A nándorfehérvári diadalra emlékezik-e még valaki - a keresztény világ és Európa védelme ( - Hunhír)

Ötszázhatvanegy éve győzedelmeskedtek Hunyadi János várvédő vitézei és Kapisztrán János keresztes seregei a Nándorfehérvárt ostromló II. Mehmed szultán hadai felett. A győzelem nem csak Magyarországot, de egész Európát megszabadította hosszú évtizedekig a török terjeszkedés veszélyétől. Hunyadiék diadalára azóta déli harangszóval emlékezik a keresztény világ, bár eleinte csak a győzelemért mondott imák idején kongatták meg a harangokat a pápa utasítására.

A 13. század végén megszilárduló oszmán-török állam száz év alatt maga alá gyűrte Kis-Ázsiát, majd a Balkánon kezdett terjeszkedni. A törökök 1389-ben Rigómezőnél szétzúzták a szerbek vezette észak-balkáni szövetséget, majd 1396-ban Nikápolynál Zsigmond magyar király lovagi seregére mértek vereséget. Hódításukat mintegy fél évszázadra megakasztotta az utolsó nagy mongol hódítótól, Timur Lenktől 1402-ben elszenvedett vereség, az újjászervezett birodalom a 15. század közepétől jelentett közvetlen fenyegetést Magyarország számára.

A déli vidékek védelmét az 1440-es években Hunyadi János szervezte meg, aki hadisikerei révén báró, szörényi bán, erdélyi vajda és temesi ispán lett, és minden jövedelmét és teljes magánhadseregét a török elleni harc szolgálatába állította. Az 1446-ban kormányzóvá választott Hunyadi az oligarchák támogatása híján 1448-ban Rigómezőnél súlyos vereséget szenvedett, és 1453-ban lemondott a kormányzóságról.

1456. július 22. | A nándorfehérvári diadal

Konstantinápoly után Európa felé fordult a török szultán

Ugyanebben az évben II. Mehmed szultán bevette az ezeréves Bizánci Birodalom szívét, Konstantinápolyt, és Európa felé fordult. 1454-ben végleg annektálta Szerbiát, majd 1456 májusában százezres haddal indult a Magyar Királyság kulcsának tartott, az ország belseje felé felvonulási útvonalat biztosító Nándorfehérvár ellen. (A Duna és a Száva összefolyásánál épült várat a török már 1440-ben megostromolta, de kudarcot vallott.)

A hírre Európában keresztes hadjáratot hirdettek, de seregek nem érkeztek, jöttek viszont katonák és népfelkelők Cseh- és Lengyelországból, Moldvából, Szerbiából. Az olasz inkvizítor és hitszónok, Kapisztrán János magyar földön szervezett keresztes sereget, Hunyadi pedig zsoldossereg élén sietett a várparancsnok, Szilágyi Mihály megsegítésére. Így a törökkel csupán három erő tudott szembeszállni: Hunyadi saját költségen felszerelt hada, Kapisztrán János keresztesei és Kórógyi János macsói bán – Hunyadi szövetségesének – serege.

Az ostrom 1456. július 4-én kezdődött. A törökök a félkörben körülvett várat a Duna és a Száva közötti síkságról ágyúzták, komoly károkat okozva a falakban, és kétszáz összeláncolt hajóval teljes szélességében lezárták a Dunát Zimony fölött. Július 14-én Kapisztrán és Hunyadi flottája áttörte a dunai hajózárat, így megnyílt az út a felmentő sereg előtt a szorongatott várba. Hunyadi saját serege élén a védőkhöz csatlakozott, a keresztesek a Száva bal partján ütöttek tábort.

A törökök július 21-én indították meg a döntő rohamot a szinte teljesen rommá lőtt vár ellen, öldöklő küzdelemben áttörték a külső védvonalat, és már a belső várat ostromolták. Másnap a Száva bal partjáról átkelő keresztesek, élükön a hetvenéves Kapisztránnal támadásba lendültek, Hunyadi a várból kitörve a török ágyúkat foglalta el, majd együttesen szétszórták az ostromlók derékhadát. A török sereg felszerelését hátrahagyva menekült, a szultán pedig egyes feljegyzések szerint a kudarc miatt véget akart vetni életének.

 
Hálaadás lett a déli harangszóból

A győzelem után a török terjeszkedés hét évtizedre megtorpant, a délvidéki erősséget csak 1521-ben tudta bevenni I. Szulejmán. A nándorfehérvári diadal emlékére vezette be 1457-ben III. Callixtus pápa az Úr színeváltozása ünnepet augusztus 6-ra, a győzelmi hír vételének időpontjára. A közhiedelemmel ellentétben viszont a déli harangozást még az ütközet előtt rendelte el könyörgésként a török támadás miatt, és csak a győzelem után változtatta a hálaadás harangszavává.

 

A katonai diadalt nem sikerült kiaknázni: a keresztes had felbomlott, a csata után kitört pestisnek Hunyadi és Kapisztrán is áldozatául esett. A nándorfehérvári győzelem a magyar hadtörténet legfényesebb lapjaira kívánkozik.

*

Hetven éve égette fel elevenen emberek tízezreit Amerika - tömeggyilkosság ( - békétlenség és rettenet)

Hetven éve a föld leggyilkosabb nemzete nem csak egy várost, hanem az ott élőket is porrá égette a rájuk dobott atommal. A sokat hangoztatott holokausztnál is szörnyűbb tett, a válogatás nélküli ártatlan lakosok gyilkos lemészárlása egyedülálló a világban.

1945. augusztus 6-án az Egyesült Államokban atombombát küldött Hirosimára, megölve mintegy 140.000 ártatlan helyi lakost.  Három nappal később megismételve a rémtettet, egy második atombombát dobtak le Nagasaki városára. Emlékeznünk kell erre a tettre, mivel 70 éves a világ első nukleáris támadásának megtörténte.  Reuters fotós Issei Kato  archív képe, és az emlékhely ma. : A kibelezett Hirosima Prefektusi Industrial Promotion Hall, amely jelenleg az úgynevezett Atomic Bomb Dome.

Drezda bombázása, vagy a civilek szőnyegbombázása ugyanúgy a gyilkos amerikaik hatalmi eszköze, mint a vietnami falvakra ledobott napalm.   Nincs válogatás. Nincs méltányos halál. Az égő hús, a ragacsos folyadék, a sugárzás, gombafelhő és a tömegpusztítás nem feledhető. A gyilkológép Amerika felelőssége vitathatatlan. 

Hetven éve, a világháború folytatásaként erőteljesen tovább fegyverkezik. Újabb és újabb harci tevékenységekbe kezd a világ különböző pontjain. Ma ők a legnagyobb keréktörői a békés egymás mellett élésnek. 

Világuralkodó vezető poziciót harcolva ki magának keres szövetségest és ellenséget. Az szövetségest felfegyverzi, és ráküldi a kijelölt ellenségre. Közben eladásokat növel, hadiipart, gazdaságot fejleszt és másokat gyilkol. 

Ma a világ békétlensége, a földrészeken folyó háborúk mögött mind Amerika keze és beavatkozása érhető nyomon. Ma közel-Kelettől a Ukrajnáig mindenhol ott vannak, ahol nem kéne, hogy legyenek. Mindenbe beleavatkoznak, amihez semmi közük. Feldúlják a világot, hogy megtartsák egyeduralmukat és világhatalmukat, vezető szerepüket. Gyilkos egy nemzet. Pedig nem az amerikai ember, az ott élő lakosság tehet erről. A politika és az államok vezetése az, ami befolyásolja és meghatározza a létet. A "tisztakezű" gyilkosai mind amerikai gyökereken plántálódnak. Az összes katonai beavatkozás mögött ott vannak. A világ ura és meghatározói. Nemzetek pusztítói.

Idén hetven éve, hogy Amerika atombombát dobott Hirosima és Nagaszaki japán városokra. Az újonnan kifejlesztett fegyverből csupán kettő legkevesebb 210 ezer ember halálát okozta, a túlélők éveken át a sugárzással járó kórokkal küszködtek.

Hirosima, majd a pár napra rá Nagaszaki azt példázza, hogy a gyilkos atomot, a tömeggyilkos bombát csakis Amerika vetette be a világon egyedülállóként és ráadásul nem egy esetben.  Ez a tömeggyilkos tett, az ismételt tömegmészárlás ugyanúgy megbocsáthatatlan és tagadhatatlan, mint az egyszerű zsidóság elleni, napjában ajnározott tett volt.  

A Harry Truman amerikai elnök engedélyezte éles bevetés máig a történelem egyetlen nukleáris támadása.

Amerika ma is háborúzik, népeket igáz le - hazájában pedig béke honol

A BBC kiemelte, az atomtámadásnak volt egy olyan öröksége, amely megkülönböztette a második világháború egyéb borzalmaitól. 

Hetven év sem feledheti az emberekkel ezt, és azokat a rémtetteket, amit ez az öntörvényű hataloméhes, arrogáns hatalom és szövetséges egyesülés, az Egyesült Államok Szövetsége tett és hajt végre a világ népei ellen. 

Amerika nem rakta le a fegyvert. Amerika ma is háborúzik, beavatkozik, gyilkos a világ különböző részein. A föld lakossága pedig némát tűri. Sőt, többnyire mosolyog is a gyilkosra. Barátkozik vele és kegyeiért kuncsorog.  

Sajnos az atom támadások után erre is fel kell hívni a figyelmet. Mert nem elég az alkalmi  megemlékezés és a puszta sajnálat, ha a hétköznapi gyilkolások tovább folynak. Ha bárhol, bármikor bárkire lesújthat Amerika így, vagy úgy, ahogy éppen kedve, vagy politikai elszántsága, gazdasági érdeke tartja.

Ezek lennének az amerikai demokrácia és szabadság új hírnökei - ki kér belőlük

*