Visszaüthet Bukodi focivágya - rémálom az ovisport fociprogram ( - nyomulós ketrecharc)

A fideszes irányzatú vezetésre jellemző a foci imádata, ami helyi szinten is fellelhető. Ezzel a megfelelési kényszerrel lázban ég városunk első embere is amikor erőforrásainkat meghaladva, a költségvetést átcsoportosítva a nem létező, tehát a negatív tartalékok terhére újabb és újabb milliókat költ a helyi törpestadion kialakítására. Lázas tevékenységében azonban a kór már nem csak a felserdülteket támadja, hanem az óvodába is begyürüzik, amikor a természetes közeget, a játszó udvart megcsonkítva, műfüves ketrecet állítanak fel milliókért egy jól jövedelmező alapítvány közreműködésivel.

Már 58 műfüves pálya elkészült, további 14 pedig kivitelezés alatt van a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) országos pályaépítési program keretében. Azon kívül, hogy már a harminc százalékos önrész is gondot jelent az önkormányzatok számára, a településeknek komoly megterhelést jelenthet az új pálya fenntartása. Főleg, ha beigazolódnak azok a kockázatok, melyekre egyes pályák rossz minőségével kapcsolatban felfigyeltek. 

 

A kapuháló az első lövésnél elszakadt, a labdafogó tartószerkezete több helyen elengedte a hegesztést, egy hét után úgy kellett körbeszigszalagozni. – mesél a harkányi műfüves pálya karbantartója a hvg.hu-nak az első tapasztalatokról, hozzátéve, hogy nyilvánvalóan a hálóból és a tartóvasakból az olcsóbbat hozták, de az előbbiből például az MLSZ rögtön küldött egy strapabíróbbat.

 

A pálya a nyáron az elsők között készült el az MLSZ műfüves pályaépítési projektjének keretében, de a hivatalos átadó ünnepséget csak szeptemberben, ottjártunk idején tartották. A harkányi gondnok az apróbb hibák ellenére elégedett volt: a palánkok fehéren vakítanak, a műfű zöldell. „Jó rajta játszani.” – mondta. „Igaz, ha vannak nagyobb hibái, az úgyis csak később derül ki”.

 Az első ütemben tervezett száz pálya költségét az MLSZ 5,3 milliárdra taksálta, amiből nyolcvan kispályát (20x40-es) bruttó 30 millió, a nagypályát (111x72-es) bruttó 145 millió forintos átlagáron építenek fel. A nagyívű infrastruktúra-fejlesztést a látványcsapatsportok támogatásáról szóló adójogszabály-változások teszik lehetővé. Mivel ebből jövőre is lesz pénz, a pályaépítési programot újabb száz pálya építésével folytatják - októberben már kiírták a pályázatot az érdeklődő önkormányzatok és sportszervezetek számára.

A programban részt vevő önkormányzatoknak az első kihívás a harminc százalékos önrész előteremtése. Egy kispálya építésénél 7-8 millió, egy nagypályáénál pedig 42-44 millió forint ez az összeg, amit az önkormányzatnak a pályaépítés előtt meg kell hiteleznie, és előre be kell fizetni a szövetség számlájára. A MLSZ összesítéséből kiderül, 25 önkormányzat a jelentkezést követően visszalépett – mint megtudtuk, nem találták az önrész forrását.

 

Ám közel sem biztos, hogy a kimaradók rosszul jártak: az MLSZ az építés megszervezésével 15 évre használati jogot nyer a pályákra, melynek lejárata előtt az önkormányzat nem idegenítheti el a pályát, nem adhatja haszonbérletbe, és a szövetség a hasznosítást is erősen korlátozza. Ez a 15 év nagyon durvának hangzik szemben a beszállítók, illetve a kivitelezők által vállalt legfeljebb hároméves garanciával.

Különösen, hogy a pályázati dokumentációból az önkormányzatok számára egyáltalán nem derül ki, hogy egy pályát átlagosan 7 évente még akkor is „nagygenerálnak” kell alávetni, ha megfelelően gondozzák. Ez azt jelenti, hogy 15 év alatt minimum kétszer ki kell cserélni a műfüvet, 3-4 évente pedig a gumi granulátumot. Az együttműködési megállapodás az előre kalkulálható és a rendkívüli karbantartásokkal kapcsolatban egyértelműen fogalmaz: a garanciális időn túlmenően az összes kockázatot az önkormányzat futja, minden költséggel és kötelezettséggel együtt.

Márpedig ki fogja kifizetni a lényegében teljes felújítás(oka)t? A forrásaikban egyre inkább szűkülő önkormányzatok? Az állam? Vagy a pályák egy része néhány év múlva ott fog állni kiégett libalegelőként, mert senki nem lesz hajlandó (vagy nem tud) beletenni pár tízmillió forintot? Ad absurdum, az MLSZ peres úton fogja majd kikényszeríteni, hogy a fenntartó újítsa fel és működtesse a pályát?

Spórolni a működtetés során csak egy-két dologban lehet: a pályákat hozzácsatolhatják valamelyik önkormányzati fenntartású intézményhez. Lehet közös karbantartó, használhatnak közös eszközöket. De a világítás vagy a pályák karbantartására alkalmas speciális gépek még így is horribilis összegeket emészthetnek fel, amiről a létesítmény tulajdonosainak sem előre, sem azóta nem adott az MLSZ tájékoztatást.

És akkor még nem beszéltünk arról az esetről, ha kiderül, hogy a felépített pályák nem megfelelő minőségűek.

Az előírásszerű feltöltés a pálya lelke, ez adja a rugalmasságát. Csökkenti a csontok és az ízületek terhelését, és védi a füvet is a kikopástól. Ha például a granulátum túl kicsi szemcséjű (1 mm alatti), a porszerű anyag belélegezve árt az egészségnek. Ha pedig az előírásnál nagyobb, nem lehet rendesen bedolgozni a pályába, nem jut le a fűszálak tövéig, jelentősen rontja a pálya élettartamát. Ezért alapvető, hogy a homok és a granulátum is megfelelő minőségű legyen, és hogy az utóbbinál a használat során elvesző mennyiséget folyamatosan utántöltsék.

Az MLSZ programon kívül 2012-ben is épült 30-40 pálya – kivétel nélkül fekete granulátummal. Ha azt nézzük, hogy egy kispályához 12 tonna, egy nagypályához pedig 120 tonna granulátum kell, akkor ez már bántóan és indokolatlanul nagy ártöbbletet eredményez  - közpénzből.

Ahogy azt egy külföldi piacokra is rálátó forrás megerősítette, a szomszédos Ausztriában már felhagytak a zöld granulátum használatával, mert az időjárási és fizikai behatások nyomán a festékburok hamar megtörik, és a zöldből gyorsan fekete lesz. Az így keletkező festékpor, a benne lévő kadmium- és ólomtartalma miatt, pedig szintén egészségkárosító lehet. Ez pedig – hozzávéve azt az esetet, amikor az előírt méretnél kisebb, erősen porszennyezett granulátumot szállítanak – semmiképp sem a kívánt hatás akkor, amikor az ember az egészség megőrzése miatt megy sportolni. 

Ócsán az önkormányzat ülésén Bukodi Károly polgármester boldogan jelentette be, hogy a város most nyert Ovi-Foci program pályázatán. Ez a köznyelvben csak ketreces fociként elhíresült pálya a fenti MLSZ logó alatt futó programmal ellentétben Buzánszky Jenő nevével jelzett alapítványi gondozásban valósul meg. A pálya kisebb, 6x12 méteres, a probléma pedig közel azonos. 

Az MLSZ óvodai országos programjának az a célja, hogy már a legkisebb korosztályt is az egészséges életre, a mozgás szeretetére nevelje, egyúttal biztosítsa a sportoláshoz szükséges optimális feltételeket. Ehhez szorosan kapcsolódik az Ovi-Foci Program.

Az Ovi-Foci Program kapcsolódási pontot talált az óvodás szakmai programmal. Buzánszky Jenő, a legendás Aranycsapat egykori tagja 2011 elején megalapította az Ovi-Foci Közhasznú Alapítványt, melynek célja, hogy országszerte, ill. a határon túli magyar lakta területeken, a közszféra támogatásával, ill. a magántőke bevonásával, a lehető legtöbb óvodában biztosított legyen az Ovi-Foci Program elindítása.

Buzánszky Jenő a ketrecben kezdőrúgáshoz készül.

Bukodi Károly önkormányzata kiemelkedően fontos feladatának tekinti, hogy a városkában élő, ide óvodába, járó gyermekek részére biztosítsa a különféle sportolás ebbéli lehetőségét. Ez a törekvés találkozott az Ovi-Foci Közhasznú Alapítvány törekvéseivel, hisz az Alapítvány kiemelt célja, hogy működésével pályát adjon az óvodáskorú gyermekek számára az udvari mozgás helyett a drága ketrecespálya létesítésével, ami által hozzájárul a gyerekek képességeinek fejlesztéséhez, a sportolásához, valamint az utánpótlás neveléshez. 

Bukodi Károly az Ócsai Kisbíróban nagy örömének (persze többes számban) nevezte  a pályázat elnyerését. Kiemelte, hogy a 6x12 méteres pálya multifunkcionális. 

Ami a valójában azt jelenti, hogy a műfüves ketrecben többféle sporttevékenységet is űzhetnek a gyerekek, mint a ketreces állapot előtti (jelenlegi) füves szabad területen. Ez annak köszönhető, hogy a pálya két kiskaput és kosárlabda palánkot is tartalmaz. Valamint a olyan eszközök, bolyák és egyéb karikák járnak a pályához, ami többféle funkciót, (értsd alkalmazást,) játékot tesz lehetővé. Így játszva mozoghatnak, sportolhatnak a gyerekek. 

Egyetlen hátránya a fent vázoltakon túl ennek az ovis pályának, hogy csak korlátozott számban (talán egy csoport) fér el csak szűkösen benne. Különben rettenetesen lekorlátozza a gyerek mozgási igényét, az ebbéli szabadságát, a bejárható teret. Az árát és az ismertetett vitás körülményeket nem említjük hátránynak, nehogy azt mondják a blog és annak szerzője megint a sajátos pesszimista látásmódjában közelíti meg a dolgokat. 

 

Gyerek összezsúfolva a műfüvön - legalább szabad levegőn vannak

 

Ócsának ehhez a költségvetésből jelen pillanatban 3 milliót kell kiszorítania úgy, hogy közben a vezető tisztségviselők jövedelmezőségét, vagyis pénzét nem kívánják csökkenteni. Az önrész és a járulékos teendők, az előkészítő munkák nélkül azonban a program nem valósulhat meg. Ez Bukodi Károly személyes kudarca lenne. Az viszont megengedhetetlen. Így ha beleszakadunk is, a foci és az aránytalan, értelmetlenül drága Ovi-Foci mindenekelőtt. Hogy aztán  ez valójában mennyiben fog a városnak fájni, azt a jövő fogja csak kimutatni. 

Azzal meg elő sem merek rukkolni, hogy ennyi pénzből mekkora területet lehetett volna kulturáltan befüvesíteni, kapuval és kosárlabda palánkkal ellátni. 

 *