették volna a hülyét csinálni az olvasó lakosságból. 

Aki azt hiszi, hogy a tanyafejlesztési program támogatása a tanyákon élőkre vonatkozik, az téved! Már az utóbbi két évben lefutott két támogatási körben is az egyes tanyás térségek központjai is szépen részesültek ezekből az összegekből. A mostaninál 2 milliárdos keretre 5 milliárdnyi igényt nyújtottak be eddig, s ebből 3,5 milliárd önkormányzatok pályázata - olvasható a Szabad Föld cikkében.

Ma 300 ezer ember él tanyán, igen sok az öreg, elesett ember. Rájuk fér a segítség, a fejlesztés, a kérdés, hogy a szükséges 25 százalék önrészt, elő tudják-e teremteni a legrászorultabbak?

Vajon mit keres egyáltalán egy tanyák fejlesztéséről szóló pályázaton egy városi önkormányzat? - tehetnénk fel a kérdést. Elég sokat - válaszolhatnánk szemtelenül is, ugyanis például Gyulán, a néhány hete adták át a Tanyafejlesztési Program 24 milliós támogatásával felújított piacot, mondván a piacon jól el lehet adni a tanyákon megtermelt terményeket és ez segíti a térségben élőket. És ez igazi is, és fontos is, csak azt nem érteni, hogy miért a tanyasi pénzekből vesznek el erre, mikor más pályázatok is lehetőséget adnak piacok fejlesztésére.

2011-ben például az önkormányzati pályázók elvittek 713 millió forintot, míg konkrétan a tanyákra csak 216 millió jutott. Nos, az előbbi felvetésre elfogadható választ adnak a következő tények: a tanyasi gazdálkodóknak nem állt, nem áll rendelkezésre elegendő saját erő és idő a pályázásra, míg az önkormányzatok erre jobban felkészültek. Igaz, egy tanyán élőnek 25 százaléknyi önrészt kellett állnia, míg az önkormányzatoknak csupán 10 százalékot. S nem utolsósorban előfinanszírozásra van szükség, a támogatást utólag lehet lehívni, 25 százaléknyi előleget kivéve. A pénz felét ezért két éve például helyi piacok építésére fordították, s csupán 22 százaléka jutott a tanyán élőknek, 12 százalék segítette az utak karbantartását, és villamosításra 7,5 százalék.

2012-ben már 1,4 milliárd jutott az önkormányzati feladatok és 400 millió a tanyasi gazdaságok támogatására, igaz jócskán kibővült a támogatható feladatok és elképzelések köre. Tavaly 121 tanyán élő nyert el támogatást, mellettük viszont 84 önkormányzat nyert el külterületi utak karbantartására (34), helyi piac létesítésre (12), villamosítás fejlesztésére (7), projekttervezésre (4), tanyagondnoki szolgálatok fejlesztése (27).

Tanyafejlesztési Programjában az elmúlt két év során 434 pályázat részesült pozitív támogatási döntésben, összesen 2,4 milliárd forint értékben. Ezen támogatások összesen mintegy 2,9 milliárd forintnyi fejlesztést hívtak életre Magyarország alföldi tanyás településein. Ez azt jelenti, hogy nagyjából 500 millió forint sajt, vagy kölcsön forrást tudott a pályázat megmozgatni az állami támogatáson felül.

Nos, így vagy úgy, de az idén 2 milliárd forintot gondolt a kormány a tanyák fejlesztési programjára fordítani. E pénz már annyi, hogy nem csak egy szűk régió tanyasi települései pályázhatnak, mint volt tavaly és 2011-ben. (2012-ben még csak 240 településről lehet pályázni, az idén 6 alföldi megye, valamint Pest megye déli részének 724 településéről érkezhettek pályázatok.)

Jelentkeztek is szépen: eddig több mint 1000 pályázat érkezett be, a támogatási igény összesen mintegy 5 milliárd forintot tett ki, ebből az önkormányzatok 3,5 milliárdra. Ami érthető is, hiszen az önkormányzatok az állam kilencven százalékos támogatása mellett pályázhattak, vagyis a városok, falvak ezzel az összeggel gyarapíthatják értékeiket. Két év alatt összesen 434 pályázat nyert el 2,4 milliárd forintot a tanyaprogramokon.

A teljes mértékben nemzeti forrásból finanszírozott program célkitűzései közül 2013-ban továbbra is az egyéni tanyagazdaságok fejlesztése a legnépszerűbb - 786,9 millió forint a támogatási igény. De jelentős számban jelentkeztek a tanyagazdaságok indító támogatására - 552,4 millió forint - és tanyavillamosításra is - 306,6 millió forint.

Az önkormányzati típusú fejlesztési célok közül a tanyai termékek piacra jutásának elősegítését, valamint a külterületi utak karbantartásához szükséges gépek beszerzését jelölték meg a legtöbben. A beérkezett pályázatokat szeptember végére bírálják el - mondta Budai Gyula államtitkár a minap. A pozitív elbírálást kapott pályázatok megvalósítását október elejétől kezdhetik meg a nyertesek, és jövő év április 30-ig kell befejezniük. Tanyán Magyarországon mintegy 300 ezren élnek jelenleg.

Blogunk a Tanyafejlesztési Programra már többször felhívta a város figyelmét. A benne rejlő lehetőségeket nem egyszer kitárgyaltuk. Legutóbb merítettünk és példaként hoztuk azokat a városi és települési fejlesztéseket amivel mások nyertek. Ócsa városának elmúlt három évében ilyet nem tudtunk felmutatni. Erre a városvezetés nem készült, mert a testület elé sem került. Legutóbb is csak a városüzemeltetés vezetőjének bérfejlesztése, majd hitelfelvétele volt a téma. Ezekről mind beszámoltunk. A tanyafejlesztés, az alsópakonyi térség felzárkóztatása úgy tűnik, csak a blogot aktivizálja. A kiírt pályázat, mint lehetőség a vezetést már nem. 

Ócsa e-pályázat keretében sem Alsópakony térségére, sem az ottani utakra, közlekedésre, vízre, sem a városi piac fejlesztésére, sem pedig semmi ilyenre nem pályázott.

Olyan, mintha ezzel egyeneságon és notóriusan elutasítanák a külső (Bajcsy-n vasúton túli) területek fejlesztését. 

Forrás: Szabad Föld/Magyar Polgármester

*