Adjátok vissza a szavaimat ( - Jobbegyenes)

Urak, akik a világ dolgait igazítjátok: adjátok vissza a szavaimat! Mert elegem van! 
Elegem van, hogy nem nevezzük nevén a dolgokat. Elegem van, hogy nincs már fekete, nincs már fehér, csak szürke van, nem is ötven, de már ötvenezer árnyalatban. Egymástól világosan elváló színeket akarok, igent akarok és nemet! Elegem van, hogy az életünk egyetlen, összefüggő rothadt hazugság. Hogy lehajtott fejjel, csomóra kötött nyelvvel, megnyomorított lélekkel élünk. Hogy mindazt, amit a világban evidensnek, egyértelműnek és világosnak látunk, patikamérlegen kimért szavakkal, tervezőasztalon összerakott mondatokban fogalmazhatjuk csak meg.

Jobbegyenes

Elegem van, hogy betiltott szavak szögesdrótjai között élünk, s, ha valaki kimondja az egyiket, elevenen felnyársalja a kerítés. Pontosan úgy, ahogyan a napokban szegény Szaniszló Ferencet. Hogy ebben az országban már nem létezhet se zsidókérdés, se cigánykérdés, se homokos, se szabadkőműves, se hazaáruló. Kitépték őket az értelmező szótárból, letiltották őket a billentyűzetünkről, leszaggatták az ajkunkról.

És elegem van a gyávaságunkból, ahogyan hagyjuk egymást egyenként levadászni. Hogy már nemhogy farkasoknak, de még báránynak is hitványak vagyunk. Még azok is közelebb húzódnak egymáshoz, ha rájuk támad a falka – míg mi ahányan vagyunk, annyifelé szaladunk. Elegem van a kifogásokból, hogy ki, mikor és miért nem vállalhatja fel –amit egyébként gondol, amit érez. Elegem van a csendesen elsuttogott dicséretekből, a sötét sarkokban megejtett vállveregetésekből: „Öregem, hogy neked mennyire igazad van, de tudod, az én helyzetemben ezt nem lehet..." Elegem van a „nem vagyok szélsőséges, de..." kezdetű előre bocsánatot kérő alázatos kérvényekkel: ugyan méltóztasson már a világ minket is meghallgatni.

Hiba a rendszerben van

...

Vegyük vissza a szavainkat: az utcán, a boltban, a munkahelyen, az egyetemeken, a blogokban és az újságok hasábjain! És holnaptól ne érdekeljen minket, mit gondolnak, vagy mondanak rólunk azok, akik ilyen hazugra és aljasra igazították ezt a világot! Tudjuk, kik vagyunk– és azt is tudjuk, kik ők. És holnaptól mondjuk is a szemükbe...

Teljes írás:  

Jobbegyenes blog

Balogh Gábor

*