2023. augusztus 6., vasárnap

Az USA az egyetlen a bolygón, aki képes volt atomot dobni civilekre - a liberális nyugat szeretné elbagatelizálni

1945. augusztus 6-án érte atomtámadás Japánt az USA által, ami szörnyű pusztítást vitt véghez.


Az elhíresült atombomba (a Little Boy) az összeszerelés után július 31-én már bevethető állapotban volt, és az alkalmazási időpont kijelöléséhez csupán kedvező időjárási viszonyokra volt szükség. Az atombombát az Indianapolis cirkáló szállította San Franciscóból a Tinian-szigetre. A Tinianról július 29-én távozó Indianapolist még aznap megtorpedózta az I-58 japán tengeralattjáró. A cirkáló gyorsan felborult, és vészjelzés nélkül elsüllyedt. A bomba ekkor már a szigeten volt.

Augusztus 2-án az amerikaiak három hónapi harc után elfoglalták Okinawat. Különösen a japán veszteségek voltak nagyok, de az amerikai főparancsnokságot ekkor már a „bomba” bevetése foglalkoztatta. Augusztus 5-én az esti órákban véglegesítették a „13. számú Különleges Bombázó Feladatot”. 
Ebben a következő fő- és tartalék célpontok szerepeltek:
1. Hirosima, városi ipar negyed;
2. Kokura, arzenál és városi lakónegyed;
3. Nagaszaki, városi lakónegyed.
Még áprilisban, az előzetes tervezés időszakában a Célbizottság Kiotó, Hirosima, Jokohama, Kokura és Niigata városokat jelölte ki lehetséges célpontként.
Kritériumként szerepelt még:
- legyen a teljesen megterhelt B-29-es hatótávolságán (Tiniantól számítva), azaz nagyjából 1500 mérföldön belül;
- a csapás lehetőleg rendítse meg a japán küzdeni akarást;
- a csapást kedvező figyelési lehetőségekkel hajtsák végre;
- a cél térségében legyen kedvező az időjárás, a csapást ne ködös vagy esős időben hajtsák végre ( csökkenne a hőhatás, kevesen tartózkodnának az épületeken kívül);
- ha az elsődleges cél körzetében kedvezőtlenné válnak a feltételek, legyen még két lehetséges célpont;
- a célban legyen egy katonai létesítmény is;
- a célt előzőleg még ne érje hagyományos csapás általi rombolás;
- a pusztító hatás érdekében ne legyen a közelben olyan domborzati akadály, amely az epicentrumtól nézve csökkenthetné a pusztító hatást és a rombolás erejét.
 
Végül hét B-29-esnek kellet felszállnia különböző feladattal. Három felderítési feladatot hajtott végre. Folyamatosan jelenteniük kellett a tervezett célterületek fölötti látási viszonyokat. Voltak megfigyelést végző gépek és volt a csapásmérő gép. A Tibbets ezredes által vezetett bombaszállító gép fegyvertisztje a veszélyes felszállás miatt úgy döntött, hogy az uránbombát csak a levegőben élesíti. Közben beérkezett a felderítő gépek jelentése. Hirosima fölött felhőtlen volt az ég, így a város sorsa megpecsételődött.
 

 
Augusztus 6-án reggel, helyi idő szerint 8 óra 15 perckor robban Hirosima fölött a történelem első háborús célt szolgáló atombombája. A 20 kilotonnás fegyver pusztítása még az amerikaiakat is meglepte. A feltételezések szerint 80 - 120 000 embert ölt meg azonnal, és szinte letarolta a várost. Truman elnök az Auguszta cirkáló fedélzetén kapta a jelentést a sikeres végrehajtásról. 
 
17 ezer tonna TNT erejével rendelkezett az a robbanószerkezet, amelyet a világ első, háborúban bevetett atombombájaként ismer a világ. Az amerikaiak cinikusságát jól mutatja, hogy a Little Boy nevű bombát ledobták Hirosimára, aminek során szinte nem maradt gyerek élve. 
Az akkori pusztítás hatása a mai napig érzékelhető.  
 
https://internetfigyelo.files.wordpress.com/2010/08/hirosimai-bomba.jpg

Az amerikaiak a Manhattan-terv keretében 1942 óta dolgoztak a nukleáris fegyver kifejlesztésén. Az első atombombát 1945. július 16-án robbantották fel az új-mexikói Alamogordo mellett. 
 
A fegyver éles bevetése a gyilkolási hajlam és az USA egyedülállóságának a megtestesítője, a nagyhatalmi szerepének a szimbóluma volt.  Mindenképpen be akarták mutatni a világnak, hogy  képesek  bevetni. 
 
Az amerikaiak nem is a harcoló csapatokat, hanem a háttérországot, a mögöttes civileket, a lakosságot célozták meg ezzel a tömegpusztító eszközzel. 
 
Az, hogy a második világháború végén még mindig rendkívül szívósan harcoló Japán ellen vetették be, az csak egy ürügy volt a gyilkolásra.  Igazából a kíméletlen bosszú, a mindenáron gyilkolás és a demonstráció vezérelte az USA döntéshozóit. Augusztus 5-én nem véletlenül engedélyezte Harry Truman amerikai elnök elsődleges célpontként a békés Hirosima kijelölését. Aztán  másodlagos célpontnak Kokurát és Nagaszakit jelölték meg. Egyik városban sem dúltak harcok. A lakosság nem számított a csapásra, ahogy az ország vezetése és a hadsereg sem. Nem is védekeztek.
 
 Augusztus 6-án hajnalban hét B-29-es bombázó szállt fel a Mariana-szigetekhez tartozó Tinian szigetéről, ahova a bombát leszállította az Indianapolis cirkáló. Az itteni reptérről szálltak fel a gépek,   köztük az Enola Gay elnevezésű B-29-s, bombaterében a 3,6 méter hosszú, 0,7 méter széles, 4,4 tonnás nukleáris fegyverrel, a tömeggyilkos "kis fiúval".

Az Enola Gay, a B-29 repülőgép legénységének egy része, ahonnan az első atombombát ledobták. Tibbets balról a második.Pilótája Paul W. Tibbets Jr. volt, aki egy 12 fős legénységet vezetett egy olyan küldetésre, amely megváltoztatta a világ történelmét.

Tibbets az édesanyjáról nevezte el a gépet.

Hirosimát aznap reggel már több légiriadó szirénája ébresztette fel, amelyek téves riasztásnak bizonyultak. Így amikor az Enola Gay reggeli 8 óra után közeledett, sokan azt hitték, hogy felderítő repülőgép. De mire megszólalt a sziréna, az első háborúban használt atombomba már kioldódott.

1945. augusztus 6-án reggel 8 óra 15 perc 17 másodperckor vakító kékesfehér fény lobbant a város fölött, majd mennydörgés következett. Ezzel a jelenséggel robbant fel a japán városra dobott amerikai atombomba és az azóta elhíresült gombafelhő tornyosult az ég felé. Hirosimában azt hitték, vége a világnak.

https://i.insider.com/5d442556100a241a41496eb2?width=700&format=jpeg&auto=webp
Paul Tibbets Jr. ezredes mosolyogva az Enola Gay pilótaülésében, pillanatokkal azelőtt, hogy elindulna a tömeggyilkos atombombával  a japánok Hirosimája felé.

A „kisfiú” óriási pusztítást okozott, aznap 70 000- 80 000 ember veszítette életét, de a detonációt követő sugárzás még évtizedekig szedte az áldozatokat. Az amerikai Little Boy hatása ma sem feledhető.  

Egy vakító villanás alatt, olyan forró hőmérsékleten, mint a nap, a bomba felrobbant. Az emberek árnyéka beleégett a földbe. 5 mérföldes sugarú kört pusztított el, a becstelen támadás. Egyes megítélések szerint 80 000 embert öltek meg ott helyben.

https://drivemagazine.hu/media-library/hirosima-japan.jpg?id=33517606&width=1200&height=600&quality=85&coordinates=0%2C352%2C0%2C352
Japán, az egyetlen ország, mely atomtámadást szenvedett Amerika által.

1945. augusztus 6-án az emberiség fordulóponthoz érkezett, a nukleáris bomba soha nem látott pusztítást végzett.

 A hatalmas erejű robbanás becslések szerint összesen 90-140 ezer ember életét követelte, 70 ezer ember azonnal elhunyt, a többi áldozat később, a sugárbetegségek miatt vesztette életét, további 200 ezer hirosimai pedig tartós testi (égési) és pszichés sérülésekkel küzd az atomtámadás miatt. A várost átszeli egy hatalmas folyó, amelynek mindkét partján megsemmisült a város az atombomba ledobásakor. 

https://drivemagazine.hu/media-library/atombomba-d-u00f3m-hirosima-jap-u00e1n.jpg?id=33517738&width=800&quality=80
Az Atombomba-dóm a Motojasu folyó partján áll, ez az épület nem dőlt össze teljesen 1945-ben, pedig innen 160 méterre robbant a bomba, a környezet a földdel lett egyenlő.

Mindez (túltesz,) túltett a náci és a kommunista gyilkos harci gépezett minden eddigi pusztításán. Amerikát a mai napig nem ítélték el, nem közösítették ki az elkövetettekért. Amerika azóta is tömeggyilkos fegyverekkel folytat(ott) háborús politikát. Harci gépezete a mai napig nem állt le. Országokat, kormányokat, népeket bombáz szét, gyilkol és tarol le.  Amerika azóta is harcol a világgal, annak különböző pontjain. 

Manapság éppen Ukrajna népét küldi halálba. 

Az emberiség történelmében eddig két alkalommal használtak élesben nukleáris fegyvert. Mindkettőben az Amerikai Egyesült Államok vetette be és mind két esetben civilekkel teli nagyvárosokban tudatosan a lakosság kiirtása céljából, nem pedig a hadban álló sereg ellen. Ez a leggyalázatosabb ebben.

"Imádkozom, hogy senkinek ne kelljen többé tanúja lenni ennek a látványnak. Szörnyű pazarlás, ilyen emberéletek elvesztése" – mondta Theodore van Kirk kapitány,a gép navigátora egy interjúban 2005-ben:  "Szabadjára engedtük az első atombombát, és remélem, hogy soha nem lesz másik."

Amerika tömeggyilkos mivoltát sokan igyekeznek feledtetni, de ez valahogy nem megemészthető a normális értékítélettel bíró emberek többsége által.

*

Nincsenek megjegyzések: