Nem nagyon marad más lehetőségük a pártoknak, főként az
ellenzékieknek, mint a közösségi oldalakon, az interneten, és
személyesen az utcán és a lakásunk ajtajában kampányolni. Közterületen
és a közmédiában ugyanis nem fognak.
Attól függetlenül, hogy melyik párt mennyire hiteles, vagy mennyire tűnik kormányképesnek, az idei választásokon óriási hátrányból indul a kampányban minden ellenzéki párt – állítják a Népszabadságnak nyilatkozó szakértők. Az már biztossá vált, hogy a hivatalosan február végén induló kampányidőszakban a lámpaoszlopokon, telefonpóznákon, és az "úthoz tartozó műtárgyakon" nem lesz majd hirdetés. Mert az a szabályozást elfogadó kormánypárti többség szerint rosszat tesz a közlekedés biztonságának.
A probléma ezzel az, hogy a kormány saját tevékenységének
kommunikálása nem számít bele a kampányba. Vagyis például a
rezsicsökkentést dicsőítő plakátok, hirdetések korlátlanul jelenhetnek
meg, ha azok nem a Fidesz, hanem mondjuk a Miniszterelnökség üzeneteit
tartalmazzák.
Ezért aztán az ellenzéki pártoknak nem marad sok hagyományos eszközük. A közmédia sem egyenlő terep, mert a kiegyensúlyozott hírszolgáltatásról szóló kritikáktól függetlenül itt is hátrányban vannak a pártok a kormánnyal szemben. Igen, a Fidesz is, csakhogy megint ott a kérdés: az nem kampány, ha a kormányzat tájékoztatja az állampolgárokat.
A kampányban tehát jóval erősebbek lesznek a direkt marketing eszközök. Alapvetően arra kell számítanunk, hogy a hagyományos nagygyűlések, fórumok mellett, akár az utcán is megszólíthatnak. Megfelelően nagy, aktivistákat gyűjtő szervezetek viszont egészen biztosan bekopogtatnak majd az ajtónkon is. Nem nagyon kerülhetjük meg őket a Facebookon, és más internetes közösségi szolgáltatásokban. És nem szabad meglepődnünk, ha adataink elérhetőségét nem tiltottuk le, aztán magán e-mail fiókunkba is politikai üzenetek érkeznek.
Nagyjából február közepéig azonban mindenki azt csinál, amit akar. A választást megelőző 50. napig ugyanis hivatalosan nincs kampány. A Nemzeti Választási Bizottság pedig azt erősítette meg, hogy addig bármilyen hirdetés, akció, szórólapozás nem számít kampánytevékenységnek.
Tóth Zoltán választási szakértő viszont arra hívta fel a figyelmet a Népszabadságban, hogy a mindenkori hatalmat, a kormányt semmi sem szabályozza, korlátozza, tehát kvázi folyamatosan kampányon kívül kampányolhat magáért. Tóth szerint mára senkit sem érdekelnek a régebben még felmerülő aggályok: használhat-e egy kormányzati politikus hivatali fejléces papírt a szavazói megszólítására, vagy mehet-e pártrendezvényre a miniszter szolgálati autóval.
És a pártok ugyan minden eddiginél több pénzt kapnak a kampányköltéseikre, csakhogy ez a szervezetenként akár 600 millió forintot is elérő összeg csak a választás előtt négy héttel jár. Ezzel pedig megint oda lyukadunk ki, hogy akinek amúgy is van pénze, az kampányon kívül kampányolhat, a szabályok hatálya alól is kibújva.
*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése